Az MNT tisztviselői elutasították
az új médiastratégiát! (2.)
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), pontosabban Hajnal Jenő, a testület elnöke, és az
MNT Tájékoztatási Bizottsága elutasította az új szerbiai médiafejlesztési
stratégia tervezetének elfogadását, mivel az – szerintük – „szerzett jogokat
sértene és jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás
terén”. Javasolták, hogy „a tavalyi év folyamán kidolgozott változatot fogadják
el és alkalmazzák”.[1]
Február 19-én Újvidéken, a Városi Képviselő-testület épületében
megtartott tanácskozáson a szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének
szövegét vitatták meg.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke,
a
Pannon RTV-nek nyilatkozva kijelentette: „A most közvitán
szereplő stratégia-tervezet a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti
tanácsok koordinációja is úgy véli, hogy elfogadhatatlan, hiszen mind az
Alkotmány által, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok
megkérdőjeleződnek, és szinte a nemzeti kisebbségek tájékoztatása is
megkérdőjeleződik ezáltal. A nemzeti tanácsok szerepét szinte teljes egészében
megpróbálják kizárni abból a feladatkörből, ami az illetékességébe tartozik. És
szinte az egyedüli, amikor az Alkotmány(bíróság – B.A.) elé került a nemzeti
tanácsokról szóló törvény 2014-ben, akkor is ezt a jogot, ezt a lehetőséget
meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsnak.”[2]
Február 27-én (Újvidék, Niš és Čačak után) Belgrádban megtartották „az új médiastratégia
közvitájának utolsó fordulóját”.[3]
A belgrádi közvita résztvevői
Fotó: Pannon RTV/Idei Sándor
A belgrádi
konferencián Ana Brnabić szerb
kormányfő azt mondta, „a szabad sajtó elengedhetetlen az egészséges
társadalomhoz”, valamint hogy „a sajtószabadság a jogállam egyik
legfontosabb tartópillére”.
Lulić Emil, az MNT elnökének jogi
tanácsadója, a Magyar Nemzeti Tanács „képviselője”, a – Pannon RTV tudósítása
szerint – a vitában (nem éppen összefüggően és szabatosan, valójában Hajnal
Jenő álláspontjait közvetítve – B.A.) hangsúlyozta, „a nemzeti tanácsok
képviselik a kisebbségek tagjait a jogaik megvalósításában, egyebek mellett
abban is, hogy anyanyelvükön tájékoztassák őket. Az előrelátott médiastratégia
által azonban csorbulna ez a jog, ráadásul az alkotmányos garancia is sérülne –
magyarázta. Az egyik szerinte kifejezetten rossz pontot fel is olvasta. Lulić
Emil hangsúlyozta: „Biztosítani, hogy a nemzeti tanácsok ne adjanak
javaslatot, hogy a pályázatokon résztvevő, a nemzeti közösségek nyelvén sugárzó
csatornák hogyan osszák fel a pénzt. Ez szerepel jelenleg a törvény szövegében.
Valamint kizárni a nemzeti tanácsokat a közmédiák nemzeti kisebbségi nyelven
sugárzó programjának élén álló főszerkesztő kiválasztásából. Ez a kitétel még a
2014-es alkotmánybírósági felülvizsgálat alkalmával sem volt eltörölve.”
Bodzsoni István, a Pannon RTV
igazgatója az előző médiastratégia-tervezet kidolgozásakor a munkacsoport tagja
volt. Felszólalásában azt mondta: kevés olyan ország van, ahol jobb
feltételeket biztosítanak az anyanyelven történő tájékoztatásra, mint
Szerbiában. A mostani stratégia azonban azt feltételezi, hogy mindent le kell
rombolni és újraépíteni, holott valószínűleg csak kiegészíteni kellene –
magyarázta Bodzsoni. Az új stratégiában teljesen megszüntetnék a nemzeti
tanácsok médiában betöltött szerepét, holott erre alkotmányos joga van. Miért
van erre szükség? – veti fel a kérdést a Pannon RTV igazgatója: „Miért
demokratikusabb abban az esetben, ha a kisebbségi média helyzetéről egy állami
vagy tartományi, köztársasági parlament dönt, ezt a jogot elveszik a nemzeti
tanácsoktól? Nincs talán egy szó sem arról, hogy milyen katasztrofális
következményekkel járt az át nem gondolt privatizáció a 2014-es év után. Nem
csak a kisebbségek esetében. A helyi médiumokat teljes mértékben
megsemmisítették.”
Február 28-án – vagyis egy nappal az után, hogy Belgrádban megtartották „az új médiastratégia közvitájának utolsó fordulóját”[4] – az MNT Tájékoztatási Bizottsága (MNT TB) is tárgyalt az új dokumentumról.
A bizottság véleménye szerint „szerzett jogokat sértene a médiastratégia új tervezete, mivel jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén. A stratégia jelenlegi változatát elutasította és javasolta, hogy a tavalyi év folyamán kidolgozott változatot fogadják el és alkalmazzák”.[5]
Az új stratégia – a tudósítás alapján – kifejti, „a nemzeti tanácsoknak véleményezési joga van a közmédia kisebbségi műsorai főszerkesztőinek megválasztásakor. A tájékoztatási eszközök pénzelésére kiírt önkormányzati, tartományi, köztársasági pályázatok elbírálása során is ki kell kérni a nemzeti tanácsok véleményét. A stratégiatervezet megalkotói szerint ez azt a „látens veszélyt” hordozza magában, hogy a kisebbségi tájékoztatás csak a nemzeti tanácsok munkájával foglalkozik majd. Úgy vélik továbbá, hogy a nemzeti tanácsok is politikai szereplőkből állnak, s ez veszélyezteti a kisebbségi média pluralizmusát”.
A dokumentum kidolgozói javasolják, hogy „a szerkesztőségek beleegyezése nélkül ne lehessen főszerkesztőket leváltani és kinevezni. Törvényt kellene módosítani, hogy az igazgatási szervekben (egykori igazgatóbizottságokban) ugyanannyi tagja legyen a szerkesztőségeknek, a civil szférának és a nemzeti tanácsoknak. Különböző mechanizmusok létrehozását szorgalmazzák, hogy a szerkesztéspolitikát ne lehessen befolyásolni”.
Az új tervezet
fontosnak tartaná továbbá „az átlátható és diszkriminációmentes pénzelést, a
pontos kritériumok megfogalmazását a pályázati pénzek elosztása során”,
valamint „megvonnák a nemzeti tanácsok azon jogát, hogy véleményezzék a
pályázati pénzek szétosztását. Ehelyett a pályázatok előtt megfogalmazhatnának
a nemzeti tanácsok egy prioritási listát, hogy milyen programokat támogassanak
a döntéshozók a pályázatok értékelésekor, ám ez nem lenne kötelező érvényű.”
Németh Ernőnek az MNT TB ülésről
készült (idézett) írása szerint a stratégiatervezet szorgalmazza továbbá „a közmédia
műsorszínvonalának a növelését, az interkulturalizmus népszerűsítését, a civil
szféra tájékoztatási eszközeinek a fejlesztését. Javasolja azt is, hogy „zárják
ki a nemzeti tanácsokat a közmédia kisebbségi műsorai főszerkesztőinek a
megválasztási folyamatából”.
***
Az eseményekből arra lehet következtetni, hogy a 2018-ban kidolgozott médiastratégia nem felelt meg az európai uniós követelményeknek, így azzal még a szerb kormány se nem lehet elégedett.
Az Európai Parlament – a 2018. november 29-i állásfoglalásában[6] – ugyanis arra ösztönözte a szerb hatóságokat, „fokozzák erőfeszítéseiket a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos helyzet javítása érdekében”, valamint „üdvözölte a médiastratégia-tervezet kidolgozásával megbízott új munkacsoport létrehozását”, stb.
Erről azonban Németh Ernő tudósításában, de az MNT Tájékoztatási Bizottságának idézett állásfoglalásában nem esett szó. Az EP állásfoglalásáról pedig Némethnek is tudnia kellene, hiszen az előző mandátumban az MNT TB elnöke volt, jelenleg pedig a tagja. (A tájékoztatási bizottság új elnöke Kozma Zoltán, a Pannon TV programigazgatója, akiről a nyilvánosság eddig alig hallott.[7])
Nem találtam
arra vonatkozó információt, hogy a z MNT megvitatta volna és állást foglalt
volna a stratégiáról. Az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott
tagja Ternovácz István újságíró,
akinek a stratégiával kapcsolatos álláspontja viszont nem ismeretes. És a
„nyuszika” Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) is lapul.
A magyar
„képviselők” (Hajnal Jenő, Lulić Emil és Bodzsoni István) felszólalásaiból egyértelműnek
tűnik, hogy elutasítják azt, mivel „a nemzeti tanácsokról szóló törvény által
szavatolt jogok megkérdőjeleződnek”. Hajnal Jenő arra is hivatkozik, hogy
„2014-ben ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a
nemzeti tanácsoknak”.
Ne legyük
azonban naivak, annak ellenére, hogy az MNT erről nem foglalt állást, Hajnal
Jenő egyetlen beintésére a 30 haladó vémeszes tanácsnok (a 35-ből) egyhangúlag
bármit megszavaz. Hajnal Jenő, tehát, még a látszatdemokráciához sem tartja
magát.
Feltűnő, hogy a
Magyar Nemzeti Tanácsot Belgrádban Lulić Emil, „az MNT elnökének jogi
tanácsadója képviselte”, aki 2018. december 11-től valójában az MNT Hivatalának
– az Alapszabály 33. szakasza értelmében „munka- és adminisztratív
szervezetének”, a vezetője.[8]
Most akkor milyen címen „képviselte” (már nem első alkalommal) az MNT? Miért
nem Ternovácz, vagy Kozma képviselte? Miért nem került a médiastratégia az MNT
elé? Egyáltalán, mivel foglalkozik ez a testület?
Az új stratégia
idézett álláspontjai valóban „jelentősen csökkentenék a nemzeti tanácsok
hatáskörét a tájékoztatás területén”. Megtévesztő viszont az álláspont,
miszerint „szinte a nemzeti kisebbségi tájékoztatása is megkérdőjeleződne ez
által”. Meg kell ugyanis különböztetni az MNT jogait a tájékoztatás területén
és a nemzeti kisebbségek jogát az anyanyelven való tájékoztatásra. Az utóbbi a
nemzeti kisebbségek szavatolt joga, az MNT-nek ezen a területen viszont csak
törvényszabta jogai vannak, ami törvénnyel meg is változtatható. Erre már – a
2014. évi alkotmánybírósági határozattal – volt példa, amikor „megnyirbálták” a
nemzeti tanácsok hatásköreit. Hasznos lenne, ha az MNT „képviselői” önmagukkal
tisztáznák ezeket a fogalmakat.
Az élet, a mindennapi
gyakorlat nem igazolta a nemzeti tanácsok jelenlegi illetékességeit a
tájékoztatás területén. A magyar közösség vonatkozásában jól látszik ez Szabó Angélának a délvidéki/vajdasági
magyar sajtó helyzetéről és a médiában uralkodó – még Németh Zoltán, a Magyar Szó jelenlegi főszerkesztő helyettesének a
fogalmazása szerint is – „kaotikus” állapotokról készül 12 részes
interjú-sorozatából is [9]
Arról lehet itt
szó, hogy az MNT „képviselői” a tájékoztatás területén (is) szeretnék
bebetonozni a jelenlegi viszonyokat, amelyekről időközben (még jobban)
kiderült, köszönő viszonyban se nincsenek a sajtószabadsággal, a szabad,
független, pluralista, a szakma szabályaihoz ragaszkodó sajtóval. Megfelelnek
viszont az egypárti uralomnak, az egyszólamúságnak, a sajtó egy központból való
irányításának.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által irányított MNT vezetőinek ez a törekvése részben érthető is, hiszen az új stratégia alapján a sajtó irányítása és ellenőrzése kicsúszna a kezeik közül. A sajtót menetesíteni, függetleníteni kell a párt(ok) befolyásától!
Az új médiastratégiának az EP állásfoglalásával összhangban való elfogadása
Szerbia számára fontos az uniós csatlakozási folyamat 23. tárgyalási fejezete
szempontjából is, mivel annak része a sajtószabadság biztosításának kérdése
is.
A dokumentum véglegesítése április második felében várható.[10]
Csak az olyan megoldások támogathatók, amelyek elősegítik a sajtószabadság
érvényesülést és a média helyzetének javítását!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019.
március 5.
[1]
Németh Ernő: A nemzeti tanácsok hatáskörét korlátozná a szerbiai médiastratégia
új tervezete. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23369/A-nemzeti-tanacsok-hataskoret-korlatozna-a-szerbiai-mediastrategia-uj-tervezete.html,
2019. február 28. [15:40
[3] Közvita a médiastratégiáról,
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kozvita-mediastrategiarol
2019-02-27
[18:22] 2019-02-27 [20:12]
[4] Közvita a médiastratégiáról, https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kozvita-mediastrategiarol, 2019-02-27 [18:22] és 2019-02-27
[20:12]
[5]
Németh Ernő: A nemzeti tanácsok hatáskörét korlátozná a szerbiai médiastratégia
új tervezete. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23369/A-nemzeti-tanacsok-hataskoret-korlatozna-a-szerbiai-mediastrategia-uj-tervezete.html,
2019. február 28. [15:40
[7]
Németh Ernő: Kinevezték az MNT szakbizottságainak elnökeit és tagjait. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23349/Kineveztek-az-MNT-szakbizottsagainak-elnokeit-es-tagjait.html, 2019.
február 22. [18:30]
[8] Megalakult az MNT
csúcsvezetősége. http://www.mnt.org.rs/megalakult-az-mnt-csucsvezetese
[9] Szabó Angéla: Sajtónkról. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése