2019. március 2., szombat

Rosszabbodó emberi jogok, javuló nemzeti kisebbségi jogok?


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (164.)
 

Február 20.
Mobiltelefon – közpénzekből
Összesen 795 000 dinár (6700) euró értékben – az adófizetők pénzéből – 18 mobiltelefont vásárolt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közbeszerzés útján: két csúcskategóriás Iphone XR-t, öt Huawei Mate 10 Prót és tizenegy Xiaomi Mi A2 Lite-ot.[1]
Minek az MNT-nek 18 mobiltelefon, amikor ma már szinte mindenkinek van ilyen telefonja, egyeseknek több is?


A Magyar Mozgalom (MM) tanácsnokainak a következő MNT ülésen fel kellene tenni a kérdést: Ki hozta meg a telefonok vásárlásról szóló döntést, mivel indokolják azt, ki fogja ezeket a használni, és hogy felkerülnek-e a testület vagyontárgyainak leltárlistájára?
Nem lehetett volna ezt a rettenetes összeget fontosabb/indokoltabb célra használni? Nincs itt valami hivatali visszaélés?    


Február 21.
Közbiztonság, vagy közbizonytalanság?
Péterrévén 2017-ben megszüntették a rendőrállomást. 
– A helyi lakosok arra panaszkodnak, hogy sem lakodalomba, sem temetésre nem mehetnek el nyugodtan, hogy közben ne az járjon a fejükben, hogy mire hazaérnek eltűnnek vagyontárgyaik. Ilyen esetekben egymás között szervezkednek, és mindig megbíznak valakit, hogy vigyázzon a házukra, amíg ők távol vannak. Még a saját házukban sem érzik magukat biztonságban, mert előfordult már, hogy a rablók akkor is betörtek, ha a háziak otthon voltak, és elvitték értéktárgyaikat – írja DélHír portál.[2]

http://os.mti.hu/img/spacer.gif

A több mint 1.100 helybeli lakós petíciót írt alá, amelyben kérték a falu biztonságának biztosítását, a bűncselekmények elkövetőinek megfékezését.  A dokumentumot több helyre is elküldték. Tavaly áprilisban a Belügyminisztériumtól azt a választ kapták, hogy „a rendőrállomás megszüntetésnek nincs jelentősége a rendőrök munkáját és intézkedéseit illetően, és arra sincs kihatással, hogy jelen legyenek Péterrévén”.

Tíz nappal ezelőtt a helybeliek hivatalos levelet juttattak el az újvidéki rendőrkapitányságnak, azzal a kéréssel, hogy a 2017-es és a 2018-as év folyamán hány rablási esetet oldottak meg. Mint korábban, „most se kaptak választ a kérdésre”.[3]     


Az események arra utalnak, hogy a Belügyminisztériumnak nincsen „kihatása” a bűncselekmények megszüntetésére, vagy egyszerűen szándékában se nincsen, hogy a polgárok személyi és vagyoni biztonságát biztosítsa. A közbiztonság megromlása, sajnos, nem csak Péterrévére, de (huzamosabb ideje) számos más, többségében magyarok lakta helységre is vonatkozik, mint például Adára, Csantavérre, Kishegyesre, Martonosra, Moholra, Szabadkára, stb. Mikor lesz ennek vége?     


Február 21.
„Az emberi jogok állapota rosszabb”
A belgrádi Média Központban bemutatták a Belgrádi Emberi Jogi Központ (Centar za ljudska prava u Beogradu) jelentését az emberi jogok állapotáról Szerbiában.[4]

Vesna Perović, a jelentés szerkesztője rámutatott, hogy „Szerbiában az emberi jogok állapota rosszabb, egyebek között azért is, mivel teljesen leépítették azokat az intézményeket, amelyeknek az emberi jogokat kellene védelmezni”.
Ez az állítást erősítette meg Vladica Ilić, a Központ kutatója is, aki kiemelte, hogy a 2018-as évben folytatódott a korábbi évek irányzata: a független intézmények mind kevésbé függetlenek, a hatalom pedig nem ismeri fel ezek szerepét és fontosságát”.     
Nataša Nikolić, a Központ jogásza, a gazdasági és szociális jogokról szólva, elmondta, „közel félmillió ember rendkívüli szegénységben él, hogy a minimális kereset, amely mintegy 27 000 dinár, nem fedi a fogyasztói kosár minimumát sem, mivel az 36 000 dinár körül van”.   
A Központ jelentésében külön kiemelték, hogy „a munka- és szociális vonatkozású új törvényeket minden eddiginél alacsonyabb színvonalon alkotják meg, melyekkel megsértik a polgárok munkához és szociális támogatáshoz való jogát”.[5]
Ivan Protić újságíró elmondta, hogy „a sajtó helyzete Szerbiában 1998 óta a legrosszabb, valamint, hogy a hatalom próbálkozik átvenni felette a teljes uralmat”. 
A jelentés rámutat arra is, hogy „a magánszféra sérthetetlenségéhez való jogot teljesen elhanyagolták”.[6]  

Az 1995-ben alakult Belgrádi Központ az egyik legjelentősebb civil szervezet Szerbiában. A jelentéseit figyelembe veszik, nem csak Szerbiában, de külföldön is. Különösen az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban… 


Február 27.
Hajnal: „Javult a vajdasági magyarok helyzete”.
A vajdasági magyarok helyzetéről, a Kárpát-medencei autonómia törekvésekről és az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezésről volt szó a Kárpát-medencei Magyar Képviselők (KMMK) regionális önkormányzati munkacsoportjának budapesti ülésén.


Zsigmond Barna Pál, a munkacsoport fideszes társelnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón (egyebek között) közölte: „A vajdasági magyarok helyzetéről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, és ismertette a szervezet tavaly ősszel megválasztott új vezetőségének terveit is. Hajnal Jenő elmondása szerint az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete, Szerbia tehát jó példa arra, hogy ha sikerül rendezni két ország között a kapcsolatokat, akkor az az ottani magyar közösségnek mennyire jó.”[7]
A miniszteri biztos szavaiból értesül(het)tünk Hajnal Jenő értékeléséről, miszerint „javult a vajdasági magyarok helyzete”.
Lehetséges, hogy Hajnal Jenő helyzete javult – miután közpénzekből új mobiltelefont választhatott magának –, de hogy a többi délvidéki magyar helyzete javult-e arról viszont lehetne vitatkozni. Egyébként egyikük sem közölt egyetlen adatot, de mutatót sem arról, hogy miből is áll(na) ez a „javulás”.
Miért csak Hajnal Jenőt hívták meg az ülésre, amikor a délvidéki magyaroknak csak 39.166 szavazót képvisel a 129. 471-ből, akik részt vettek a tavalyi választásokon?
Amíg ezt kézzelfoghatóan nem tudják bemutatni/igazolni, és amíg magunk nem érezzük azt, addig kételkedni fogok.   

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. március 2.


[3] Uo.

[4] Predstavljanje izveštaja „Ljudska prava u Srbiji 2018″   [Az emberi jogok Szerbiában2018-ban jelentás bemutatása]. http://www.bgcentar.org.rs/predstavljanje-izvestaja-ljudska-prava-u-srbiji-2018-i-pravo-na-azilu-republici-srbiji-2018/

[5] Egyre inkább sérülnek Szerbiában az emberi jogok. nhttps://szabadmagyarszo.com/2019/02/21/egyre-inkabb-serulnek-szerbiaban-az-emberi-jogok/, 2019. február 21. [19:05] |
[6] Lásd a 4-es alatti írást.
[7] (MTI) A vajdasági, a kárpátaljai és az erdélyi magyarok helyzetéről tárgyalt a KMKF munkacsoportja
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23367/A-vajdasagi-a-karpataljai-es-az-erdelyi-magyarok-helyzeterol-targyalt-a-KMKF-munkacsoportja.html, 2019. február 27. [14:20] és Hajnal: Az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete.https://szabadmagyarszo.com/2019/02/27/hajnal-az-utobbi-idoben-javult-a-vajdasagi-magyarok-helyzete/, 2019. február 27. [17:55]
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)