Jugoszlávia
bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)
Péntek, március 26.
* Megkezdődött a NATO-légierő Jugoszlávia elleni
támadásának harmadik hulláma. Ezúttal
fényes nappal lőttek ki cirkáló rakétákat az Adriai-tengeren tartózkodó
amerikai hadihajókról. A B-52-es nehézbombázók két hullámban szálltak fel az
angliai Fairfor támaszpontról. A célpontok: Pristina, Prizren, Niš, Belgrád
(Batajnica, Jajinci), Podgorica és Čačak voltak.
* Slobodan Milošević
jugoszláv elnök üzenetet küldött Moszkvának, és abban megerősítette
tárgyalási készségét. Igor Ivanov orosz
külügyminiszter szerit a jugoszláv vezetés „sohasem utasította el a
tárgyalásokat, csak az ultimátumot vetette el”.
* A NATO-bombázások politikai célja megváltozott: a
„békemegállapodás aláírása” helyett a „szerb katonai kapacitás megrongálására ”
terelődött át a hangsúly – közölte Brüsszelben egy magas rangú NATO-diplomata.
* Oroszország humanitárius segítségnyújtásról hozott
döntést Jugoszlávia támogatására, és egyben Moszkva elhagyására szólította fel
a NATO polgári tájékoztatási képviselőjét.
* Európa számos nagyvárosában rendeztek tüntetéseket az
Egyesült Államok diplomáciai képviseletei előtt, tiltakozásul a NATO
jugoszláviai hadművelete ellen.
* Az Európai Unió berlini rendkívüli csúcsértekezletén külön
nyilatkozatban foglalt állás a kosovói válság háborúvá való kiszélesedéséről,
Romano Prodi olasz politikus személyében megválasztotta az Európai Bizottság új
elnökét és elfogadta az Agenda 2000 csomagtervet, amely tartalmazza az EU
agrárpolitikáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése