A tartományi
ombudsman 2018. évi jelentése
Zoran
Pavlović tartományi ombudsman
(polgári jogvédő) március 13-án átadta a tavalyi évre vonatkozó jelentését Pásztor Istvánnak, a Tartományi
Képviselőház elnökének. A dokumentum a tartományi parlament következő ülésén
kerül napirendre.[1] Hogy
ez pontosan mikor lesz, nem tudni.
„Az
ombudsman folyamatosan ellenőrzi és figyelemmel kíséri az emberi jogok
területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását, és
a begyűjtött információk alapján intézkedéseket javasol az emberi jogok védelme
és fejlesztése állapotának javítására.”
Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet 17. szakasza. http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktapv8&j=HU
A 98 oldal
terjedelmű, csak szerb nyelven és cirill betűvel jelentés készült jelentés az
ombudsmani hivatal honlapján található.[2]
A dokumentum
kilenc fejezetre oszlik: 1. Bevezető (5-9 oldalak); 2. Tevékenységek (10-15
oldalak); 3. A nemzeti kisebbségi jogok védelme (16-37); 4. Gyermekjogok (38-55);
5. Nemi egyrangúság (56-81); 6. Az ombudsman tevékenysége az emberi jogok egyéb
területein (82-90); 7. Kapcsolattartás a nyilvánossággal (91-93); 8. Statisztika
(94-96) és 9. A Tartományi ombudsman pénzelése (97-98).
Hova lettek a magyarok a közigazgatásból?
A nemzeti
kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó fejezet öt részre tagozódik: 1. Általános
rész (16-24 oldalak) 2. Konferenciák és szakmai értekezletek (25-27) 3.
Kutatások (28-33) 3. Jelentések, tanácskozások, látogatások, egyéb
tevékenységek, médiák (33-34) és 5. Példák a panaszokra (35-37).
Az Általános
rész három témával foglalkozik, éspedig a nemzeti tanácsokról és a nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosításaival,
a nemzeti tanácsi választásokkal és a tartományi szervekben dolgozók nemzeti
összetételével.
A nemzeti
tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatban az ombudsman megállapítja, hogy a
nemzeti tanácsok véleménye az új megoldásokról „megosztott”. Egyes tanácsok úgy
tartják, hogy „előrelépés történt az eddig szabályozásban”, mások viszont ennek
az ellenkezőjét vélik. Ezek „felróják, hogy a törvényhozási tevékenységek
kezdetén, nem alakult ki partneri viszony a hatalom és a nemzeti tanácsok
között, mivel a kisebbségek nem befolyásolhatták a tervezet előkészítését és a
későbbi szakaszban sem fogadták el azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban a
nemzeti tanácsok konszenzust értek el”.[3]
Az ombudsman a
törvénymódosításokkal kapcsolatban azonban nem foglalt el sem álláspontot, de
még csak a véleményét sem fejtette ki. Megelégedett a törvény új megoldásainak
ismertetésével/átmesélésével.
A nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó törvény módosításaival
kapcsolatban az ombudsman ismét csak a változások ismertetésre szorítkozik. Szerinte
nagyon fontos újdonság a nemzetiségre vonatkozó adat bejegyzése, ami az
anyakönyvekről szóló törvényben jutott kifejezésre. Ezzel kapcsolatba azonban egyetlen
nem is megjegyzése, hanem inkább kérdése, hogy „ez a lehetőség miért csak a
születési anyakönyvre vonatkozik és miért nem a házassági anyakönyvre is?”.
A
nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban az ombudsman ismét csak a
választások már ismert lefolyását és eredményét ismerteti.
Egyrészt
tájékoztat, hogy „számos választási lista képviselőinek állítása szerint a
választások, de az egész választási kampányt is szabálytalanságok, nyomásgyakorlás,
zsarolások és a v
szavazók
’vásárlása’ jellemezték”,[4]
másrészt pedig az állami intézmények hivatalos közleményeire hivatkozik, amelyek
szerint „a nemzeti tanácsi választások problémamentesen, illetve szabálytalanságok
észlelése nélkül zajlottak le”.[5] A
véleményt azonban a nemzeti tanácsi választásokról sem mondott. Arról sem, hogy
esetleg a következő választásokon mit kellene tenni az észlelt problémák ne
forduljanak elő.
A
tartományi közigazgatási szervekben 2019. december 31-én – az ombudsman által
beszerzett/közölt adatok alapján – a következő:[6]
a lakosságban (százalékban) a tartományi
közigazgatásban (százalékban)
horvátok 2,43 1,83
magyarok 13 4,88
montenegróiak 1,15 2,14
ruszinok
0,72 1,42
szerbek 66,76 72,94%
romák 2,19 0,51
románok 1,32 0,92
szlovákok 2,60 1,53
Az
adatokból megállapítható, hogy a tartományi szervekben munkaviszonyban lévő
szerb, a ruszin és a montenegrói száma
meghaladja a tartomány összlakosságában való részvételét, a magyarok, a romák, a szlovákok, a horvátok és a
románok pedig alulképviseltek.
(Ezen
az sem változtat, hogy a tartományi közigazgatásban dolgozók 12,61 százaléka,
míg a népszámláskor a lakosság 4,19 százaléka nem nyilatkozott a nemzeti
hovatartozásáról. A 2017 évi jelentés 28. oldala szerint a nem nyilatkozók
száma a közigazgatásban akkor 13 százalék volt.)
Az
ombudsman táblázatban is kimutatja az egyes tartományi szervek kedvezőtlen nemzeti
összetételét.[7]
Ehhez azonban semmilyen további kommentárt nem fűz – a számtalan ígéret,
ajánlás, határozat ellenére, hogy a közigazgatásban biztosítani kell a
részarányos foglalkoztatást. Elvárható-e volt ez egyáltalán a
radikális/haladó-szocialista-véemeszes hatalmi koalíciótól?
Konferenciák
és szakmai értekezletek részben az ombudsman beszámol arról, hogy 2018
áprilisában kétnapost nemzetközi konferenciát tartottak a (bizonyára nemzeti
kisebbségi) nyelvről, kultúráról és identitásról.
Az
értekezleten „megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak a
többnemzetiségű környezetben, mint amilyen a mienk, büszkén és határozottan
őrizniük kell a hagyományaikat, ápolni a kultúrájukat és nyelvüket, mivel ezek
a vajdasági etnokulturális mozaik lényeges részét és gazdaságát képezik”.[8] Ez lenne a kétnapos konferenciának az
eredménye? Ebből is látszik, hogy semmi
újat nem hozott!
Az
ombudsman, a belgrádi Etnikai Kutatóközponttal – EK (Centar za istraživanje
etniciteta CEI)[9] közösen, 2018 februárjában kerekasztal vitát
rendezett a nemzeti kisebbségeknek az állami szervekben és szolgálatokban való
hatékony részvételéről, azzal a céllal, hogy felmérjék az helyzetet ezen a
területen.
A témáról az EK utóbb
A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele Szerbia társadalmi és politikai
életében[10]
címmel publikációt jelentetett meg. (Erről részletesen Az alkotmányos és
törvényes elvek alkalmazása nem működik címmel írtam.)[11]
Az eredmény – a közigazgatásban foglalkoztatottak
nemzeti összetételére vonatkozó fenti adatokból – ismert.
A harmadik
tanácskozást, amelyen az ombudsman képviselője is jelen volt, a nagybecskereki
Polgári Társadalomfejlesztési Központ (Centar za razvoj civilnog društva –
CDCS)[12]
szervezte – A nemzeti viszonyügyi tanácsok és a nemzeti kisebbségi jogok a helyi közösségben címmel. Az ombudsman
jelentésből azonban nem tűnik, hogy ez a tanácskozás milyen konkrét eredményt
hozott a nemzeti kisebbségi jogok fejlesztése terén, azon kívül, hogy a CDCS és
az ombudsman „együttműködési szerződést írt alá a kutatásokban, oktatási és
kiadó tevékenységben való közös részvételről”.[13]
A
kutatások című részben a jelentés beszámol a nemzeti kisebbségi nyelvek
alkalmazásáról a tartományi és az önkormányzati szervek hivatalos internet
prezentációin.
Megállapítja,
hogy a Tartományi Képviselőház, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási,
Közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárság
következetesen tiszteletben tartja a nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályokat,
vagyis honlapjaik a nemzeti kisebbségek nyelvén is működnek. A Tartományi
Pénzügyi Titkárság és a Tartományi Ifjúsági és Sporttitkárság kisebbségi
nyelveken csak „tájékoztatót közöl a munkájáról”. (Tartományi Pénzügyi Titkárság honlapján[14]
az ellenőrzéskor azonban csak szerb nyelvű, cirill és latin betűs, az Ifjúsági
és Sporttitkárság oldalán[15]
pedig szerb nyelvű, cirill betűs, és angol nyelvű információkat találtam.) A
többi titkárság internetes oldalain „a nemzeti kisebbségi nyelvek nincsenek
képviselve”.[16]
A
jelentésben az ombudsman megállapítja, hogy „az önkormányzatok többségében a
hivatalos internet prezentációkon nem tartják tiszteletben a nemzeti
kisebbségek nyelvének és írásának a hivatalos használatáról szóló előírásokat,
amelyek használatát az alapszabállyal meghatározták”. – Veszélyeztetik ezzel a
nemzeti kisebbségek jogát az anyanyelven való tájékoztatásra, illetve az
önkormányzatok többsége a saját területén a nemzeti kisebbségek száméra
lehetetlenné teszi a szavatolt jogok megvalósítását – írja az ombudsman
jelentésében.[17] Kivételt képeznek, ilyen tekintetben,
Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse, valamint Bácspetrőc és Ópazova
községek. Vannak olyan önkormányzatok is, amelyek az alapszabályukban
előlátták a cirill és a latin betűs írásmód hivatalos használatát, a
honlapjukon azonban csak cirill betűs írásmódot használnak (Bács,
Begaszentgyörgy, Antalfalva).
Az
ombudsman a tartományi és önkormányzati szerveknek ajánlást fogalmazott meg,
miszerint „kezdjenek hozzá a hivatalos internet prezentációk kidolgozásához a
nemzeti kisebbségi nyelveken, amelyek a munkájukban hivatalos használatban
vannak”.[18]
Mivel az ajánlás az ún. puha joghoz (soft law) tartozik, kérdés, hogy
egyáltalán mikor válik gyakorlattá?
Ennek
a résznek a második témája a hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi
nyelvek és írások ismerete a tartományi közigazgatási szervekben (miért nem az
önkormányzati hivatalokban is?).
Az
ombudsman – 15 tartományi közigazgatási szerv adatai alapján – arra a következtetésre
jutott, hogy „a hivatalos nyelv- és íráshasználat és a nemzeti kisebbségek
megfelelő képviselete a hatalmi szervekben kielégítően van szabályozva”.[19]
A
továbbiakban azonban a jelentésből kiderül, hogy mindössze három (a Tartományi
Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi, a Tartományi Oktatási,
Jogalkotási, Közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi és a
Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi
Önkormányzati) titkárság általános szabályzata látta elő bizonyos munkahelyeken
feltételként a nemzeti kisebbségi nyelvek ismeretét.
A
jelentés szerint „a tartományi közigazgatásban elégtelen azoknak a
foglalkoztatottaknak a száma, akik ismerik a nemzeti kisebbségi nyelveket, és
akik képesek a Vajdaság Autonóm tartományban hivatalos használatban lévő
nyelveken eljárások lefolytatására és a polgárokkal való kommunikálásra”.[20]
Az
ombudsman – ki tudja hányadik alkalommal – ajánlást fogalmazott meg, miszerint
a közigazgatási szerveknek meg kell állapítani, „melyek azok a munkahelyek,
amelyeken a polgárokkal való szóbeli és írásbeli kommunikálás a rendes munka
része, illetve melyek azok a munkahelyek, amelynek a foglalkoztatottak
közigazgatási eljárást folytatnak”, amelyeken „a hivatalos használatban lévő
nemzeti kisebbségi nyelvismeret a munkahelyei besorolás feltétele”.
Jelentések,
tanácskozások, látogatások, egyéb tevékenységek, médiák c. – többnyire
érdektelen – részben[21]
az ombudsman beszámol, hogy a hivatal képviseli milyen tevékenységekben vettek
részt, valamint, hogy „követte a sajtóban megjelent írásokat, amelyek és egyéb
források alapján eljárásokat indított, amikor úgy értékelte, hogy sérültek a
nemzeti kisebbségi jogok”.[22] A
szövegből azonban nem lehet megállapítani, hogy ezek a tevékenységek mennyiben
segítették elő a nemzeti kisebbségi jogok fejlesztését, előmozdítását.
A
statisztikai részből[23] megtudjuk,
hogy a polgárok panaszai alapján a jogvédői hivatalban 400 tárgyat hoztak
létre, 71 eljárást pedig a hivatal a saját kezdeményezésére indított. Ezek között 335 tárgy az általános emberi jogok
védelmére vonatkozott, 36 a nemzeti kisebbségi jogok, 69 a gyermekjogok, 31.
pedig a nemi egyjogúságra vonatkozott.
A
36 nemzeti kisebbségi jogsérelmi panasz közül 21-ben a saját kezdeményezésére, 15-ben
pedig a polgárok panasza alapján indított, hat esetben pedig a panaszt, illetékesség
hiányában elvetett.[24]
A
harminc nemz6eti kisebbségi jogsérelmi tett panasz közül a jelentés hármat
ismertet:
Az
első a magyar nyelv hivatalos használatára vonatkozik, miszerint Nagykikindán
már két éve nem lehet a kétnyelvű űrlapon anyakönyvi kivonatot kapni.
Az
ombudsman a Nagykikindai városi közigazgatásnak elrendelte, hogy „minél
rövidebb időn belül rendeljen elegendő számú kétnyelvű anyakönyvi kivonatot és
ezzel biztosítsa, hogy – az anyakönyvek vezetéséről és az anyakönyvi
kivonatokról szóló utasítással összhangban – az anyakönyvi kivonatokat, felek
kérésére, ilyen űrlapokon adják ki”.[25]
Köztudott
viszont – ezzel ellentétben – hogy az anyakönyvekről szóló törvény
módosításával[26]
január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása.
A
második a Román Nemzeti Tanácsa panasza, miszerint „Kevevára ki- és
bejáratásnál a község elnevezése csak szerb nyelven, cirill és latin betűs
írással van feltüntetve”.[27]
Ugyanez vonatkozik Deliblát és Homokos helységekre is, habár a község területén
románok is élnek és hivatalos használatban van a román nyelv is. Az ombudsman
„reményét fejezte ki, hogy a községi közigazgatás megteszi a szükséges intézkedéseket és olyan
helységnévtáblákat helyez ki, amelyeken a feliratok összhangban lesznek a
törvénnyel és a község alapszabályával”.
A
harmadik szintén Román Nemzeti Tanácstól érkezett, amelyben rámutatott, hogy a
(Torontál)szécsány községhez tartózó Szárcsán „eltávolították a
helységnévtáblát, amelyen a helységnév román nyelven is ki volt írva”.[28] A község területén hivatalos használatban van
a szerb, a magyar és a román nyelv- és írás.
Az ombudsman itt is úgy járt el, mint Kevevára esetében.
A
jelentésből azonban nem derül ki, hogy a nemzeti kisebbségi jogsérelmek végül
hogyan oldódtak meg, mivel az csak általában és százalékban fejezi ki ez eljárások
eredményeit:
Az
összességében 427 tárgy közül 222-ben folyt eljárás, amelyek közül 148 tárgy
fejeződött be. Az esetek 42,68 százalékában „megállapítást nyert, hogy nem
sérültek az emberi jogok, illetve nem állapítottak meg szabálytalanságot az
eljárásban”, további „26,9 százalékában a megállapított szabálytalanságot az
elkövető szerv az eljárás során elhárított”, az esetek további „10 százalékéban
pedig az illetékes szervnek vélemény illetve ajánlás lett küldve”.[29] „Az
összes többi eset, amelyben vizsgálat folyt, úgy lett megoldva, hogy vagy másik
szervben lettek megoldva, vagy a panasz benyújtója visszavonta azt”.[30] Azt azonban, hogy a számok mögött valójában milyen
panaszok is rejlenek, a jelentésből nem tudjuk meg.
***
A tartományi polgári jogvédőnek a 2018-as évre
vonatkozó jelentésből megállapítható:
- A magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben folyamatosan csökken: 2015-ben a dolgozók 6,14 százaléka,[31] 2017-ban 5,05 százaléka,[32] 2018-ban pedig már csak 4,88 százaléka volt (a lakosságban való 13 százalékkal szemben). Alulképviseltek a romák, a szlovákok, a horvátok és a románok is. Ez lenne a Pásztor Bálint köztársasági haladó véemeszes képviselő által megígért részarányos foglalkoztatás? Nem egyre növekvő részaránytalan foglalkoztatásról van itt szó?
- A hivatalos nyelv- és íráshasználat és a nemzeti kisebbségek megfelelő (miért nem a részarányos?) képviselete a hatalmi szervekben kielégítően van ugyan szabályozva, de mindössze három (a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi és a Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati) titkárság általános szabályzata látta elő bizonyos munkahelyeken feltételként a nemzeti kisebbségi nyelvek ismeretét.
- A tartományi szervek közül csak a Tartományi Képviselőház, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárság honlapjai működnek (ahol a vezető személy magyar) a nemzeti kisebbségek nyelvén is. A többi titkárság internetes oldalain „a nemzeti kisebbségi nyelvek nincsenek képviselve”.
- „Az önkormányzatok többségében a hivatalos internet prezentációkon nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának a hivatalos használatáról szóló előírásokat, amelyek használatát az alapszabállyal meghatározták”.
- Nagyszámú panasz érkezett az általános emberi (335) és a nemzeti kisebbségi jogsérelem (36) miatt, vagyis 371 (az összesen 471 panasz közül). Ez is megerősíti a civil szervezetek megállapítását, miszerint Szerbiában rosszabbodott az emberi jogok állapota.[33]
- A Tartományi Ombudsman a 2018-as évben 14 ajánlást intézett a tartományi közigazgatási szervekhez a nyelvhasználat területén megfigyelt hiányosságok, egyet pedig a pályázaton észlelt (ismételt) szabálytalanság elhárítására. Ez is azt mutatja, hogy még a tartományi szervek sem tartják be a vonatkozó jogszabályokat.
A
Tartományi Ombudsman jelentésével az gond, hogy a Tartományi Képviselőház – a
polgári jogvédőről szóló rendelete alapján – köteles ugyan napirendre tűzni az
éves jelentést, de arról általában nem alakul ki érdemi vita.
Az
ombudsman se használta ki eddig – a rendelet 17. szakaszának rendelkezést,
miszerint „a begyűjtött önformációk alapján intézkedéseket javasol az emberi
jogok védelme és fejlesztése állapotának javítására”.
A
2018. évi információ alapján az ombudsmannak ilyen intézkedéseket kellet volna
javasolni a Tartományi Képviselőháznak, de ez ezúttal is elmaradt. Csakúgy,
mint a jelentésnek „a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok”
alkalmazásáról és figyelemmel kísérésére vonatkozó része.
A
Tartományi Képviselőház illetékeseinek sem jutott eddig eszébe, hogy az ombudsman
jelentése alapján a T. ház határozott intézkedéseket fogadjon el az emberi és a
nemzeti kisebbségi jogok fejlesztésére, érvényesítésére. A jelen összetételtől
azonban elvárható-e ez?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. március 25.
[1] v-ár: A jogszegések megelőzésén kell munkálkodni. Magyar Szó, 2019. március 14. 4. és Nagyobb hangsúlyt az intézmények megelőző tevékenységére. https://szabadmagyarszo.com/2019/03/13/nagyobb-hangsulyt-az-intezmenyek-megelozo-tevekenysegere/, 2019. március 13. [19:19]
[2] Godišni izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – Ombudsmana za 2018. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2018. évi jelentése]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/2142/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_2018.pdf
[3] Uo. 16.
[4] Uo. 20.
[5] Uo.
[6] Uo. 22.
[7] Lásd a 2-es alatti jelentés 23-24. oldalát.
[8] Uo. 26.
[9] http://www.ercbgd.org.rs/
[10] Ljubica Đorđević – Jelena Lončar – Nataša Miljković – Goran Bašić: Učešće nacionalnih manjina u društvenom i političkom životu Srbije. Centar za istraživanje etniciteta, Beograd [Etnikai Kutatási Központ, Belgrád] 2018, 178. p.
[11] http://bozokiantal.blogspot.com/2018/08/az-alkotmanyos-es-torvenyes-elvek.html, 2018. augusztus 6. [20:51]. Lásd még a „A jogi keret jelentősen jobb a kisebbségek valós helyzeténél” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11298, 2018. augusztus 17-i
[12] https://www.facebook.com/CDCSSerbia/
[13] A 2-es alatti jelentés, 27. oldal.
[14] Pokrajinski sekretarijat za finansije. http://www.psf.vojvodina.gov.rs/
[15] Pokrajinski sekretarijat za sport i omladinu. https://www.sio.vojvodina.gov.rs/index.php/en
[16] Lásd a 2-es alatti jelentés 28. oldalát.
[17] Uo.
[18] Uo. 29.
[19] Uo. 31.
[20] Uo. 32.
[21] Uo. 33-34.
[22] Uo. 34.
[23] Uo. 94-96.
[24] Uo. 95.
[25] Uo. 35-36.
[26] Zakon o matičnim knjigama [Törvény az anyakönyvekről]. "Sl. glasnik RS" [a SZK Hivatalos Közlönyének] 20/2009, 145/2014 és 47/2018 száma. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_maticnim_knjigama.html
[27] A 2-es alatti jelentés, 36-37.
[28] Uo. 37.
[29] Uo. 95.
[30] Uo. 96.
[31] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése] 33. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html
[32] Godišnji izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2017. godinu. [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése] 28. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
Bővebben lásd a Részarányos foglalkoztatás c. írásom:
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7951, 2016. június 24. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/55518-reszaranyos-foglalkoztatas-alulkepviselt-nemzeti-kisebbsegek, 2016. június 25. [22:31]
[33] Rosszabbodó emberi jogok, javuló nemzeti kisebbségi jogok? („Az emberi jogok állapota rosszabb”) https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11596, 2019. március 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése