Eleonóra napja.
Az arab Ellinor
névből származik, melynek jelentése: Isten az én világosságom.
1999 – Nemzetközi Anyanyelvi Nap.
1440 – Kottaner Jánosné ellopta a Szent
Koronát a visegrádi várból Erzsébet királyné megbízásából.
1893 – Megszületett Honthy Hanna színésznő, énekesnő.
1916 – Megkezdődött a verduni csata. A december közepéig tartó összecsapások közel 1 millió áldozatot követelnek.
1932 – Meghalt Gulácsy Lajos festőművész.
1933 – Megszületett Nagy Imre olimpiai bajnok öttusázó, vívó.
1937 – Skaugumban megszületett V. Harald norvég uralkodó V. Olav király és Märtha hercegnő gyermekeként.
1946 – Megszületett Alan Rickman angol születésű színész (Robin Hood, Harry Potter - Piton tanár úr).
1984 – Meghalt Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet-orosz regényíró, elbeszélő, aki 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Fő műve a „Csendes Don” című regényeposz. Jelentős regénye még a „Feltört ugar” és az „Emberi sors”.
1989 – Meghalt Márai Sándor író, költő, újságíró (Egy polgár vallomásai).
1893 – Megszületett Honthy Hanna színésznő, énekesnő.
1916 – Megkezdődött a verduni csata. A december közepéig tartó összecsapások közel 1 millió áldozatot követelnek.
1932 – Meghalt Gulácsy Lajos festőművész.
1933 – Megszületett Nagy Imre olimpiai bajnok öttusázó, vívó.
1937 – Skaugumban megszületett V. Harald norvég uralkodó V. Olav király és Märtha hercegnő gyermekeként.
1946 – Megszületett Alan Rickman angol születésű színész (Robin Hood, Harry Potter - Piton tanár úr).
1984 – Meghalt Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet-orosz regényíró, elbeszélő, aki 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Fő műve a „Csendes Don” című regényeposz. Jelentős regénye még a „Feltört ugar” és az „Emberi sors”.
1989 – Meghalt Márai Sándor író, költő, újságíró (Egy polgár vallomásai).
Az anyanyelv nemzetközi napja
Az ENSZ 1999-ben február 21-ét az
anyanyelvi nemzetközi napjává nyilvánította.
A világnapot - amelyet 2000-ben ünnepeltek meg
először - annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz
tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut (az
Indiából Pakisztánba bevándorolt mohadzsir népcsoport nyelve) nyilvánították
az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok tiltakozásul
február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük.
A globalizáció következtében rohamosan növekszik a kis nyelvekre leselkedő veszély. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint a kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol, mint világnyelv. Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, aki azt életvitelszerűen használja, mert bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata feltartóztathatatlan - manapság feltételezések szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád részeként mintegy 3000 éve önállósult. A XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.
A magyart – a herderi jóslat ellenére, amely nyelvünk lassú kihalásáról szólt – jelenleg nem fenyegeti ez eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, hazánk EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike a magyar. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka.
Európában egyedülálló intézményként Magyarországon, 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét korszerű hang- és látványelemek kíséretében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A globalizáció következtében rohamosan növekszik a kis nyelvekre leselkedő veszély. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint a kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol, mint világnyelv. Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, aki azt életvitelszerűen használja, mert bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata feltartóztathatatlan - manapság feltételezések szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád részeként mintegy 3000 éve önállósult. A XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.
A magyart – a herderi jóslat ellenére, amely nyelvünk lassú kihalásáról szólt – jelenleg nem fenyegeti ez eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, hazánk EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike a magyar. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka.
Európában egyedülálló intézményként Magyarországon, 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét korszerű hang- és látványelemek kíséretében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése