Kolos napja.
Régi magyar személynév. Jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.
1564 – Megszületett Galileo Galilei olasz csillagász,
távcső első értő felhasználója.
1764 – Megszületett Jens Immanuel Baggesen dán író (A labirintus).
1812 – Megszületett az amerikai Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója.
1833 – Kassán megtartották Katona József „Bánk bán” című drámájának ősbemutatóját.
1855 – Meghalt Vajda Julianna (Lilla), Csokonai Vitéz Mihály múzsája.
1873 – Megszületett Láng Gusztáv gépészmérnök, ipari vezető, aki Láng-gyár vezérigazgatója volt 1911-től az 1948 márciusi államosításig.
1882 – Először szállítottak fagyasztott húst. A rakomány Új Zélandról tartott Angliába.
1893 – Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a Telefonhírmondó-szolgálat.
1764 – Megszületett Jens Immanuel Baggesen dán író (A labirintus).
1812 – Megszületett az amerikai Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója.
1833 – Kassán megtartották Katona József „Bánk bán” című drámájának ősbemutatóját.
1855 – Meghalt Vajda Julianna (Lilla), Csokonai Vitéz Mihály múzsája.
1873 – Megszületett Láng Gusztáv gépészmérnök, ipari vezető, aki Láng-gyár vezérigazgatója volt 1911-től az 1948 márciusi államosításig.
1882 – Először szállítottak fagyasztott húst. A rakomány Új Zélandról tartott Angliába.
1893 – Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a Telefonhírmondó-szolgálat.
1959 – Meghalt Madarász Margit, Kuncz Pálné teniszező,
az 1903-as első magyarországi nemzetközi verseny győztese. 1908-ban női
egyesben az első magyar bajnok lett.
1965 – Meghalt Nat King Cole (eredeti nevén: Nathaniel Adams Cole) énekes (Unforgettable, Mona Lisa).
1965 – Meghalt Nat King Cole (eredeti nevén: Nathaniel Adams Cole) énekes (Unforgettable, Mona Lisa).
120 éve, 1893. február 15-én
Budapesten megkezdte adását a Telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya.
„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan
szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a
telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” – ezekkel a
szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő „Beszélő
Újság”, a rádió előzménye, Puskás Tivadar találmánya.
A beszélő újság első „stúdiója” és „leadóállomása” az V. kerületi Magyar utca 6. számú házban volt, ahol négy szerkesztő és mintegy száz tudósító dolgozott. A hírmondó huszonöt előfizetővel indult, de ez a szám egy évvel utóbb már hétszázra, újabb egy esztendő múlva pedig ötezerre nőtt. Az előfizetési díj havonta egy forint ötven krajcár volt. A telefonhírmondó kezdettől fogva a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde árjegyzéseit, időjárás-jelentést és pontos időt közvetített, de a szerkesztőség nagy hangsúlyt helyezett a színházi és a hangverseny-közvetítésekre is. Állandó összeköttetést létesítettek több színházzal, elsősorban az Operaházzal és a Blaha Lujza téren állt egykori Népszínházzal. A színházakban négy-négy mikrofont helyeztek el, amelyek tisztán továbbították a zene- és énekhangokat.
A beszélő újság első „stúdiója” és „leadóállomása” az V. kerületi Magyar utca 6. számú házban volt, ahol négy szerkesztő és mintegy száz tudósító dolgozott. A hírmondó huszonöt előfizetővel indult, de ez a szám egy évvel utóbb már hétszázra, újabb egy esztendő múlva pedig ötezerre nőtt. Az előfizetési díj havonta egy forint ötven krajcár volt. A telefonhírmondó kezdettől fogva a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde árjegyzéseit, időjárás-jelentést és pontos időt közvetített, de a szerkesztőség nagy hangsúlyt helyezett a színházi és a hangverseny-közvetítésekre is. Állandó összeköttetést létesítettek több színházzal, elsősorban az Operaházzal és a Blaha Lujza téren állt egykori Népszínházzal. A színházakban négy-négy mikrofont helyeztek el, amelyek tisztán továbbították a zene- és énekhangokat.
A feltaláló Puskás
Tivadar alig egy hónapig vezethette a vállalkozást, mivel 1893. március 16-án
meghalt. A szabadalmi jog öccsére, Albertre szállt. 1894 őszén Popper István
mérnök vette át a telefonhírmondót, s rövidesen részvénytársasággá
fejlesztette. A társulás a millennium évében már 750 kilométeres saját
hálózattal és hatezer előfizetővel rendelkezett. Az előfizetők száma a
világháború alatt rohamosan csökkent. A felépő nyeranyaghiány miatt a
hálózatfejlesztés szinte teljesen leállt és a már meglévő vezetékek is
rozsdásodni kezdtek. Popper István ilyen körülmények kényszerült vállalatát
átadni a Magyar Távirat Iroda Rt.-nek, amelynek vezetője vitéz
leveldi Kozma Miklós volt. Ő és főrészvényese, Wünscher Frigyes elkezdték a
pusztulófélben lévő Telefonhírmondót újjászervezni. A Telefonhírmondó élére
először Hajnal Bálintot nevezték ki, aki rövidesen lemondott pozícióról, őt
Szőts Ernő, szolgálaton kívüli alezredes követte. 1923 telén hatalmas hóvihar
tombolt Budapesten, elpusztította a háztetőkre szerelt vezetékeket. A
Telefonhírmondó üzemeltetése ezért hónapokig szünetelt. 1924 tavaszán
elkezdődött a tatarozás és az új vonalak építése, lassan ismét elindultak az
adások. 1925. december 1-jén a Telefonhírmondó Rt. egyesült az induló
Magyar Rádióval – az MTI konszernjének tagjaként –, Magyar Telefonhírmondó és
Rádió Rt. néven működött tovább. 1928 októberében a többi
társvállalattal együtt átköltöztek a Sándor utcai épületbe. 1930-ban a
Telefonhírmondónak még 8868 előfizetője volt. A rádiókészülékek rohamos
elterjedésével az előfizetők száma egyre apadt, ezért 1943-ban a magán
vevőkészülékeket leszerelték, kizárólag közületek, kórházak tartottak fenn
néhány vonalat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése