2013. február 18., hétfő

Február 18.



Bernadett napja.
A Bernát férfinév francia megfelelőjének a női párja, germán-francia eredetű, jelentése: erős.
1546 – 62 éves korában szülővárosában, Eislebenben meghalt Luther Márton német teológus, a reformáció elindítója.
1564 – Rómában 89 éves korában meghalt Michelangelo Buonarroti olasz szobrász, festő, építész és költő, aki az érett reneszánsz mestere és a barokk művészet atyja volt.
1703 – Nikomédiában (Törökország), száműzetésben meghalt Zrínyi Ilona, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre felesége, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
1703 – Meghalt Zrínyi Ilona grófnő, a munkácsi vár hős védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
1745 – Megszületett Alessandro Volta olasz fizikus, aki az első elemet készítette.
1825 – Komáromban megszületett Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).
1898 – Megszületett Enzo Ferrari olasz autókonstruktőr, sportautógyáros (Ferrari).
1902 – Meghalt az amerikai Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója.
1931 – Megszületett Toni Morrison amerikai írónő, aki „Beloved” című regényéért Pulitzer-díjat kapott, 1993-ban pedig mint színesbőrű nő elsőként vehette át az irodalmi Nobel-díjat.
1963 – Kármán Tódor, az első helikopter megalkotója a Fehér Ház rózsakertjében átvette Kennedy elnöktől a National Medal of Science kitüntetést. Ezt az elismerést Kármán kapta meg a világon elsőként.




655 éve, 1358. február 18-án született meg a Zárai béke. Zára (ma: Zadar) dalmát városban kötött békét Velencével I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar király, akinek 1342-1382 közötti uralkodása idején a Magyar Királyság nagyhatalommá vált Európában.
Szent László magyar király horvátországi hódításait folytatva Könyves Kálmán 1105-ben foglalta el a dalmát városokat. Ettől kezdve évszázadokon át a Dalmácia birtokáért folytatott küzdelem határozta meg a velencei-magyar kapcsolatokat. A XIV. század első évtizedében Velence újra kiterjesztette fennhatóságát a partvidékre. Nagy Lajos 1345-ben azonban harc nélkül meghódította Horvátországot. Zárát viszont nem sikerült birtokba vennie, mert Velence tengeri-szárazföldi ostrom alá vette a várost. I. Lajos 1346 júliusában újra megpróbálta meghódítani Zárát, támadása azonban súlyos vereséggel végződött. Így a város feltétel nélkül megadta magát Velencének. A magyar uralkodó nyolc évre fegyverszünetet kötött a Velencei Köztársasággal, majd 1356-ban ismét támadást indított annak szárazföldi területei ellen, de kudarcot vallott Treviso falainál. Ezt követően a magyar-velencei háború újra Dalmáciában folytatódott, ahol 1357 nyarán a magyar uralkodó meghódította Spalato és Trau városát. Szeptemberben pedig seregével bevette Zárát is a helybeli magyarbarát polgárok segítségével. 1357 végére Sebenico (ma: Sibenik), 1358 elejére pedig Nona városa is a magyar koronához került.
A sikeres hadjáratot követően kötött békét Lajos király a Velencei Köztársasággal Zárában, a ferences kolostorban. Velence lemondott mind a városok, mind a szigetek feletti uralomról, elismerte a magyar királyt és utódait a terület egyedüli urának és a dalmát hajóknak szabad kereskedést biztosított az Adrián. Az egész tengerpart Raguzától a mai Rijeka vidékéig feltétel nélkül Magyarországhoz került. A velencei dózse lemondott dalmát és horvát hercegi címéről is, Lajos uralkodása alatt pedig nem is vált kérdésessé a magyar korona fennhatósága Dalmácia fölött. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése