Gerzson napja.
Héber eretű
bibliai név. Jelentése: idegen, jövevény, száműzött.
1990 –Az áldozatok napja.
1440 – Komáromban megszületett V. (Utószülött)
László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár
főkapitányát.
1512 – Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, aki spanyol és portugál uralkodók szolgálatában számos felfedezőutat tett a dél- és közép-amerikai kontinensre. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot „Ameriká”-nak.
1535 – Megszületett Bornemissza Péter költő, egyházi és drámaíró, evangélikus prédikátor, aki Balassi Bálint nevelője volt.
1616 – Az egyház – mivel veszélyeztetve érezte hatalmát – elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galilei olasz matematikust, filozófust és fizikust, ismerje el, hogy tudományos nézetei tévesek.
1732 – Megszületett George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.
1512 – Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, aki spanyol és portugál uralkodók szolgálatában számos felfedezőutat tett a dél- és közép-amerikai kontinensre. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot „Ameriká”-nak.
1535 – Megszületett Bornemissza Péter költő, egyházi és drámaíró, evangélikus prédikátor, aki Balassi Bálint nevelője volt.
1616 – Az egyház – mivel veszélyeztetve érezte hatalmát – elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galilei olasz matematikust, filozófust és fizikust, ismerje el, hogy tudományos nézetei tévesek.
1732 – Megszületett George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.
1788 – Megszületett Arthur Schopenhauer német
filozófus (A világ mint akarat).
1810 – Zelazowa-Wolában megszületett Frédéric Francois Chopin lengyel zeneszerző és zongoraművész, akinek zongorára komponált műveiben (zongoraversenyek, prelűdök) a lengyel népzene motívumai bukkannak elő.
1810 – Zelazowa-Wolában megszületett Frédéric Francois Chopin lengyel zeneszerző és zongoraművész, akinek zongorára komponált műveiben (zongoraversenyek, prelűdök) a lengyel népzene motívumai bukkannak elő.
1848 – Az itáliai mozgalmak hatására
forradalom robbant ki Párizsban.
1900 – Megszületett Luis Bunuel spanyol rendező. (Az andalúziai kutya)
1900 – Megszületett Luis Bunuel spanyol rendező. (Az andalúziai kutya)
55 éve, 1958. február 22-én a
budapesti Széchenyi-hegyen átadták a 30 kilowattos televíziós nagyadót.
Magyarországom még 1953 elején döntött a kormány az állami
Televízió Vállalat alapításáról. A fő szempont a devizakímélés volt, így
mindent hazai erőből akartak megvalósítani. A távközlés akkor a Magyar Posta
hatáskörébe tartozott, így a tévéadások továbbítása, sugárzása is. A kép- és
hangadó berendezéseket a Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hoztak
létre, akik 1953 decemberében már sikeresen sugározták kísérleti adásukat.
Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs utcai volt Hargita Penzióba
vitték, innen indult 1954 januárjában a kezdetben csak a fővárosban
vehető műsorszórás 100 wattal. Megalakult a Magyar Rádió TV-főosztálya
is, egy héten kétszer sugároztak adást két és fél órán át, a
fennmaradó időben ipari adás volt vagy a monoszkópot lehetett nézni.
Az 1956-ban telepített 1 kW-os, magyar gyártmányú berendezés már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben adást, először az 1957-es május elsejei felvonulást közvetítette. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a stúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették. Az 1958. február 22-én átadott, 11-emeletes torony öt szintjét a 30 kW-os német gyártmányú adóberendezés foglalta el, további hármat azok a mikrohullámú berendezések, amelyek a stúdió és az adóállomás közt teremtettek kapcsolatot. A tetőn egy 39 méteres, ún. lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett.
Az 1956-ban telepített 1 kW-os, magyar gyártmányú berendezés már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben adást, először az 1957-es május elsejei felvonulást közvetítette. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a stúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették. Az 1958. február 22-én átadott, 11-emeletes torony öt szintjét a 30 kW-os német gyártmányú adóberendezés foglalta el, további hármat azok a mikrohullámú berendezések, amelyek a stúdió és az adóállomás közt teremtettek kapcsolatot. A tetőn egy 39 méteres, ún. lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1958-ban a
budapesti és a pécsi adók kísérleti műsorai együttesen az ország 24 százalékán
voltak foghatók, ebből húsz százalékkal részesedett a Széchenyi-hegyi
adó és néggyel a kisebb pécsi. A budapestiek jó minőségben foghatták az adást,
már akinek volt tévéje. A legtöbben a Keravill üzletek kirakatában elhelyezett
tévéket nézhették csak. Megteltek a kultúrházak és az üzemi klubok is
tévénézőkkel. 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás
hétfőnként és péntekenként szünetelt. 1962 áprilisában működésbe lépett
a TV saját szinkronstúdiója. 1971-ben – heti két-három alkalommal –
megkezdődtek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes
programokkal. A hetvenes években egyre több lett a színes műsor. 1974-ben az
MTV intézményileg levált a Magyar Rádiótól. 2011. január 1-jétől pedig közös
alapba, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba kerültek a
közmédiumok.
A Széchenyi-hegyen 1969-ben helyezték üzembe az első, Secam rendszerű színes tv-adót. Az 1975-ben felújították az adót, később Kanadából új készüléket importáltak, ami egy kép mellett négy kísérőhangot tett lehetővé, s korszerűbbé tette a kapcsolatot a stúdió és adó között. 1987-ben indult az AM-mikro rendszer. Az adó 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került, majd a már újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária Rt. vásárolta meg. 1998-ban négy, 100 MHz-es országos rádióadót, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózatot is kiépítettek.
A Széchenyi-hegyen 1969-ben helyezték üzembe az első, Secam rendszerű színes tv-adót. Az 1975-ben felújították az adót, később Kanadából új készüléket importáltak, ami egy kép mellett négy kísérőhangot tett lehetővé, s korszerűbbé tette a kapcsolatot a stúdió és adó között. 1987-ben indult az AM-mikro rendszer. Az adó 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került, majd a már újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária Rt. vásárolta meg. 1998-ban négy, 100 MHz-es országos rádióadót, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózatot is kiépítettek.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A bűncselekmény áldozatainak
világnapja – 1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények
áldozatainak chartáját, s ettől kezdve ez a nap - az Európai Áldozatvédő Fórum
javaslatára – a kontinens számos országában az áldozatok napja.
Magyarországon az 1989-ben alakult Fehér Gyűrű
Közhasznú Egyesület javaslatára 1993 óta hívják fel e napon a
figyelmet arra, hogy az áldozattá vált ember lelki, jogi, anyagi segítségre
szorul. A Fehér Gyűrű a személyi gondoskodás és az emberi vigasz mellett
díjtalan jogsegélyszolgálatot lát el, s anyagi támogatást nyújt szükség esetén.
Európai uniós ajánlásra működik Magyarországon is állami áldozatsegítő
szolgálat megyei kirendeltségekkel a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
fennhatósága alatt. A szolgálat országos hálózata komplex segítséget nyújt a
bajba került embereknek és hozzátartozóiknak: teljes körű tájékoztatást
kaphatnak jogi lehetőségeikről, jogászi támogatást vehetnek igénybe, segítik
érdekérvényesítésüket, s van mód arra is, hogy azonnali anyagi segélyt
kapjanak, ha a bűncselekmény miatt pénzügyi nehézségük támad.
A magyar országgyűlés 2005-ben alkotta meg a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály lényege, hogy a Magyarország területén áldozattá vált személyeknek jár az ingyenes tájékoztatás arról, miként tudja érvényesíteni fizikai, társadalmi, anyagi kárainak enyhítését.
Évente átlagosan 220 ezer ember válik bűncselekmény sértettjévé, közvetlen környezetükben további csaknem félmillió ember szenved érzelmi megrázkódtatást és gyakran anyagi veszteséget is, közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint Magyarországon 2012-ben az ismertté vált bűncselekmények száma 2011-hez képest 451 371-ről 472 236-ra nőtt, a személy elleni esetek száma 27 204 volt, országosan 100 ezer lakosra 4 740 bűncselekmény jutott. Tavaly 113-ra csökkent az emberölések száma, fél évszázada nem volt ilyen alacsony, ez alig több mint a harmada az 1990-es években elkövetett évi 200-300-nak.
A magyar országgyűlés 2005-ben alkotta meg a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály lényege, hogy a Magyarország területén áldozattá vált személyeknek jár az ingyenes tájékoztatás arról, miként tudja érvényesíteni fizikai, társadalmi, anyagi kárainak enyhítését.
Évente átlagosan 220 ezer ember válik bűncselekmény sértettjévé, közvetlen környezetükben további csaknem félmillió ember szenved érzelmi megrázkódtatást és gyakran anyagi veszteséget is, közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint Magyarországon 2012-ben az ismertté vált bűncselekmények száma 2011-hez képest 451 371-ről 472 236-ra nőtt, a személy elleni esetek száma 27 204 volt, országosan 100 ezer lakosra 4 740 bűncselekmény jutott. Tavaly 113-ra csökkent az emberölések száma, fél évszázada nem volt ilyen alacsony, ez alig több mint a harmada az 1990-es években elkövetett évi 200-300-nak.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése