ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELŐTT A NEMZETI KISEBBSÉGEK
NEMZETI TANÁCSAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
Az Vajdasági Rtv 2013. február 4-i Napjaink c. műsorának végén, amelyben
többnyire a veseelégtelenségről, a „szociális kérdésekről” és (talán az utolsó
nyolc perben) a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló (Szerbia
Hivatalos Közlönyének 2009. szeptember 3-i 72.
számában megjelent) törvény „bírálatairól” volt szó. Annak kapcsán, hogy
Szerbia alkotmánybírósága megkezdte a törvény 14 szakasza több rendelkezésének
az alkotmánnyal való összehangoltságának vizsgálatát. (A tárgy száma:
IUz-882/2010)[1] Az idő rövidsége és talán
a kellő szakmai felvezetés hiánya miatt azonban kérdés, hogy a nézők számára
mennyire sikerült a témát megvilágítani.
Vitás szakaszok
Az Alkotmánybírósághoz az említett törvény
alkotmányjogi felülvizsgálatára kilenc kezdeményezés érkezett, mégpedig négy
Szabadka, Pancsova és Palics polgáraitól, a többi kezdeményező pedig a Szerbiai
Egyesült Régiók (URS), a Független Elektronikus Médiumok Asszociációja (ANEM),
az Új szerbiai politikai gondolkodás (Nova srpska politička misao), az újvidéki
székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület és A nemzeti
kisebbségek helyzetének fejlesztési asszociációja (Asocijacija za unapređenje
položaja nacionalnih manjina).
Az Alkotmánybíróság a – testület
január 17-i üléséről kiadott közlemény szerint[2]
– megvizsgálja a törvény a 2. szakasza 2. bekezdése, a 10. szakasz 6.), 10.),
11.), 12.), 13.) és 15.) pontja, a 11. szakasz 3. bekezdése, a 12. szakasz, a
13. szakasz 3.) pontja, a 14. szakasz, a 15. szakasz 7.) pontja, a 19. szakasz 2.
bekezdése, a 20. szakasz 1-től 4-ig pontjáig terjedő, valamint és a 23-tól a
27. szakaszok rendelkezésének alkotmányosságát.
A vitatott törvényszakaszok közül
talán a legfontosabbak:
– a 2. szakasz 2. bekezdése, miszerint „a nemzeti tanács képviseli a
nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő
tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt
vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó
kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb
szervezeteket alapít”;
– a 11. szakasz 3. bekezdése,
amely alapján a nemzeti tanács „a
köztársasági, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz 1.
bekezdésében foglalt intézmények (nevelési, oktatási, diák- és egyetemista jóléti
intézmények – B. A. megj.) alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy
részben a nemzeti tanácsra ruházhatja” és
– a 19. szakasz 2. bekezdése, amely alapján a nemzeti tanács „teljes
egészében vagy túlnyomóan kisebbségi nyelven tájékoztató tömegtájékoztatási
közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság, az autonóm tartomány
vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti tanáccsal való megállapodás alapján, az
alapítói jogokat teljes egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja
át”.
A
bíróság a többi kezdeményezést elutasította, azzal az indoklással, hogy azok
„elfogadhatatlanok” (mielőtt még tárgyalt volna ezekről! – B. A. megj.),
illetve „nincsenek meg az előfeltételek” a vitatott szakaszok a testület általi
felülvizsgálatára. Az utóbbiak közé tartozik az újvidéki székhelyű Árgus (2010.
május 31-i!) kezdeményezése is a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló
törvény 33. szakasza alkotmányosságának és törvényességének a
felülvizsgálására.
Az Árgus kezdeményezése[3]
A szerb alkotmány 6. szakasza szerint „senki sem vállalhat olyan
állami- és közéleti tisztséget, amely összeférhetetlen egyéb megbízatásaival,
hivatásával vagy magánérdekeivel”. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól
szóló törvény 33. szakasza ezt az alkotmányos rendelkezést leszűkítette olyan
módon, hogy a nemzeti tanács tagjává csak az a nemzeti kisebbséghez tartozó
személy nem választható, aki „bírói, ügyészi vagy alkotmánybírói tisztséget
tölt be”.
Az idézett törvény ilyen megfogalmazása, amelyben részt vettek a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) magas rangú képviselői is, lehetővé teszi az
állami tisztséget betöltő személyeknek a nemzeti tanácsba való jelölését és listavezetőnek
való megtételét.
Így kerülhetett sor arra, hogy a 2010. június 6-i nemzeti tanácsi
választásokon két lista vezetője – a Magyar Összefogás (VMSZ) és a Humentis
civil szervezet (Demokrata Párt), magas rangú állami tisztségviselői, a(z
akkor) tartományi kormánytagja, Korhecz Tamás tartományi jogalkotási,
közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár (VMSZ) – (akkor még csak) a nemzeti
tanács elnöki posztjának is a lehetséges várományosa (most elnöke) –, és dr.
Csengeri Attila, (abban az időben) tartományi egészségügyi titkár, listavezető
lett.
A választási listákon más vezető állami hivatalnokok is szerepeltek,
mint például Muškinja-Heinrich Aniko, aki a Humentis névsorán jogászként
szerepelt, miközben a kisebbségügyi minisztériumban államtitkári posztot tölt
be (sic!), vagy Bunyik Zoltán újvidéki segédpolgármester, a Kézfogás a
Magyarságért – Polgári mozgalom listavezetője.
Az Árgus véleménye szerint az állami tisztségviselőknek a nemzeti
tanács tagjának, vagy esetleg elnökének való megválasztása ellentétben van az
alkotmánnyal és a nemzeti tanács intézményének elképzelésével.
Az állami tisztségviselői hivatás és a Magyar Nemzeti Tanácsbeli (MNT) tagság
együttes gyakorlása a nemzeti önkormányzati önállóság és az állami szervektől
való függetlenségnek a megcsúfolását jelentené. Ezek a személyek, funkciójuknál
fogva ugyanis befolyásolhatják a nemzeti tanács működését, munkáját és
független döntéshozatalát. Ez lehetővé teszi a nemzeti önkormányzat legmagasabb
testületének állami irányítás alá vonását.
A fentiek alapján, az Árgus kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy
a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakaszának
alkotmányosságát vizsgálja ki, a kezdeményezésbe foglalt indoklást vitassa meg
és hozzon határozatot, amellyel megállapítja, hogy az említett szakasz
rendelkezése nincsen összhangban Szerbia Köztársaság alkotmányának 6.
szakaszával.
A kezdeményezés elérte célját: Korhecz Tamás (a kezdeményezés napján)
lemondott a tartományi kormányban betöltött posztjáról. (Bizonyára nagy
felhördülést váltott volna ki, amennyiben a kisebbségügyi miniszter lett volna
egy személyben az MNT elnöke is, s ezt Korhecznak is tudnia kellett.) Dr.
Csengeri Attila időközben a szabadkai városi tanács egészségügyi, szociális és
környezetvédelmi tanácsosa lett. Muškinja-Heinrich Anikó – miután tartományi ombudsmanná választották – lemondott
az MNT-beli tagságáról (Helyette –
2010. november 29-től – Sirková Anikó, Zenta polgármestere lett az MNT tagja,
ami ugyancsak vitatható.) Bunyik Zoltán helyett Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség
elnöke lett az MNT tagja.
Mint az alkotmánybíróság idézett
közleményéből kitűnik, a testület nem fogta el az Árgus kezdeményezését, ami
arra utal, hogy az állami hivatalnok a továbbiakban is jelen lehetnek a nemzeti
tanácsban. Ezzel a taláros testület mintegy előrevetíti az MNT és a hatalom
szimbiózisát. Hogy miért most – csaknem három év után – vette elő a
kezdeményezést, azt viszont csak találgatni lehet.
„Rosszindulatú
erőlködés”
– Tudni kell azt, hogy nagyon különböző emberek, nagyon különböző
szervezetek támadták meg ezt a törvényt. Vannak közöttük sajnos magyarok is, vannak
szélsőséges szerb nacionalisták, tehát nagyon különböző szervezetek támadták
meg ezt a törvényt. Ez a támadás azt bizonyítja, hogy ennek a törvények valóban
súlya van a közösségi építkezésben, hogy ezekkel a jogosítványokkal élve nagyon
sokak ijedtek meg attól, hogy esetleg a magyar közösség talpra áll, megerősödik
a törvény adta lehetőségek és keretek miatt. A veszély valós. Azt gondolom,
hogy ha néhány nagyon fontos szakaszát ennek a törvények elfűrészelné az
Alkotmánybíróság, abban az esetben nagyon sok olyan eszköztől esnénk el,
amelyek segítségével aktívan tudjuk közösségünk sorsát, jövőjét befolyásolni.
Én nem is gondolok erre a forgatókönyvre. Én bízom abban, és mint
alkotmányjogász ezt szakmai szempontokkal is alá tudnám támasztani, hogy ezek
az érvek nem meggyőzőek, abban a vonatkozásban , hogy a törvény ezen paragrafusai
alkotmányellenesek lennének. Mégis, az Alkotmánybíróság bizonyos politikai
szempontokat is mérlegel, ezért nem tartom kizártnak, hogy ne így végződjön a
dolog. Mégis, ma abban bízom, hogy azért alapvetőleg ez egy alapot nélkülöző
erőlködés, rosszindulatú erőlködés és nem több ennél – mondta Korhecz Tamás, az
MNT elnöke a Napjaink c. említett műsorában.[4]
Korhecz Tamás nyilatkozatában – mint általában – nem takarékoskodott a (negatív)
jelzőkkel és a (le)minősítésekkel. Támadásnak nevezi azt, hogy magánszemélyek
és szervezetek alkotmánybírósági kivizsgálását merészelték kezdeményezni annak
a törvények, amelyiknek a kidolgozásában maga is „asszisztált”. Holott a
demokráciában ez a jogszabályok alkotmányossága ellenőrzésének a legtermészetesebb
módja. (Más dolog, hogy Szerbiában hogyan működik az alkotmánybíróság és mi
lesz ennek az eljárásnak az eredménye.)
Köztudott, hogy az említett törvénnyel kapcsolatban a magyar közösségen
belül – már a jogszabály elfogadását megelőzően is – megoszlottak a vélemények.
Még a kidolgozásában részvevő Várady Tibor is elismerte, hogy „nem jelent
autonómiát”[5] az, amit a törvény nyújt”[6]
(A törvény paragrafusainak többségét – Korhecz nagybecskereki elmondása alapján
– Várady Tibor és ő írták, elfogadásához pedig, a VMSZ parlamenti képviselői
asszisztáltak.[7])
Mielőbbi módosítást!
Az elmúlt csaknem
három év alatta gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a nemzeti kisebbségek
nemzeti tanácsairól szóló törvénynek számos hiányossága van. Még azt sem
fogalmazza meg, hogy milyen testület a nemzeti tanács! Probléma van a nemzeti
tanácsok hatásköreivel is. Ezt ugyanis az említett törvény, csaknem minden
esetben, feltételes módban, vagyis nem kötelező erejűnek határozza meg. Ez
többnyire abban nyilvánul meg, hogy a nemzeti tanácsot „kezdeményező”,
„figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási” illetékességgel
jogosítja fel.
Aztán emlékezzünk azokra a perekre, amelyeket Korhecz a zentai
képviselő-testület ellen indított, amikor – az iskolaszékek tagjainak
kinevezésekor – elutasította az általa javasolt személyeket és a községi tanács
jelöltjeit nevezte ki[8],
a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltásával keletkezett (nemzetközi
reagálásokat is kiváltott) botrányra[9],
a felsőoktatási ösztöndíjprogram
pályázat lebonyolítása és a kérelmek pontozása során történt magyar-magyar
megkülönböztetésre[10],
stb. Mindez több mint indokolttá
teszi a törvény (és az MNT működésének) alapos felülvizsgálását.
Négy vajdasági magyar párt 2012. szeptember 27-én Felhívást fogalmazott
meg a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar
képviselőihez, amelyben összefoglalta a
vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének
alapkövetelményeit. Az nemzeti kisebbségi autonómiával kapcsolatos
követeléseket a dokumentum második pontja tartalmazza:
– 2. Szerbia biztosítsa a
délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű
autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok
alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek
tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és
hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez. Ezt
követően új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartását, az állam
által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan
választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi
megoszlását.[11]
Az új nemzeti tanácsi választások 2014-ben esedékesek. Addig módosítani
kell a törvényt. A jelenlegi szerbiai viszonyok azonban nem kedveznek a magyar
pártok és civil szervezetek követelései megvalósításának. A magyar autonómiáért
való küzdelem ennek ellenére folytatódik. Függetlenül a magyar pártokraták
akaratától is.
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. február 10.
[1] http://www.ustavni.sud.rs/page/view/sr-Latn-CS/0-101765/saopstenje-sa-1-sednice-ustavnog-suda-odrzane-17-januara-2013-godine-kojom-je-predsedavao-dr-dragisa-slijepcevic-predsednik-ustavnog-suda?_qs=17.%20januar
[2] Uo. és http://www.dnevnik.rs/politika/nadleznosti-na-ustavnoj-proveri
[3] Alkotmánybírósághoz
fordult az Árgus: http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3444, Magyar Szó, 2010. június 1., 4. o.; Vajdasági
Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 117. szám, 2010. június 1. és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Reggeli
Sajtófókusz, Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június 1.
[4] http://www.youtube.com/watch?v=R8ipODdVMFg
[5] Bozóki Antal: Problémák a nemzeti
önkormányzattal. http://www.mpsz.net/,
2011. február 27., 21:39; http://www.argus.org.rs/irasok,
2011. február 28., 09:17; Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások
Közalapítvány, Kisebbségi sajtófókusz, 2010. február 24. és Vajdasági Magyar
Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, IX. évf. 50. szám, 2011. március 2.
[6] Memorandum Orbán Viktornak. Orbán Viktor 2009. december 16-i
délvidéki körútján a délutáni órákban Temerinbe látogatott, ahol többek között
civil szervezetek képviselőivel találkozott. A csatolmányban szereplő
szervezetek kérésére, az általuk megfogalmazott mamorandumot Csorba Béla átadta
az illusztris vendégnek. A memomrandum szövegét lásd: http://ujmagyargardagyor.gportal.hu/gindex.php?pg=31456241&nid=5365227
[7] Bozóki Antal: Egy korszak végén. http://www.argus.org.rs/index.php/irasok/8-irasok/542-gondolatok-ifj-korhecz-tamas-lemondasa-kapcsan,
2010. június 03. [18:01] és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL,
VIII. évf. 135. szám, 2010. június 28.
[8] Pesevszki Evelyn: Pert nyert az MNT, Magyar Szó, 2010. November 18: http://www.magyarszo.com/hu/2010_11_18/kozelet/60539/
[9] Vajdaság Ma: Maratoni vita után leváltották a Magyar Szó főszerkesztőjét. http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/25/maratoni_vita_utan_levaltottak_a_magyar_szo_fszerkesztjet/, 2011. június 25.
[10] Bozóki Antal: Újabb botrányt okozott az MNT.
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4317/Ujabb-botranyt-okozott-az-MNT.html, 2011. augusztus 13. [17:54]; Central Europica Centralis
(CEC), Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus 15. és
http://www.mpsz.net/, 2011. augusztus 15. [12:16]
[11] http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert
és
http://www.peticiok.com/petition
for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority
community in Vojvodina A
dokumentumot 2012. október 11-éig 218-an írták alá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése