2019. február 1., péntek

A KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ INTÉZET 2019. évi ESSZÉPÁLYÁZATA


A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni magyar egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak az alábbiak szerint.
1.      A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázat kiírásával ösztönzi a kezdő jogászok, valamint a kisebbségvédelem területén tevékenykedő pályakezdő külhoni fiatalok kisebbségvédelemben történő elméleti elmélyedését.
2.      A pályázat célja, hogy a külhonban tanuló egyetemista, valamint pályakezdő fiatalok újabb ismereteket szerezzenek a kisebbségvédelem terén, és bővítsék ezen területen megszerzett tudásukat.
3.      A pályázatra vonatkozó tartalmi és formai követelmények a következők:
Pályázni bármely, a kisebbségvédelmet érintő írással lehet, különös tekintettel az alábbi témákra:
a)      Nemzetbiztonság vs. jogbiztonság - Hogyan sérülnek az alapvető emberi- és kisebbségi jogok a nemzetbiztonság fenntartására való hivatkozással?
b)      Az igazságszolgáltatás függetlensége, különös tekintettel a kisebbségi ügyekre
c)      Kettős állampolgárság problematikája, különös tekintettel a szlovákiai, illetve ukrajnai szabályozásokra
d)     Ombudsmanok szerepe a kisebbségi jogvédelemben (illetve a Vajdaság esetén a tartományi jogvédő szerepe)
e)      Civil szervezetek szerepe és lehetőségei a kisebbségi jogvédelemben
f)       Nyelvhasználati jogok a kisebbségi médiában
g)      Nyelvhasználati jogok az állami és önkormányzati hivatalokban
h)      Kisebbségi szórványközösségek nyelvi revitalizációja
i)        Iskolai szegregáció, nyelvi diszkrimináció, és a magyar nyelviség fenntartásának aktuális problémái
j)        Kéttannyelvű oktatás: az asszimiláció előszobája, vagy a nemzeti kisebbségek sikeres társadalmi integrációjának eszköze?
k)      Tankönyvpiaci beavatkozások, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkrimináció egyik formája

l)        A kisebbségi jogérvényesítés diplomáciai- és lobbilehetőségei a Nemzetközi Szervezetek viszonylatában
m)    Nemzetállamok reneszánsza az újjá formálódó Európában: új kihívások a kisebbségi érdekérvényesítés számára
n)      Kisebbségvédelem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában?
o)      Kisebbségvédelem az Európai Unió Bíróságának esetjogában?
p)      Az Európai Ombudsman és a kisebbségvédelem
q)      Kisebbségi ügyek az Európai Parlament Szakbizottságai előtt
r)       Az EBESZ ajánlások kisebbségvédelmi dimenziói
s)       A nemzeti kisebbségek védelmének megjelenése az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének tevékenységében
t)       Az Európai Unió nyelvi- és kulturális sokszínűségének fenntarthatósága
u)      Milyen hatással van a migrációs válság a hagyományos nemzeti közösségek érdekérvényesítési lehetőségeire?
v)      Infrastruktúrafejlesztés, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni sajátos diszkriminációs eszköz
w)    Decentralizáció és gazdaságfejlesztés: autonómiakoncepciók gazdasági vonatkozásai
x)      Pénzügyi autonómia a határon túli magyar térségekben. Valóban nettó befizetői-e a magyar többségű térségek a központi költségvetéseknek?

A tanulmányokban az elméleti háttér mellett jogesetek, szemléltető példák bemutatását várjuk. A pályázatokra vonatkozó formai követelményeket lásd a csatolmányban.
4.        A pályázat beküldésének módja:
A pályázatokat doc, vagy docx formátumban, elektronikus levélben kérjük benyújtani a jogvedo.intezet@kji.hu címre.
5.      Máshol már megjelent pályamunkákat nem fogadunk be!
6.      Fenntartjuk a jogot, hogy az esetleges visszaélések miatt a beérkezett pályamunkákat plágiumkeresővel vizsgáljuk át.
  8.       A pályázat benyújtásának határideje2019. május 31.
9.      A beérkezett pályázatok díjazásáról a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának tagjai 2019. május 31-e után 14 napon belül hozzák meg döntésüket, a pályamunkákban feldolgozott témák újszerűsége és hozzáadott értéke alapján.
10.  A legjobban sikerült pályázatokat Kisebbségi Jogvédő Intézet – a pályázó́ nyilatkozatától függően – az Intézet honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti, valamint megjelenítheti az Intézet köteteiben. Ebben az esetben fenntartja a jogot a kéziratok nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására.
11.  A nyertes pályázókkal a Kisebbségi Jogvédő Intézet szerződést köt az elkészített pályamű díjazása céljából.
12.  A díjazás mértéke:
I.         helyezés: 110.000 HUF
II.      helyezés: 90.000 HUF
III.   helyezés: 70.000 HUF.
A Kuratórium tagjai különdíjat vagy különdíjakat is megállapíthatnak.
13.  A díjazottak az elismerő oklevelet ünnepélyes keretek között vehetik át a Kisebbségi Jogvédő Intézet által 2019 nyarán szervezett nyári egyetemeken. Személyes részvétel akadályoztatása esetén, kérés alapján, postai úton kézbesítjük az oklevelet.
Budapest, 2019. január 30.
                                                                                              Csóti György
                                                                                                  igazgató


 Tisztelt Szerzőink!

A  Kisebbségi  Jogvédő  Intézet  (KJI)  saját  gondozásában  megjelenő  tanulmánykötetekhez  az alábbi formában kéri a kéziratokat. 

Alapvető formai kritériumok:
-    MS Word formátum (doc, docx)
-    Times New Roman betűtípus
-    12-es betűméret
-    2,5-es margók
-    1,5-ös sortávolság
-    A térközök nagysága, mind 'előtte', mind 'utána' 0 értékű legyen.
-    Az egyes bekezdéseket az első sor tabulálásával és nem enterrel jelöljük.
-     Lábjegyzeteket  központozás  után  szúrunk  be,  elsősorban  mondat  végi  írásjel,  vagy mondatközi vessző után.
-     A  szövegközi,  idegen  nyelvű  szövegbetoldásokat  zárójelben,  dőlt  betűvel  kell  szedni pl.: Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities
-  FUEN).  A  szövegközi  idézeteket  szintén  idézőjelek  között,  kérjük  betoldani  (pl.:  a kocka  el  van  vetve”),  lábjegyzetben  megadva,  hogy  az  idézet,  a  forrásszövegnek  pontosan melyik oldalán található
-     A  kéziraton  szerepeljen  a  szerző  neve,  intézménye/munkahelye,  és  az  ott  betöltött tisztsége.   Több   releváns   pozíció   esetében   kérjük   valamennyi   tisztség   pontos megjelölését.


 Ábrák, grafikonok, táblázatok:

A  cikkhez  tartozó  ábrákat,  táblázatokat,  grafikonokat  a    szövegbe  illesztve,  címmel  és folytatólagos   sorszámozással   ellátva   kérjük   közölni,   emellett   hivatkozni   kell   rájuk   a szövegben   is.   Diagramok   esetében   az   Excelben   készült   változatot   és   a   hozzá   tartozó munkalapot is csatolni szükséges. Fotót tartalmazó cikk esetében, az eredeti képet is csatolni kell,  a  forrás  feltüntetésével.  A  kép  minősége  legalább  300  dpi  felbontású  legyen,  preferált formátum a ’jpg’. Szerzőink vegyék figyelembe, hogy a képek fekete-fehérben kerülnek majd kinyomtatásra a kötetek végső változataiban.


Források, hivatkozások:

A   tanulmányban   szereplő   hivatkozásokat   a   szövegen   belül   lábjegyzetként      (és   nem végjegyzetként) kérjük megjelentetni, a következő formában:

1.   Önálló  monográfia  esetén:  Kardos  Gábor:  Az  alapvető  jogok  európai  védelme.
Budapest: Mobil Kiadó. 2004.

2.   Tanulmánykötetben közölt cikk esetén: Ghai, Yash: Introduction: nature and origins of autonomy. In: Ghai, Yash - Woodman, Sophia (eds.): Practising self-government. A comparative Study of Autonomous Regions. Cambridge: Cambridge University Press.
2013, 1-31.
Többszerzős  tanulmánykötet  esetében  a  szerkesztő(k)  nevét  a  fentebb  látható módon,  kötőjellel  elválasztva  adjuk  meg,  melyet  az  (ed.),  (eds.),  illetve  magyar  cím esetén a (szerk.) kifejezés, végül pedig kettőspont követ a cím bevezetéseként.

3.   Folyóiratcikk   esetén:   Kiss   Tamás:   Marginalizáció,   etnikai   párhuzamosság   és aszimmetrikus  akkomodáció  -  Az  erdélyi  magyar  közösséget  érintő  társadalmi  és politikai  folyamatok.  In:  Magyar  Kisebbség.  XX.  évf.  12.  (75-76.)  sz.  Kolozsvár: Jakabffy Elemér Alapítvány. 2015, 30-64.
A tanulmánynak a kötetben elfoglalt pontos helyét a fent illusztrált módon, az évszámot követően, a kezdő- és záró oldalszámok kötőjellel elválasztott megadásával jelöljük, ’pp.’ illetve ’old.’ rövidítések nélkül.

4.   Nem magyar szerzők esetén: A fentiek szerint azzal a különbséggel, hogy a szerző nevét magyar írásmód szerinti sorrendben, vesszővel kell feltüntetni, pl.: Cunningham, Kathleen Gallagher.
Mind a magyar, mind a külföldi szerzők esetén kiírandó a teljes keresztnév, nem csak  annak  első  betűje.  A  vezetékneveknek  pedig  csak  a  kezdőbetűjét  szedjük nagybetűvel,  nem  az  összes  betűt.  Vagyis  helyesen  pl.  Deleanu,  Ion,  nem  pedig Deleanu I., vagy DELEANU, Ion.

5.   Internetes hivatkozás esetén: Ha valamely hivatkozott művet az internetről értük el, akkor  a  fenti  módon  megadott  hivatkozási  adatok  után  hozzárendeljük  a  forrás rövidített  letöltési  helyét  (kerülve  a  hivatkozás  sokszor  több  soros  URL  címének kiírását),  és  időpontját,  pontosvesszővel  elválasztva,  pl.:  Makkay  József:  A  román államhatalom  székelyföldi  testőre.  Erdélyi  Napló,  2017.  július  20.  XXVII.  évf.,  29. szám. Letöltés helye: www.szekelyhon.ro; letöltés ideje: 2018.02.21.
Ha a hivatkozni kívánt internetes forrásnak nincs teljes körű bibliográfiai adata (név  szerinti  szerzője,  forrásanyag  évfolyama,  kiadás  száma),  akkor  csak  a  meglévő adatokat   írjuk   ki,   pl.:   Milošević:   Ovo   je   antisrpski   referendum.   Vecernji   List,
2017.09.19. Letöltés helye: www.vecernji.hr; letöltés ideje: 2018.02.20.

6.   Nemzetközi   dokumentum   esetén:   Az   első   hivatkozásnál   meg   kell   jelölni   a nemzetközi  szervezetet,  a  dokumentum  sorszámát  és  címét:  pl.:  ENSZ  Közgyűlés A/RES/61/295  számú  Nyilatkozata  az  Őslakos  Népek  Jogairól;  vagy:  az  Európa Tanács  Parlamenti  Közgyűlésének  1201  (1993)  számú  Ajánlása  az  Emberi  Jogok Európai      Egyezményének      a      Kisebbségi      Jogokra      Vonatkozó      Kiegészítő Jegyzőkönyvével  kapcsolatban.  A  további  hivatkozásoknál  ez  rövidíthető,  pl.:  1201 (1993)-as ajánlás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése