A Freedom House 2019. évi jelentése
– Szerbia egyike
azoknak az országoknak, amelyek az utóbbi egy évben a legtöbbet veszítettek a
politikai és a polgári szabadságjogok terén – írja Freedom House[1]
a Szabadság a világban 2019 című jelentésében.[2]
„A világ legjelentősebb
politikai és polgári szabadságjogok felett őrködő”[3] amerikai civil szervezet –
15 év után először – a szabad országok közül kiemelte és a „partly free” vagyis
a részben/részlegesen szabad (más fordításban: félszabad), országok közé
sorolta Szerbiát. A szervezet ebbe a kategóriába sorolta még Albániát,
Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Macedóniát, Magyarországot, Moldáviát,
Montenegrót és Ukrajnát.
A jelentés a demokráciát
és a szabadságjogokat a legnagyobb mértékben Oroszországban és
Fehéroroszországban hiányolta, így ezeket a „nem szabad országoknak” ítélte
meg. A többi európai ország a „szabad országok” között szerepel.
A Freedom House
legutóbbi jelentése szerint Szerbia 2018-ban 6 pontot veszített a politikai és
a polgári jogok terén, így 67 ponttal (a 100-ból) a részben szabad országok
közé került. A megítélésben ugyanis romlott a helyzet a szabad választások
terén, amit a demokratikus rendszer központi elemeként emel ki a szervezet,
ugyanakkor a médiaszabadság is nagyon nehéz helyzetbe került. Az értékelés
szerint ugyanis a hatalmi pártok, valamint
a hozzájuk közel (vagy a befolyásuk alatt – B. A.) álló média
megpróbálja aláásni a független újságírók tekintélyét, zaklatást és
hitelrontást alkalmazva, mindezt Aleksandar
Vučić államfő támogatásával, akinek az
ilyen jellegű fellépése ellenkezik az alkotmánnyal.[4]
A szervezet külön
foglalkozik a Balkánnal és kiemeli, hogy Aleksandar Vučić és Milo Đukanović Montenegró államfője a maga köré
alakított állami hatalom megerősítésén munkálkodik, ellentmondva ezzel a jó
államvezetés elveinek és túllépve a saját hatáskörükön.[5]
Az N1 tv közlése
szerint a Freedom Houseban azt mondják, hogy „a belgrádi rezsim még nem
autokratikus, de a világos nem demokratikus törekvést mutat”.
– Szerbiának továbbra
is vannak intézményei és lehetőséget kell adni nekik, hogy reagáljanak. Ezt megelőzően, meg kell védeni azokat a
rombolástól. A fenyegetések jelen vannak és a Freedom Housenak ezt a
figyelmeztetését, amit a jelentésben megállapítottunk, komolyan kell felfogni –
monda Mark Berent, a szervezet
eurázsiai részlegének igazgatója.[6]
A 2019. évi jelentés
Magyarországot Szerbiával együtt azok közé az országok közé sorolta, amelyekben
„korlátozottá vált a demokrácia, miután Orbán
Viktor, Magyarország miniszterelnöke és pártja, a Fidesz, lejártató
kampányt kezdeményezett a demokratikus intézmények ellen".[7]
Milyen lehet egy részben szabad” országban a nemzeti kisebbségek helyzete?
BOZÓKI
Antal
Újvidék, 2019. február 12.
[3] mh: Szerbia már csak félszabad ország? https://www.magyarszo.rs/hu/3905/kozelet/197006/Szerbia-m%C3%A1r-csak-f%C3%A9lszabad-orsz%C3%A1g.htm, 2019. február 7. [09:55] >> 2019. február 7. [20:22]. Lásd még: ki rabolta el a szabadságot? https://www.magyarszo.rs/hu/3904/kozelet_politika/196978/Ki-rabolta-el-a-szabads%C3%A1got.htm, 2019. február 6. [14:09]
[4]
Uo.
[6] L.
Valtner: Napredak u priključenju EU može biti doveden u pitanje [Az EU-hoz való
csatlakozásban való haladás kérdésessé válhat]. Danas, 2019. február 7. 8.
[7]
Lásd a 3-as jegyzetben idézett írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése