Trianon-nap, 2010-től: a Nemzeti Összetartozás Napja (Dan Trianona / Trianon Remembrance Day)
Nagymagyarország történelmének legmélyebb, a magyar nemzet 1100 éves történelmének legsötétebb foltja, Trianon.
A trianoni
békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország ) között létrejött
békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.
(Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)
A békeszerződés eredményeképp a 324 411 km² összterületű Magyar Királyság
elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re), lakossága 18,2 millió főről 7,6 millióra, a
korábbi 43 százalékára csökkent. Az elcsatolt területek lakosságának 30,2
százaléka, 3,2 millió fő volt magyar.
A szerződés Magyarország (Magyar Királyság)
új határainak megállapítása mellett (35 000 főben) korlátozta a magyar hadsereg
létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor
létrejött Népszövetség
alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon
kastélyban.
A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA,
amely akkor nem lett a tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később
Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre
vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.
A trianoni
békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a Nemzeti Összetartozás
Napja – döntött a magyar országgyűlés többsége. A jogszabályra 302-en szavaztak
igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott.
A képviselők csupán
egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak
el, amellyel azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát,
miszerint „az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem
magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal”.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
A Magyar Nemzeti Tanács 2011. szeptember 16-án elfogadta doktor Németh László püspök javaslatát, hogy június 4-e a Magyar Nemzeti Összetartozás Napja legyen a délvidéki magyarság jeles napja is.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.
A Magyar Nemzeti Tanács 2011. szeptember 16-án elfogadta doktor Németh László püspök javaslatát, hogy június 4-e a Magyar Nemzeti Összetartozás Napja legyen a délvidéki magyarság jeles napja is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése