Kisebbségjogi jegyzet
Az utóbbi két hétben Vajdaságban két súlyosabb testi sérülésekkel is
járó nemzetek közötti incidens is történt:
Május 19-én éjfél és egy óra között egy 15–20 tagú, szerb fiúkból álló banda tagjai magyar fiatalokat vertek meg
Szabadkán, nem messze a Fasizmus áldozatainak terétől. Viperákkal és
vasrudakkal (!) ütöttek két fiút, akik megsérültek, egyikük bordatörést
szenvedett. Fennáll a gyanú, hogy azért bántalmazták őket, mert magyarok, amit a rendőrségi közlemény is megerősít.
Május 26-án éjszaka Muzslyán, a helyi közösség épülete melletti parkban
néhány helybeli – nem hivatalos értesülések szerint magyar – fiúk és lányok
társalogtak, akikre ismeretlen, maszkot viselő tettesek botokkal, láncokkal
támadtak. A tettlegességet csak a szerb Napad! (Támadás!) csatakiáltás előzte
meg. A bántalmazott fiatalok közül öten szorultak segítségre a nagybecskereki
kórház sürgősségi osztályán, egyiküket benntartották a további kezelés
érdekében.
Ide kívánkozik egy harmadik eset is, mégpedig az Egyesült Magyar
Ifjúság (EMI) idei táborának lemondása, ami ugyancsak a nemzeti viszonyok
állapotára utal:
Állítólagos neonáci együtteseknek és az újvidéki razziával vádolt
Képíró Sándor ügyvédjének meghívása hatalmas ellenállást keltett azokban, akik
korábban is kifogásolták az EMI idei táborának megrendezését. Több szervezet és
nem szervezett csoportosulás is erőteljes támadásba lendült a rendezvény ellen,
ami miatt a rendezők bejelentették, hogy „az idén nem lesz megtartva az EMI
délvidéki tábora a magyarkanizsai Tisza-parti kempingben”. Az egyik szervező
elmondta, hogy „olyan övön aluli ütéseket kaptak, amelyek miatt jobbnak látták,
ha a békesség és nyugalom érdekében elállnak a szervezéstől”.
Ezernél is több incidens
A magyar nemzeti kisebbség
elleni incidensek (2003–2005)
Az incidensek
jellege
|
2003
|
2004
|
2005
|
1. Fizikai
támadások
|
0
|
8
|
0
|
2. Verekedések
|
2
|
8
|
2
|
3. Katolikus vallási létesítmények rongálása
|
1
|
6
|
2
|
4. Katolikus temetők és keresztek
rongálása és gyalázása
|
11
|
17
|
6
|
5. Parolák írása
Jelképek rajzolása
Pamfletek terjesztése
|
3
|
25
|
3
|
Összesen
|
17
|
62
|
13
|
Incidensek 2006-2010
Év
|
||||
2006
|
2007
|
2008
|
2009
|
2010
|
162
|
197
|
171
|
150
|
110
|
2006–2010 összesen
|
792
|
A hivatalosan jegyzett, a hatalmi szervek által közzétett adatok
szerint a 2003 és 2010 közötti időszakban 884 nemzeti lapú incidens történt.
Ehhez hozzá kell számolni a 2011-es első kilenc hónapjában történt 108
incidenst: 5 fizikai támadást, 4 névtelen fenyegetést, 17 szóbeli összetűzést,
43 gyűlöletkeltő falfirkálást. Emellett megrongáltak 18 egyházi létesítményt,
hasonló sorsra jutott 17 albán nemzetiségű személy objektuma, és több kegyeleti
és emlékhely megsértését is feljegyezték, közöttük az újvidéki Petőfi Sándor
Magyar Művelődési Központ (MMK) épületébe történt betörést. A 2012-ben történt
kilengésekkel együtt ez a szám immár meghaladja az ezret.
Nincs, aki kiálljon!
Vajdaságban nem szűnnek tehát a nemzeti alapú kilengések. A legutóbbi
események arra utalnak, hogy a verekedések egyre tömegesebbek, a következmények
pedig súlyosabbak. Újabban az eddig ilyen szempontból nem igen emlegetett, többnemzetiségű
település Muzslya is felkerült a nemzeti incidensekről leginkább elhíresült
Temerin, Szabadka, Zombor, Újvidék és Nagybecskerek közé.
Meg lehet továbbá állapítani, hogy az incidensekről szóló sajtóhírek és
közlemények eléggé homályosan vannak megfogalmazva. Olyannyira, hogy a támadók
nemzeti hovatartozására és a motivációjára is a legtöbb esetben csak utalások,
vagy még azok sem találhatók. Még olyan esetekben is elhallgatják, vagy
tagadják, hogy a támadások nemzeti alapon történtek, amikor az teljesen nyilvánvaló.
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ) által választott elnöke is, újságírói kérdésre, hogy a
szabadkai szülők felkeresték-e már őket, és milyen jogi segítséget tudnak
nyújtani ebben az esetben, a következőket válaszolta:
– A szülők nem fordultak még hozzánk. A nemzeti tanács felvállalta azt,
hogy jogvédelemben részesíti az azt igénylőket. Ez a jogvédelem azt jelenti,
hogy jegyzőkönyvbe vesszük ezeket az eseteket, másrészt jogi tanácsot adunk,
hogy hogyan lehet minősíteni ezt a támadást, és úgymond felvértezzük őket, hogy
milyen intézkedésekkel tudják érvényesíteni a jogaikat, de akár segítünk
egy-egy beadványt megszerkeszteni. Az ügyvédség munkáját azonban nem tudjuk és
nem is feladatunk átvenni – mondta Korhecz.
Ez lenne az MNT jogvédelme? Korhecznak ez a – „nesze semmi fogd meg
jól” jellegű – nyilatkozata is arra utal, hogy a testület továbbra sem kíván
erélyesen kiállni a magyarverések elhallhatása ellen, az elkövetők törvény elé
állítása érdekében. Itt ugyanis nem az „ügyvédség”, hanem a hatalmi szervek
munkájáról, illetve munkájának a nem hatékony végzéséről van szó.
Lagymatag közlemények
Az illetékes politikusok reagálása is leginkább abból áll, hogy lagymatag
közleményben ítélik el az incidenseket.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke június 1-jei
közleményében ismételten „aggodalmát fejezte ki a különböző nemzetiségű
fiatalok közötti mind gyakoribb incidensek miatt”. A muzslyai ügy kapcsán a
rendőrségi jelentés szerint a körülmények nem támasztják alá a nemzeti indíttatást,
hanem verekedésben való részvételről és súlyos testi sértés okozásáról van szó
– olvasható Egeresi közleményében. „Fontos, hogy ezeket az ügyeket teljes
egészében ki kell vizsgálni, hogy az indítatást illetően a gyanúnak árnyéka se
maradjon – tette hozzá Egeresi.
A képviselőház (még hivatalban lévő) elnökének az egyes nemzeti alapú
incidensekről kiadott – már szinte unalmassá vált – közleményei úgy
hasonlítanak egymáshoz, mint tojás a tojáshoz.
Nincs tudomásunk arról, hogy a képviselőházi elnök a nyilvánosságnak
bármikor is beszámolt volna arról, hogy a nemzeti incidensek kivizsgálásai
milyen eredménnyel értek véget és – ami a legfőbb – milyen büntetésben
részültek azok elkövetői. A legtöbb ilyen eset ugyanis általában már a
vizsgálati szakaszban véget ért, vagy ha történt is feljelentés, akkor az
elkövetők többnyire szabálysértésért részesültek pénzbírságban.
Egeresinek volt elég ideje, hogy a rendőri és az igazságügyi szervektől
jelentést kérjen, ha már a Tartományi Ombudsman (is) kitért e kötelezettség
alól, és a nyilvánosság elé tárja azokat. És arra is, hogy VMSZ-es
képviselőtársaival együtt javasolja a Büntető Törvénykönyv olyan irányú
megváltoztatását, hogy más nemzetiségű személyek elleni támadás esetén
kötelezően a büntető jogszabályokat kell alkalmazni. Eddigi tevékenysége
alapján, önmaga, de mindannyiunk számára is hasznosabb lenne, ha nem jelöltetné
magát újra erre a tisztségre.
Az sem hallgatható el, hogy Egeresi közleményét még időben is megelőzte
Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság
Tanácsa elnökének tiltakozása, amelyben megdöbbenésüket fejezték ki az miatt,
hogy „ismét tettleg bántalmaztak magyarokat, pusztán a nemzetiségük miatt”.
Arra kérték a szerb hatóságokat, hogy „minden ilyen esetben erélyesen lépjenek
fel, és az elkövetőket példásan büntessék meg”.
Mindebből azt lehet leszűrni, hogy a szerb hatalom vagy nem akar
tudomást venni az eseményekről, vagy képtelen elejét venni a nemzeti alapú
incidenseknek. Mindkét esetben azonban felelős a történésekért.
Bozóki Antal
Újvidék, 2012. június
3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése