Szeptember 28.

Az információszabadság nemzetközi napja (Međunarodni dan prava javnosti da zna, Svetski dan slobode pristupa informacijama / The Right to Know Day, World Day of Free Access to Information)

2003 óta szeptember 28-a Az információszabadság, az ismeretekhez, a tudáshoz való jog nemzetközi napja.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés a más emberi jogok (gondolatszabadság, a tájékoztatásra való jog, a választójog stb.) minőséges és eredményes érvényesítésének a feltétele és nélkülözhetetlen eszköze az államigazgatási szervek munkája ellenőrzésének. 
Az információszabadság alapelve értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy az államigazgatási szervek rendelkezésére álló információkat megismerje. Az alapelv az elkészült, elfogadott dokumentumok nyilvánossá tételének kötelezettségét rója az államigazgatásra, ezért mindig a hatóságnak kell bizonyítania, hogy jogosan korlátozza a dokumentum hozzáférhetőségét.
A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog a kulcsa annak, hogy átlátható legyen az állami szervek gazdálkodása, és hogy látható legyen, miképpen használják fel a közpénzeket, illetve a döntéshozók hogyan élnek vagy élnek vissza a rájuk ruházott hatalommal.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát Szerbiában az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2004. évi törvény szabályozza, mely szerint egyenlő feltételekkel mindenkinek joga van hozzáférni az információkhoz. 
Magyarországon 2007 óta tartják meg ezt a napot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közreműködésével. 
Magyarországon először a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény szabályozta érdemben ezt a fontos területet. Az információszabadsággal általánosságban az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény foglalkozik. Ez rögzíti az alapfogalmakat, a közérdekű adatok igénylésének módját, a kivételeket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közérdekű adatokkal kapcsolatos jogköreit, a bírósági eljárás speciális szabályait. 
Az elektronikus információszabadságról szóló törvényt az Országgyűlés 2005-ben fogadta el. Ez rögzíti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének általános szabályait, az internet segítségével nyitottabbá teszi a jogalkotást, megismerhetővé teszi a jogszabályok digitális változatát. Ezen túlmenően lehetővé teszi a felső-bíróságok anonimizált határozatainak megismerését is.   
A törvényt 2008-ban módosították. 2012. január 1-jével jött létre Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), az adatvédelmi ombudsman intézményét felváltó hivatal. A független, csak a törvénynek alárendelt Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében a NAIH a korábbi adatvédelmi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is felölelő hatósági jogkörrel is rendelkezik.