Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (134.)
Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és
szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]
Augusztus 16.
Párizs és Berlin az
„útrövidítés” ellen
Franciaország és Németország, az Európai Unió (EU) két legbefolyásosabb országa, az
elkövetkező hónapokban is „erősen fog ragaszkodni” a jogállam létrehozásához
Szerbiában, ami az Európai Uniós csatlakozási folyamat 23. és 24. tárgyalási
fejezetének a témája, mondták nem hivatalos diplomáciai körökben a belgrádi
Danas napilapnak. Párizs és Berlin úgy tartják, „nem lehetséges semmilyen
útrövidítés (átlós út)”, amikor a joguralomról van szó Belgrád európai útjának
folytatásában. Ezzel az állásponttal egyetértenek a Balti államok – Litvánia,
Lettország és Észtország is – közölték a napilappal.
– Habár a koszovói kérdés megoldása
kulcsfontosságú Szerbia európai integrációs törekvésére nézve, az említett
országok ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a 23. és a 24. fejezet kritériumainak
teljesítésére, amitől a többi tárgyalási fejezet megnyitásának az üteme is
függ.
Per aspera ad astra.
(Latin mondás, a. m. göröngyös úton a csillagokig, jelentése az, hogy minden
emelkedés
– így az Unióhoz csatlakozás is – küzdelemmel jár.)
A nyilatkozók emlékeztettek Emmanuel Macron francia elnök Aleksandar
Vučić szerb elnökkel tartott nem régi párizsi találkozójára, amikor Macron
így fogalmazott: „Amennyiben 2025-ig elvégeznek mindent, ami elő van látva,
Szerbia beléphet az Európai Unióba, ha pedig nem – nem leszünk ambivalensek,
amennyiben a dolgok gyorsabban történnek, a távlat is lehet más. A
kulcsfontosságú dolgokat kell szemlélnünk, mert ha semmit nem végeznek el,
Szerbiának nincsen esélye a belépésre, de ha az azonosított témákban, mint
például a jog uralma és egyebek, haladás van, akkor lehetséges. Ha Szerbiai még
gyorsabban fejlődik, mondhatjuk, hogy a tárgyalások haladnak, és hogy le lehet
zárni azokat”.[2]
A jog uralmához kötődik a nemzeti kisebbségi
jogoknak az európai mércéhez való idomítása és azok gyakorlati alkalmazása is.
Nem véletlen, tehát, hogy Szerbia számára fontos a november 4-ére kitűzött
nemzeti tanácsi választás.
Ilyen szempontból továbbra is megválaszolatlan a
kérdés (amihez kapcsolódik a politikai és erkölcsi felelősség
megállapítása is), hogy azok a délvidéki magyar politikusok, elsősorban Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács
(MNT) elnöke és Pásztor Bálint, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője – a június 20-án
elfogadott nemzeti kisebbségjog törvénymódosítások „parlamenti eljárásba
kerülését és a szavazást megelőzően, mintegy másfél éves egyeztetési folyamat”[3]
alatt – megtettek-e mindent a magyar közösség helyzetének rendezése
érdekében? A november 4-ei
szavazás erről is szól.
A dolog nagyon úgy néz
ki, hogy ismét egy történelmi lehetőség elmulasztása történt, és hogy – a
nemzeti tanácsi választások után – újabbra már, sajnos, belátható időn belül, nemigen
lesz lehetőség. Szerbia a törvénymódosítások támogatottságára és a
választásokra fog hivatkozni. Eközben a magyar közösség tagjai szétszélednek a
világba. Érez-e ezért valaki felelősséget? Vagy csak a nagy havi fizetés és a
fehér ing a fontos? Miért vállal valaki tisztséget, ha nem tudja/képes azt ellátni?
Augusztus 17.
Nemzetárulás vagy „sokszínűség”?
A Délhír internetes portál munkatársa arról tájékoztat, hogy
„belebotlott”[4]
Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének interjújába, „amelyet
korábban a Reporter nevű lapnak adott”.[5]
Az írásból megtudjuk, hogy a nyári szünet után az egyébként is alig ülésező
„Tartományi Képviselőház megszavazza az új ügyrendi szabályzatot, amely
megakadályozza, hogy az ellenzék obstrukciót alkalmazzon (azáltal, hogy „túl
sok” törvénymódosítási indítványt nyújt be”.[6]
A szerző kommentárja szerint, „ily módon lehetővé
válik a Vajdaság napjáról (vagy ahogy Pásztorék és a szövetségeseik mondanák: a
tartomány jelentős dátumairól) szóló képviselőházi határozat gyors és
zavartalan alkalmazása”.[7] Ugyanakkor felvetődik a
kérdés, hogy ez nem-e a parlamenti demokrácia sajátos értelmezése, illetve a megnyirbálása
is?
A Reporter kérdésére, miképpen kommentálja azt,
hogy a vajdasági magyar ellenzéki pártok és a magyarországi „radikális
jobboldal” nemzetárulónak nevezi őt, csak azért mert pártja a „jelentős
vajdasági dátumok” megünneplésére szavazott, Pásztor azt válaszolta, sokan
furcsán értelmezik a szólásszabadságot. Továbbá fájlalja, hogy az emberek
annyira felszínesek tudnák lenni, hogy bedőlve a hazugságoknak megbélyegeznek
másokat. Holott a stigmatizációt/megbélyegzést kiváltó, „jelentős
vajdasági dátumokról” szóló képviselőházi határozat az egyik legnagyobb
értéket: Vajdaság sokszínűségét tükrözi, válaszolta Pásztor – írja a Délhír.[8]
November 25-ének, a Délvidék Magyarországtól való
elcsatolása napjának „jelentős vajdasági dátumként” való megszavazásának a
szólásszabadsághoz és Vajdaság „sokszínűsége tükrözéséhez” – ahogyan Pásztor fogalmazott – éppen semmi köze nincsen.
Pásztor magyarázata csak a probléma lényegéről való figyelemelterelési
szándékát mutat(hat)ja.
A közéletet a múlt század hetvenes évei óta nem csak követem, de huzamosabb
ideig jómagam is a részese voltam, nem emlékszem azonban, hogy
bármilyen szinten is olyan döntést hoztak volna, amelyik megalázta az itt élő
népek bármelyikét is. November 25. ünneplésének az itteni magyarságra való
kényszerítését viszont sokan így élik meg, és nem kívánnak abban részt venni.
A döntés semmiképpen nem szolgálja az itt élő népek békés
együttélését. Ezen Pásztor semmilyen magyarázata nem változtat.
Még csak nem is az a probléma, hogy a szerb többség ilyen
határozatot hozott (ez az ő erkölcsi bizonyítványuk), hanem hogy a véemeszes képviselők is megszavazták azt! A párt
tagjainak is nyilatkozni kell(ene), hogy támogatják-e a Pásztor-politikát,
ami a teljes beolvadásba vezet. Jó alkalom lesz erre november 4. és 25. is.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. augusztus 21.
[2] M. Stojanović: Pariz i Berlin
protiv prečica za Beograd [Párizs és Berlin a Belgrád az útrövidítés ellen].
Danas, 2018. augusztus 16. 14.
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/elfogadtak-nemzeti-tanacsokrol-szolo-torveny-modositasat,
2018-06-20 [15:58] és 2018-06-20 [18:27]
és Vajdaság Ma:
[4] Pásztor szerint felszínesek
azok, akik nemzetárulónak nevezik őt a “jelentős vajdasági dátum” miatt
[5] Uo. Az eredeti/hivatkozott
írást az interneten sajnos nem sikerült megtalálnom.
[6] Lása a 4-es alatti írást.
[7] Uo. A vitatott határozatot még
mindig nem lehet megtalálni a képviselőházi honlapján: Vajdaság Autonóm
Tartomány dokumentumai, http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktaapv
[8] Lásd a 4-es alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése