„Nem adjuk fel soha”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (133.)

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

Augusztus 15.

„Nem adjuk fel soha”[2] 

A Demokrata c. budapesti hetilap, a 2018. augusztus 15-ei számában, interjút közölt Csóti Györggyel, a Budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI)[3] igazgatójával. 

Az interjúban Csóti kifejtette nézetét a magyar nemzetpolitika külhoni vonatkozásában szükséges teendőkről, de kitért a KJI ezzel kapcsolatos tevékenységére is. Fontos üzeneteket tartalmaz  a délvidéki/vajdasági magyarságra nézve is.

A határon túli magyarság helyzetével kapcsolatban Csóti elmondta, hogy „a társnemzeti státusz lenne a legmagasabb szintű együttélési forma az elcsatolt területeken élő őshonos magyar nemzeti közösségeknek. És ez alanyi jogon járna a magyaroknak, mert ott élnek, ahol születtek, ahol őseik falvakat, városokat, kulturális intézményeket hoztak létre, és több mint ezer esztendőn át vérükkel védték szülőföldjüket. Olyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint a belgiumi vagy a svájci társnemzeteknek. A történelem bűnös szeszélye folytán többségi helyzetbe került nemzetek azonban hallani sem akarnak erről. A dolog tehát fordítva áll: ha nem adják meg a társnemzeti státuszt, akkor autonómiát kell követelni, és az autonómia alanyi jogon járna, mint a társnemzeti státusz.”

A szomszédos országokban elő magyarok helyzetét értékelve elmondta: – Hét szomszédunk közül négyben, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában változó intenzitással többnyire soviniszta, magyarellenes politika uralkodik. Ebben szinte nincs különbség bal- és jobboldal között. Déli szomszédunknál ez most nem nagyon tapasztalható, mert integrációs törekvéseik szempontjából kontraproduktív lenne Magyarországgal feszültséget szítani – nyilatkozta a KJI igazgatója. „Bátran kijelenthető, hogy a szomszédaink eltökélt szándéka a területükön élő őshonos magyar nemzeti közösségek teljes felszámolása. Természetesen ma már nem a XX. Századi módszerekkel, népirtással, vagy erőszakos kitelepítéssel, hanem kierőszakolt asszimilációval és kivándorlással”, tette hozzá. 

Csóti György, a KJI igazgatója

– Mindezek tudata nem jelenti azt, hogy ne keressük a barátságot és együttműködést trianoni szomszédainkkal, épp ellenkezőleg: törekedni kell a békés és kölcsönösen előnyös közép-európai együttélésre, de állandóan szem előtt tartva a magyar nemzeti érdekeket, törekedve a XX. századi sebek begyógyítására, a fent leírt autonómia megvalósításával. A Kárpát-medencében is zászlóra tűzhető a közel-keleti elv – területért békét! –, a helyzetünkre adaptálva: területért jogot! – fogalmazott a KJI igazgatója.

Az autonómia, a jogbiztonság, valamint a létszámcsökkenés összefüggésében Csóti kifejtette, hogy „a teljes körű autonómia vagy a társnemzeti státusz megadása nélkül sehol sem elehet teljes jogbiztonságról beszélni, és nem állítható meg a népességfogyás”. Arra kell törekedni, hogy az „adott országban érvényben lévő kisebbségi jogok ne sérülhessenek, senkinek se essen bántódása magyarsága miatt” – mutatott rá Csóti. „Ezen túlmenően a Kárpát-medencei összmagyar politikának követelni kell szomszédainktól, hogy betartsák az általuk is aláírt nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményeket. Ellenkező esetben, aminek szemtanúi vagyunk, a kérdést állandóan napirenden kell tartania nemzetközi fórumokon – amit csak ritkán tapasztalunk. Emellett követelni kell a kétoldalú, országok közötti alapszerződésekben foglaltak betartását is” – tette hozzá.

Mivel „a tényleges és teljes körű autonómia évtizedek óta nem valósul meg, miközben a magyarok lélekszáma rohamosan csökken az elcsatolt területeken”, olyan „tűzoltó munkára van szükség”, amely „európai színvonalú megélhetést és jogbiztonságot” teremt a külhoni honfitársak számára, „hogy legyen még magyar őseink földjén, mire megvalósul az autonómia” – fogalmazott Csóti.

Huzamosabb idő után először jelent meg egy olyan értékelés, amely nem a hivatalos politika szemszögéből és kritikus viszonyulással foglalkozik a külhoni magyarok helyzetével. Csóti György az interjúban hosszabb távon is megfogalmazta a nemzetpolitika irányvonalait, de a legsürgősebb teendőket is. Kérdés azonban, hogy a hivatalos politika hajlandó-e/hajlamos-e/képes-e elfogadnia a – Délvidék vonatkozásában már több szerbiai civil szervezet által is készített – helyzetelemzéseket.[4] Eddig erre – a negatív tendenciák ellenére – semmilyen hajlandóságot nem mutatott.  

 

Augusztus 17.

November 4-én választunk

Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter november 4-re írta ki a szerbiai nemzeti tanácsi választásokat.[5]

Nemzeti tanácsi választásokra négyévente kerül sor. Az elsőt 2010. június 6-án, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény elfogadását követően, a másodikat 2014. október 26-án tartották meg.

– A nemzeti tanácsok nem állami testületek, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségek megvalósítják az Alkotmány által garantált önállóságukat az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a nyelv- és íráshasználat terén – fogalmazott Ružić.[6]

2018-ban 22 nemzeti kisebbség választ(hat)ja meg a nemzeti tanácsok tagjait, ebből 18 (albán, askáli, bosnyák, bolgár, bunyevác, vlach, görög, egyiptomi, magyar, német, lengyel, roma, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán, cseh) teljesítette a feltételt a közvetlen választásokhoz, négy (macedón, horvát, montenegrói, orosz) pedig elektorok útján választ.[7] Augusztus 15-ig 475 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe, ők szavazhatnak a nemzeti tanácsi választásokon. A közvetlen választások esetében legkésőbb 15 nappal a megtartásuk előtt kell átadni a listákat, az elektorok útján történő választások esetében a határidő 30 nap.[8]

A Szabad Magyar Szó illusztrációja

A szakértők azt jósolják, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásán nagyon alacsony lesz a részvételi arány, s hogy az a régóta ismert gond, miszerint a politikai pártok nagy hatással vannak a tanácsokra, távolról sem szűnt meg, tudatta az N1.[9]

Bojan Klačar, a Cesid igazgatója, aki arra is emlékeztet, hogy a részvételi arány csak nyolc évvel ezelőtt, az első nemzeti tanácsok megválasztásakor haladta meg az 50 százalékot. „Amint csökkent az állam és a nemzetközi közösség, de még a kisebbségi közösségek érdeklődése is a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztása iránt 2014-ben, azonnal csökkent a részvételi arány is. Tehát az állam jelenleg megtesz mindent, amit tud, de az a benyomásunk, hogy az eszközök, amelyeket a tanácsok megválasztására különítettek el, nem túlságosan nagyok. Általános véleményünk szerint az állam sokat tehetne, hogy tájékoztassa az embereket a választásokról” – állítja Bojan Klačar.
A nemkormányzati szervezetek a leginkább azt sérelmezik már évek óta, hogy noha a nemzeti tanácsok papíron ugyan függetlenek a pártoktól, valójában, a gyakorlatban a pártok zsákmányaként ténykednek. Magyarán: noha a tanácstagok formálisan nem rendelkezhetnek párttisztségekkel, minden egyes jelölt mögött egy konkrét párt áll.[10]

A nemzeti kisebbségi törvénymódosítási csomaggal nincsenek megelégedve az albán és a bosnyák nemzeti tanács. Bejelentették, hogy szeptemberben az Alkotmánybírósához fordulnak az elfogadott törvények alkotmányosságának kivizsgálása miatt. Ružić a választások kiírása alkalmából tartott sajtókonferencián meggyőződését fejezte ki „hogy az nem fogja befolyásolni a választásokat”.[11]

– Biztos vagyok abban, hogy ez nem hathat ki a választások megtartására, mint ahogy ők is biztosak, hogy rész vettek a törvénymódosítással kapcsolatos munkában – mondta a miniszter. „A Bosnyák Nemzeti Tanács elnökének megjegyzései voltak a törvényjavaslatokra a kidolgozásuk ideje alatt is, de a javasolt megoldásokat támogatta a nemzeti tanácsok munkáját koordináló testület többi tagja” – tette hozzá. Megismételte, hogy „a módosítások nem csökkentik a nemzeti kisebbségek szerzett jogait”, az ezzel kapcsolatos munka „átlátható volt, nemzetközi szakemberek bevonásával folyt, akik az elfogadott megoldásokat támogatták és elismerően nyilatkoztak azokról”.[12]

A nemzeti tanácsi választások  a „haladó” hatalom számára rendkívül fontosak, hogy legitimálja „kisebbségbarát politikáját" és ezzel levegye napirendről  ezt a kérdést és a megoldásokkal elégedetlenkedőket, a politika bírálóit. 

A magyar pártok egyelőre még csak a hangjukat sem hallatták a nemzeti tanácsi választással kapcsolatban, pedig eljött a színvallások ideje. Vagy ez csak vihar előtti csend lenne?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. augusztus 19.

---

[1] A kormányfő figyelmeztet: a nemzeti tanács nem politizálhat. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/21/a-kormanyfo-figyelmeztet-a-nemzeti-tanacs-nem-politizalhat/, 2018. július 21. [12:56]

[2] Szakács Gábor: Nem adjuk fel soha. Demokrata, 2018. augusztus 15. 16-17, vagy http://bozokiantal.blogspot.com/, 2018. augusztus 18.

[3] A KJI országgyűlési határozattal, alapítványi háttérrel, budapesti székhellyel jött létre 2012-ben. Civil szervezetként támogatja a külhoni magyarok jogvédelmét. Állami támogatásból működik, amelyre évről évre pályázni kell. Lásd a 2-es alatti írást. A KJI tevékenységéről lásd bővebben a http://www.kji.hu/ honlapot.

[4] Lásd Az alkotmányos és törvényes elvek alkalmazása nem működik c. (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11286, 2018. augusztus 7.)  és a „A jogi keret jelentősen jobb a kisebbségek valós helyzeténél” c. írásom (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11298, 2018. augusztus 17.)

[5] (Tanjug, Beta) Branko Ružić november 4-re kiírta a nemzeti tanácsi választásokat. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26170/Branko-Ruzic-november-4-re-kiirta-a-nemzeti-tanacsi-valasztasokat.html, 2018. augusztus 17. [11:48], és P. E.: kiírták a nemzeti tanácsi választásokat. Magyar Szó, 2018. augusztus 18. 5.

[6]  Uo.

[7] A szakértők szerint alacsony lesz a részvételi arány a nemzeti tanácsok megválasztásakor. https://szabadmagyarszo.com/2018/08/18/a-szakertok-szerint-alacsony-lesz-a-reszveteli-arany-a-nemzeti-tanacsok-megvalasztasakor/, 2018. augusztus 18. [9:20]

[8] Lásd az 5-ös alatti írást.

[9] Lásd a 7-es alatti írást.

[10] Uo.

[11] S. Biševac: Zahtev za ustavnost neće uticati na izbore [Az alkotmányossági vizsgálat kérése nem befolyásolja a választásokat]. Danas, 2018. augusztus 18. 6.

[12] Uo.