2018. augusztus 27., hétfő

Káosz az oktatásban?



Ez a tanévkezdés is nemzeti kisebbségi jogsérelmekkel indul


Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]


A 2017/2018-as tanévben 13 magyar nyelvű középiskola esetében az oktatási minisztérium nem vette figyelembe az iskolák igényeit a szakirányok megnyitása iránt és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatását.[2]
Tanév közben szüntették meg a magyar tannyelvű társadalmi-nyelvi szak második osztályát a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban.[3]
Magyar nyelvű ötödikes napló tavaly még október közepén sem volt. Mint kiderült, az MNT munkatársai csak október 17-én juttatták el a fordítást a kiadónak.[4]
Idén júniusban arról értesültünk, hogy a hibásan nyomtatták ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, s emiatt nem volt elég hely, hogy a szerb mellett még egy nyelven be lehessen írni az osztályzatot, ami miatt le kellett azokat cserélni.[5]
Volt botrányos igazgató választás/kinevezés is (legutóbb pld. a gombosi József Attila Általános Iskolában).[6] Közben az általános iskolákban sorra szűnnek meg a magyar tagozatok,[7] stb. 
Most a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) közleményéből értesülünk, hogy „késik azon kisebbségi nyelvű tankönyvek nyomtatása, melyekből az általános iskolák első- és ötödik osztályos tanulói kell, hogy tanuljanak”.[8] „A szerb nyelvű könyvek nagy része ugyanakkor már megérkezett” – közölte a Pannon RTV.[9]

Szerb nyelvű első osztályos tankönyvek. 
A Szabad Magyar Szó illusztrációja

„A nemzeti kisebbségek nyelvein történő oktatást Szerbiában az alkotmány és a törvények is szavatolják, ezért megengedhetetlen, hogy ezt a jogot ne tartsák tiszteletben – áll a Liga közleményében.[10]
A párt emlékeztet, hogy az Oktatási Minisztérium tavalyelőtt a nemzeti tanácsokkal egy dokumentumot írt alá, melyben kifejezték abbéli szándékukat, hogy a jövőben a kisebbségi nyelveken megjelenő tankönyvek kiadása gyorsabban és minőségesebben
minőségesebben történik majd. „Sajnos, nyilvánvalóan nem tartják tiszteletben azt, amit aláírtak” – állapítja meg a VSZL.
A Liga arra is figyelmeztet, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete a nemzeti kisebbségek jogairól szól, és azt követeli a hatalomtól, hogy ezeket a jogokat  gyakorlatban is alkalmazza.
„Elvárjuk, hogy a tanügyminiszter sürgősen intézkedjen, hogy a kisebbségi nyelveken kinyomtatott hibás tankönyveket mielőbb javítsák” – áll a Bogyó Ildikó, a Vajdasági Szociáldemokrata Párt főbizottsága tagjának aláírásával ellátott közleményben.[11]

Miért nincsenek első osztályos tankönyvek a nemzeti kisebbségek nyelvén? A kérdést nem magyar párt, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), vagy pedagógus szervezet, hanem a VSZL tette fel Mladen Šarčević tárcavezetőnek. A VSZL javára legyen mondva, hogy szerb pártként számon kérte a nemzeti kisebbségi oktatási jogok érvényesítését. De, hol vannak a magyar pártok, az  MNT és a pedagógus szervezetek? Sehol! Mivel is foglalkoznak ezek egyáltalán? Ki törődik a magyar közösség (ez alkalommal oktatási) jogainak érvényesítésével? Senki!
A tanárok figyelmeztetnek, hogy szeptembertől „új tanterv van érvényben a szerbiai általános iskolák első és ötödik osztályában”. Ez azt jelenti, hogy „az első osztályban Projektoktatás lesz, az ötödik osztályban pedig Informatika és számítógép-ismeret.”[12] Mint a VSZL közleményéből is kitűnik, a szükséges tankönyvek azonban még sehol se nincsenek. A közlemény utal arra is, hogy „hibás tankönyveket” is nyomattak, amelyeket „mielőbb ki kell javítani”, de hogy melyekről van szó, azt már nem említi.

A délvidéki magyar oktatást különösen kínosan érinti, hogy az oktatási minisztérium államtitkári posztját Vicsek Annamária (Annemarie Vicsek,[13] ahogyan önmagát nevezi) tölti be, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságot pedig Nyilas Mihály vezeti. Mindketten a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) káderei.


A most előállt helyzetet Vicsek azzal próbálja magyarázni, hogy „a tankönyvek egyre inkább túlhaladottak lesznek az iskoláztatásban, hiszen egyre több online tartalmat, egyre több digitális tartalmat használnak a tanárok is a mindennapi munka során, ami lassan-lassan már eddig is valamilyen mértékben szinte feleslegessé vagy pedig helyettesíthetővé tette a tankönyveket”.[14]  Erre viszont a tanulók,  a tanárok, de a szülők se nincsenek felkészülve/felkészítve.
Mivel az „eddig alkalmazott tankönyvek nem használhatók és az iskolában, diktálni pedig nem szabad, mit fog megjegyezni egy 12 éves diák az órán?” – kérdezi az egyik gyakorló tanár, aki a neve elhallgatását kérte. – Nem csak a tankönyvek hiányzanak, de „nincs tanmenet se tanterv magyar nyelven. A földrajz és a történelem tanárok pedig még nem vettek részt semmiféle továbbképzésen. Marad a zöld  tábla és a kréta, illetve a fehér tábla és a  filctoll, vagy a fénymásolás, amit a pedagógus a saját zsebéből fizet, vagy a papírt saját maga viszi az iskolába. A sok adminisztráció között pedig elveszik a gyerek – tette hozzá.
Ugyancsak problémát jelent a tanulók adatainak bevitele az elektronikus, illetve e-naplóba. – Eddig a magyar anyakönyvvel rendelkező gyerek neve szerb nyelven cirill írással és magyar nyelven volt beírva, a szerb anyakönyvvel rendelkező tanulóé pedig kizárólag szerb nyelven cirill és latin írásmóddal. Milyen nyelven és írásmóddal kell az adatokat beírni? – kérdezi a „A jelen és jövő pedagógusai” csoport egyik tanácstalan tagja.
– Jelenleg „nincs lehetőség (az e-napló) magyar verziójára, de fejlesztik, mert a bizonyítványok nyomtatása is ez alapján fog történni. Az órák tartalmát volt, aki magyarul vitte be, volt aki szerbül” – így a válasz.
A nevek beírása – a magyarázat szerint – azért fontos és erre nagyon kell ügyelni, mivel ezen „később nem lehet változtatni. Amilyen módon beírják, úgy kapja a bizonyítványt a tanuló”.  Miért nem vitatják meg ezt a problémát az MNT és a pedagógus szervezetek?

A magyar nyelvű oktatásban, ezek szerint – egy héttel a tanévkezdés előtt – „teljes a káosz”. Mindenki azonban hallgat, mert félti az állását és a szégyenletesen alacsony fizetését. Csodálkozunk, ha elköltöznek a tanárok és a diákok is?
Vicseknek és Nyilasnak – a botrányokkal és káosszal terhes helyzet ellenére – eszébe nem jutott, hogy alkalmatlanságuk okán távozzanak a tisztségükből. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a VMSZ hatalmi koalíciós pártként áll mögöttük. És a havi fizetés sem kevés. Hogy a közösségnek okozott kár mekkora, az kit érdekel? 

BOZÓKI Antal
Torda, 2018. augusztus 27.

[2] t.r.: Visszahozhatóak a megszűnésre ítélt középiskolai szakok? Magyar Szó, 2017. május 25. 1. és 8. 
[3] Tanév közben szüntették meg az osztályt. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tanev-kozben-szuntettek-meg-az-osztalyt, 2018. november 21. [17:22 és 19:09]
[4] Lusta VMSZ-es káderek miatt késik az ötödikes napló?
[6] Nagy Margit levele  a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz. https://www.facebook.com/margit.nagy.3762, 2018. július 8.
[7] Uo.
[10] Lásd a 8-as alatt.
[11] Uo.
[12] Lásd a 9-es alatti írást.
[14] Lásd a 8-as alatti írást.
Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)