A hatalom vitája a jogvédővel

A nagybecskereki városi képviselő-testület pénteki (május 24-i – B. A.), sorrendben nyolcadik ülésén váratlanul vita támadt a város polgári jogvédőjének az elmúlt évre vonatkozó jelentése, pontosabban annak a kisebbségi jogokról szóló része miatt. Ebben többek között az áll, hogy 2012-ben Nagybecskereken hét súlyos jogsértés történt. A jogvédő a legkirívóbb esetek közé sorolta a helyi Zsidóközség irodája elleni támadást, a két egyetemista megverését, csak azért, mert anyanyelvükön (magyarul) beszéltek, a muzslyai esetet, amikor magyar gyerekeket vertek meg, két roma nő megverését Csentán, az aradáci evangélikus temető meggyalázását, a romák elleni falfirkákat és a Viorel Besu házára leadott lövést. A két utóbbi eset tetteseit még nem fogták el.



A hatalom kételkedik a jogvédő jelentésében (Fotó: Kecskés István)

A jelentésre reagáltak a hatalmat gyakorló pártok, az SZSZP és az SZHP képviselői. A haladók nevében maga Ivan Bošnjak polgármester tette a számonkérést, részletesebb magyarázatot kérve arra, hogy milyen jogsértések is történtek. Traian Pancarichan nagybecskereki polgári jogvédő-helyettes nem szállt vitába (a vkt nem hoz döntést a jogvédő jelentéséről, hanem csak megvitatja), de hangsúlyozta, hogy a jelentésbe írtak pontosságát ellenőrizni lehet, ő pedig minden konkrét leírt eset mögött személyesen kiáll. Felszólalása után Radovan Bulajić (SZSZP), a vkt elnöke szünetet rendelt el, majd pedig a közvállalatok évi jelentéseinek megvitatásával folytatódott az ülés.
A történtek kapcsán tegnap közleményt adott ki Traian Pancarichan. Szerinte a jogvédőnek a jogsértésekkel kapcsolatos jelentésére való reagálás azt mutatja, hogy sokak szerint a probléma nem azokban van, akik a kisebbségi jogokat sértik és megkérdőjelezik létezésük fontosságát, hanem azok okozzák a problémát, akik rámutatnak a kisebbségiek iránti ilyen viszonyulásra. Ezek a reakciók is erősítik a jelentésbe foglalt azon megállapítást, hogy az a kisebbségi a „becsületes”, aki félelemből, tudatlanságból vagy opportunizmus miatt vállalja az alárendelt helyzetet, s nem követeli jogait, míg az, aki ennek ellenkezőjét teszi, az a legenyhébb megfogalmazással is „kellemetlen” személy. A kisebbségi jogok iránti ilyen viszonyulás okát szerinte alapvetően az itteni társadalom és a civilizációs értékek közötti különbségben kell keresni.

K. I. 
Magyar Szó, 2013. május 28., 4. o.