A VMPE-tanácskozás zárónyilatkozata

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) 2013. május 18-án, Újvidéken az anyanyelvi oktatásról és nevelésről tartott tanácskozáson a következő zárónyilatkozatot fogalmazta meg:

Anyanyelvű közoktatás

1. Vajdaságban a gyermeklétszám csökkenése miatt több iskolában kérdéses a magyar osztályok beindulása a jövő tanévben. A magyar tanulók létszámának sokéves csökkenésének legfőbb oka:

a) a magyar lakosság elöregedése, a születések számának csökkenése,

b) a kivándorlás,

c) a vegyes házasságok/asszimiláció,

d) a szülők egy részének bizalmatlansága a magyar tagozatok nyújtotta lehetőségek iránt a gyermek életpályájának biztosítása terén. Az említett okok többsége az oktatási rendszeren kívüli, ezért pusztán az oktatás színvonalának emelésével nem fordítható meg, csupán enyhíthető. A szülők gyakran szerb tagozatra íratják gyermekeiket a jobb érvényesülés reményében. Ez az álláspont – mint a gyakorlat is bizonyítja – téves.

e) A kisebbségekkel szembeni ellenséges magatartás gyökere legtöbbször a családban keresendő. Fel kell oldani egyszer s mindenkorra a vajdasági magyarok elleni kollektív bűnösség vádját.

f) Vajdaságban a család klasszikus modellje egyre kevésbé működik. A vallási meggyőződés, a nemzet fogalma túlhaladottá válik. Mindez a társadalom széthullásához, erkölcsi romlásához vezet. Álláspontunk szerint kultúránk, megmaradásunk alapja a kereszténység, a család, a nemzet.

2. A magyar tagozatok megszűnése maga után vonja a pedagógusok munkanélküliségének növekedését, amire szerb államnak nincs megfelelő szociális programja. A Tartományi Képviselőház kimutatása szerint „a vajdasági általános iskolákban a legkevésbé képzettek a magyar nyelven előadó tanárok”. A kimutatás szerint, a magyar nyelven előadó tanítók, tanárok végzettsége „75,50 százalékban felel meg az előírásoknak”. A hivatalos adatok szerint a szakképzetlen tanárok aránya több tantárgyból eléri a 40-50 százalékot is. Ennek ellenére alaptalan az állítás, hogy a magyar nyelvű oktatás alacsonyabb színvonalú lenne a szerb nyelvűnél.

3. Az oktatás minősége javításának elengedhetetlen feltétele, hogy minden egyes tantárgyat megfelelő szakképzettségű tanárok tanítsák. Az osztályok számának csökkenése miatt a tanároknak nem lesz elegendő órája és gyakran más munkahelyet keresnek, ami az oktatás színvonalának romlását vonja maga után. Felszólítjuk a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT), hogy készítsen szociális programot a munka nélkül maradt vagy órahiányos magyar pedagógusok elhelyezésére.

4. A Magyar Nemzeti Tanács által egyes iskolák kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása károsan befolyásolja a beiratkozást a magyar tagozatokra. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ahol e kiemelés miatt megszűnik a magyar tagozat, a szülők egy része, az iskolához ragaszkodva, inkább a szerb tagozatot választja. Példa erre a kikindai történet. Törvény szerint két, egymáshoz közel lévő iskola esetén az egyikben meg kell szünteti az oktatást. Kikindán ilyen helyzet alakult ki a Szent Száva Általános Iskola és a Fejős Klára Általános Iskola esetében. A 2012/13-as tanévben az MNT nem támogatta a Szent Száva Általános Iskolában a magyar tagozat fennmaradását. A szülők követelésének eredményeként a Szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Műszaki Fejlesztési Minisztérium mégis engedélyezte. Idén hasonló helyzet alakult ki – habár a Szent Száva Általános Iskolában messzemenően több magyar gyermek tanul, mégis itt szűnik meg a magyar tagozat. Amennyiben az oktatásügyi-minisztérium jóváhagyja mindkét iskolában a magyar tagozat megmaradását, követeljük, hogy az MNT ezt támogassa! A Szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Műszaki Fejlesztési Minisztérium ésszerűsítési terve szerint a 2014/15-ös tanévben bevezetik az iskolák tanulók száma szerinti pénzelését. A minisztériumi támogatás feltétele a 400-as tanulói létszám. A Fejős Klára Á.I.-nak jelenleg mintegy 250 tanulója van, amennyiben életbe lép e terv, itt is bizonytalanná válik a magyar tagozat léte.

Újvidéken 2011 óta nem indult első osztály a Nikola Tesla Általános Iskolában. Az érdeklődő szülőket idén az igazgató azzal utasította el, hogy a magyar politikum nem támogatja a magyar osztály indítását. A vegyes házasságokból származó gyerekek közül is lett volna jelentkező. Javasoljuk, hogy a gyermekek elosztása oly módon történjen, hogy a Sonja Marinković, a József Attila, Petőfi Sándor és a Nikola Tesla Általános iskolában is indulhasson magyar tagozat!

5. Kérjük, hogy az anyanyelvápolás tantárgyat hozzák a vallási és a polgári neveléssel egy szintre, azaz tegyék választhatóvá, és egyben kötelezővé mindazok számára, akik nem anyanyelvükön részesülnek iskolai oktatásban! A magyar, mint környezetnyelv pedig legyen választható és osztályozható tantárgy a szerb osztályokban. Az általános iskolák magyar osztályai számára elkészültek a nemzeti önazonosságot erősítését szolgáló kiegészítő tantervek a történelem, képzőművészet, zenei nevelés, valamint a természet és társadalmi ismeretek tantárgy esetében. A népi hagyományok, mint szabadon választható tantárgy tantervprogramját elutasította a minisztérium, ezért ismételten meg kell mindent tenni azért, hogy bekerülhessen az elfogadott tantervek közé. Ugyanígy, a szerb nyelv, mint környezetnyelv tan- és óraterve szintén elkészült az általános iskola mind a nyolc osztálya számára, de ennek minisztériumi elfogadása is várat magára.

6. A beiratkozási program szempontjából hasznosnak tartjuk a magyar nyelv oktatását az óvodákban is, és ennek kiterjesztését a többnyelvű települések minden óvodájára, mert így a szerb gyermekek megismerkedhetnek a magyar nyelvvel. Ezzel segítjük a nemzetek közti megértés, egymás elfogadásának kialakítását. Felszólítjuk az MNT-t, részesítse támogatásban az óvodai munkánkat, hogy a tartományban minden szinten tarthassunk magyar órákat!

7. Az alacsony népszaporulat egyik oka az, hogy nők a munkaviszonyuk mellett vagy nem vállalnak gyereket, vagy csak egyet. A családok anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé gyermekek bölcsődei és/vagy óvodai elhelyezését, ezért indokolt e döntésük. Fontosnak tartjuk a másod- és harmad szülött gyermekek bölcsődei és/vagy óvodai elhelyezésének részleges vagy teljes ingyenessé tételét. A már meglévő iskolai könyvcsomag mellett a másod- és harmad szülött gyermekek részére a további osztályokban is juttatni kellene ingyenes tankönyveket.

8. Sok vajdasági magyar fiatal érvényesülését gátolta az államnyelv hiányos ismerete is, továbbá az esetenkénti jellegzetes kiejtés, ami miatt sokan meg sem mertek szólalni ott, ahol szólni kellett volna. Ki kell alakítani (a tanárok segítségével) egy olyan kampányt, amelyben a diákok és a szülők figyelmét felhívnák arra, hogy magyar tagozaton is el lehet sajátítani a szerb nyelvtudást. Ehhez azonban az államnak olyan módszerekkel, úgy kell megszer­veznie, annak oktatását, hogy az európai követelményeknek megfeleljen.

9. A 2013/14-es tanévben, középiskolákban idén 220 magyar elsőssel lesz kevesebb, mint tavaly, ezért több helyen megszüntetnek szakokat. Nem tartjuk célszerűnek a hároméves középiskolai szakok bezárását, mert vannak diákok, akiknek csak ez az oktatási forma felel meg, nem alkalmasak négyéves oktatásban való részvételre, így nyolcadik osztály után nem fogják folytatni a tanulmányaikat. E mellett a vállalkozók sokszor már a szakmai gyakorlatok alkalmával kiválasztják őket, és az iskola elvégzése után munkahelyhez jutnak.

Kérjük a hároméves középiskolai oktatás további megtartását!

10. Szükségesnek tarjuk annak a jogi szabályzását is, hogy a nemzeti kisebbségi oktatási intézményekben munkaviszony létesítéskor mit lehet a nemzeti kisebbségi nyelv ismeretéről szóló bizonyítéknak tekintetni, és hogyan lehet azt beszerezni. Pályázatok kiírásakor egyre gyakrabban részesítik előnyben azt a pedagógust, aki csak egy nyelven beszél, és inkább két szaktanárt alkalmaznak nem egész munkaidővel, mint egy kétnyelvűt teljes munkaidővel. Ezért a magyar pedagógusok hátrányos helyzetbe kerülnek. Kérjük ennek kiküszöbölését!

11. Továbbra is gondot okoz, hogy több kétnyelvű iskolában nincsenek magyar oktatási tanácsosok, iskolapedagógusok és pszichológusok, az iskolaigazgatók sem ismerik a magyar nyelvet. Kérjük az MNT-t, tegyen lépéseket e kérdések hatékony megoldása érdekében!

12. Fontosnak tartjuk, hogy az MNT az iskolák igazgatóinak és az iskolaszékek tagjainak megválasztásakor, valamint munkaviszony létesítésekor a szakmai követelményeket és a rátermettséget, s ne a párthovatartozást és a politikai megfelelőséget helyezze előtérbe. Az oktatást mentesíteni kell a pártpolitikai befolyástól és csatározásoktól!

Anyanyelvű felsőfokú oktatás

13. A magyar egyetemi oktatás húzóerő lenne a magyar kultúra terén, az értelmiség képzésében óriási szerepe van. Vajdaságban azonban az egyetemi hallgatók mindössze 6 százaléka magyar anyanyelvű, míg a főiskolások számát figyelembe véve ez az arány 11 százalék (2011-es adat). A hallgatók száma tehát jóval a demográfiailag elvárt 13 százalék alatt van, és mindössze az egyharmaduk tanul anyanyelvén.

14. Vajdaságnak nincs önálló magyar tanárképző egyeteme, mint ahogyan nincsenek önálló magyar középiskolái, és nincs önálló magyar általános iskolai rendszere sem. Ezek a hiányosságok egyértelműen asszimilációserkentő tényezők, és nagymértékben hozzájárulnak a magyarság kultúravesztéséhez, kisebbségi közösségünk eróziójához és folyamatos romlásához. Ezért, a legsürgősebb feladatok egyike az önálló, magyar tanárképző egyetem létrehozása. A szakokat a szükségletek szerint lehetne indítani.

15. A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete kérvényezte az egyetem rektorától magyar csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen. A rektor elfogadó szándékú válaszában kiemelte a politikai háttér fontosságát a magyar csoportok létrehozásához, amely Tempus program keretében lenne megvalósítható. Az idén is megjelent Tempus pályázat jó alkalom lett volna erre. Az MNT felsőoktatási bizottságával való tárgyalás után mégsem történt előrelépés. Az Újvidéki Egyetem programja szerint a hallgató több modul között választhat (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz). Ha beindul egy karon a magyar oktatás, továbbléphetünk a mérnökképzés felé. Az orvosi karon sok magyar diák van és vannak magyar oktatók. A tervezett szabadkai magyar egyetem és az Újvidéki Egyetemen létrejövő magyar csoportok léte megegyezéssel nem zárná ki egymást, inkább hozzájárulna a fiatalok itthon maradásához, értelmiségünk erősödéséhez. Elvárjuk, hogy az MNT támogassa a magyar csoportok beindulását az Újvidéki Egyetemen!

Tankönyvellátás

16. A tankönyvhelyzet nem kielégítő. A magyar tagozatra járó iskolások esetében 34 címszó hiányzik. A Tankönyvkiadó Intézet a kisebbségek nyelvén megjelenő tankönyvek kiadása tekintetében nem jut elegendő támogatáshoz a kis példányszám miatt. A nyolcadik osztály számára a 2012-ben megjelent történelemkönyvből kimaradt az előző években még meglévő, a magyar történelemmel kapcsolatos rész azért, mert a Szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Műszaki Fejlesztési Minisztérium nem hagyta jóvá. A gimnáziumokban régi kiadású könyveket használnak, a szakiskolák részére nagyon kevés a magyar nyelvű tankönyv. Nincsenek tanári kézikönyvek sem. A kéziratok akkreditációja nehézkes, bonyolult. Tankönyvkritika nem létezik, ennek anyagi és szakmai hátterét ki kell alakítani. Az állami tankönyvkiadó magyar szerkesztőségében csak egyetlen személy dolgozik. Mindez a kisebbség hátrányos megkülönböztetésének eredménye.

17. Az MNT-nek követelnie kell, hogy a magyar diákok is ugyanolyan minőségű és tartalmú tankönyvekből tanuljanak, mint szerb diákok, mert csak így vehetnek egyenrangúan részt a különböző versenyeken és a középiskolai, valamint az egyetemi felvételi vizsgákon. Azzal a kitétellel, hogy mindegyik kisebbség nyelvén megjelent (irodalom, történelem stb.) tankönyv az adott kisebbség sajátos szükségleteinek is megfeleljen.

18. A tankönyvek, elsősorban a történelem- és földrajzkönyvek esetében kiemelkedően fontos a kisebbségi érzést kiváltó tartalom, azaz a magyarság bűnös vagy másodrendű népként való bemutatásának megszüntetése, mivel az ilyen tartalmú könyvek nagyban serkentik az asszimilálódást, hiszen fiatal korban a legkönnyebb befolyásolni az érzelmi világot.

19. A Magyarországról behozandó, a szerbiai oktatási programmal össze­egyeztethető, modern tankönyvekre is szük­ség van. Ez azonban továbbra is nehézkes és megol­datlan kérdés. Nagyon fontos, hogy ne csak adományok útján jusson el egy-egy nagyobb könyv­szállítmány a Vajdaságba, hanem folyamatos és szervezett körülmények között.

20. A Vajdasági Magyar Tankönyvtanács 20 éve ad ki tankönyveket. Eddig kb. 200 cím jelent meg. Ezek nem akkreditált, középiskolai tankönyvek. Felkérjük az MNT-t, támogassa a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács tankönyveinek akkreditálását!

Tömegtájékoztatás

21. A vajdasági magyar sajtó az oktatás területén nem kellően tájékoztat, illetve elhallgat, mellőz vagy jelentőségének nem megfelelő súlyt adva tájékoztat azokról az eseményekről, amelyek nem sorolhatók a pártpolitikai érdekszférába. Éppen az e konferenciáról szóló tudósítás (Magyar Szó, 2012. május 20., Kevés a pedagógus, rossz a tankönyvellátás című írás) lényeges részeket hallgatott el, például a felsőoktatásról említést sem tesz.

A Magyar Nemzeti Tanács támogatásai

22. A gyakorlat azt mutatja, hogy az MNT sajnos párthovatartozás alapján támogatja a magyarságot, pártérdekeket kíván érvényre juttatni egyes intézkedéseiben. A diplomahonosítás és az ösztöndíjpályázatok esetében feltétel a VMSZ választói névjegyzékén való szereplés. Ezt a gyakorlatot a testület szüntesse meg, vagy jelentse ki nyíltan, hogy csupán a magyarság egy részének az érdekképviseletét vállalja fel!

A VMPE a jövőben is rendszeresen, évente legalább egy alkalommal oktatási konferen­ciát szervez az anyanyelvű oktatás és nevelés időszerű kérdéseiről és a további felada­tokról.

Nagy Margit, a VMPE elnöke

Újvidék, 2013. május 18.

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1941/A-VMPE-tanacskozas-zaronyilatkozata.html, 2013. május 30. [14:17]