Május 29.

Magdolna napja.

A héber eredetű Magdaléne magyar változata, jelentése magdalai, torony, bástya.

1205 – Királlyá koronázták II. Andrást, az első magyar királyt, akinek koronázási esküt kellett tennie.
1867 – Elfogadták a magyar országgyűlés kamarái a közösügyi javaslatot, amit Ferenc József július 28-án szentesített. Ezzel lerakták a dualizmus, a kétközpontú birodalom alapjait.
1660 – Angliában a polgárháború után helyreállították a királyságot. I. Károly fia, a Stuart-házból származó II. Károly lépett a trónra, Anglia alkotmányos királyság lett.
1846 – Megszületett Apponyi Albert gróf, konzervatív politikus.
1875 – Meghalt Izsó Miklós szobrász (debreceni Csokonai-szobor).
1899 – Ozorán megszületett az A-vitaminnal kapcsolatos kutatásairól ismert Cholnoky László kémikus, Kossuth-díjas vegyész.
1917 – Megszületett John F. Kennedy (JFK), az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, aki 1963-ban Dallasban merénylet áldozata lett.
1929 – Megszületett Rényi Tamás rendező, színész (A pince, Krebsz, az isten).
1953 – Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa ezen a napon értek fel a elsőként a világon a Mount Everest csúcsára.

1982 – Meghalt Romy Schneider (eredeti néven: Rosemarie Magdelena Albach-Retty) osztrák születésű színésznő, Sissy hercegnő leghíresebb alakítója (A per, Mi újság, Cicamica?).

25 éve, az 1988. május 29-június 2. között rendezett moszkvai csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök aláírták a közép-hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló megállapodást.
1988. május 29-én Ronald Reagan személyében 14 év után ismét amerikai elnök volt a moszkvai Kreml vendége. Vendéglátójával, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral kicserélték az előző év decemberében Washingtonban aláírt INF-megállapodás (Intermediate-range Nuclear Forces) ratifikációs okmányait, s jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés hatályba lépéséről.
A közepes és rövidebb hatótávolságú (500-5000 km) szovjet és amerikai nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló szerződés egy több évtizedes nukleáris leszerelési folyamat fontos részállomása volt. A rakétarendszerek korlátozásának kedvező nemzetközi hátterét a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által 1963-ban Moszkvában aláírt részleges atomcsend egyezmény (PTBT – Partial Test Ban Treaty) teremtette meg. A PTBT "korlátlan ideig" tiltotta a kísérleti atomrobbantást az atmoszférában, víz alatt és a világűrben, de nem tiltotta a földalatti robbantásokat, ráadásul az akkori atomhatalmak közül nem írta alá Franciaország és Kína sem. Az egyezmény új korszakot nyitott az 1968-as atomsorompó egyezménnyel együtt (NPT – Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons), amelyet 1970-re már mind az öt atomhatalom aláírt. A teljes körű atomcsend egyezmény (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty, CTBT) megkötésére, amely megtilt mindenféle kísérleti nukleáris robbantást, 1996-ban került sor. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Május 29. – A szobrászat napja Magyarországon.

Az Ybl Egyesület szervezésében megvalósuló eseménysorozatot 2011-ben rendezték meg első alkalommal a szobrászat, a szobrok és a szobrászok tiszteletére. A rendezvénysorozat kezdetét Izsó Miklós szobrászművész halálának évfordulójára, május 29-re időzítették. Az ünnep ötletét Bráda Tibor festőművész 2002-ben indult kezdeményezése, a festészet napja adta.
Az egyesület a rendezvénysorozattal a szobrok népszerűsítését is szeretné elérni, valamint tiltakozni kíván a köztereket és a köztéri szobrokat elcsúfító firkálások, rongálások ellen. Szlogenjük: „Ha megismeri megszereti, ha szereti védi és óvja, s a graffiti, ha művészi, a megfelelő helyre kerüljön, ne a szobrokra, épületekre". A 2013-as programjuk is elsősorban a köztéri szobrok megtisztítására buzdít, de számos kiállítás is kezdődik ezen a napon.

Izsó Miklós szobrászművész 1831. szeptember 9-én Disznóshorváti (ma Izsófalva) született. 1851-1856 között Rimaszombaton kőfaragólegényként ismerkedett a szobrászattal, itt lett Ferenczy István tanítványa. 1856-ban Pestre került, majd fiatal értelmiségiek támogatásának köszönhetően Bécsben, később a müncheni akadémián folytatta művészi tanulmányait. 1860-tól - a magyar szobrászatban elsőként - gyakran foglalkozott népi témákkal. Még Münchenben mintázta egyik legismertebb és akkoriban nagy feltűnést keltett szobrát, a Búsuló juhászt. 1862-től – ismét itthon - több kortárs közéleti személyiség (Arany János, Egressy Béni) mellszobrát készítette el. A nép életét megörökítő terrakotta szobrai (Arató nő, Ételhordó parasztasszony, Táncoló hajdúk) életművének maradandó darabjai. 1866-1871 között elkészítette egyetlen saját tervezésű és felállításra is került emlékművét, a Csokonai-emlékművet Debrecenben. Olaszországi útjáról visszatérve 1870-től a Budai Főreáltanoda, majd a Mintarajztanoda tanára volt. Tüdőbaja hirtelen ragadta el az élők sorából, 1875. május 29-én halt meg Budapesten. A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

60 éve, 1953. május 29-én érték el a Himalája és egyben a Föld legmagasabb pontját, a 8850 méter magas Mount Everest (Csomolungma) csúcsot.

A helyiek nyelvén Csomolungmának (Jóságos Istenanyának) nevezett 8848 (más mérések szerint 8850) méter magas hegycsúcson, a "világ tetején" rendkívüliek a körülmények: télen mínusz 50 Celsius-fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol, hatalmas mennyiségű hó esik, a ritka levegő oxigéntartalma a megszokottnak csak 30 százaléka.
1921-től három évtizeden át a hegymászók újra meg újra próbálkoztak a csúcs elérésével. Azon máig vitatkoznak, hogy a brit George Mallory (aki az első expedíciónak is tagja volt), valamint Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert 8500 méteres magasság felett nyomuk veszett, holttestüket csak 1999-ben találták meg.
A kilencedik brit expedíció 1953-ban vette kezdetét, a John Hunt ezredes vezette csoport március 10-én indult útnak Katmanduból. A csapat két tagja május 26-án kilencven méterre megközelítette a csúcsot, de az oxigénkészülék hibája miatt visszafordultak. Az expedíció vezetője a következő alkalommal Edmund Percival Hillaryt jelölte ki a csúcs megmászására. A 33 éves új-zélandi alpinista május 29-én reggel fél hétkor, mínusz 27 fokban indult a 39 éves Tenzing serpával a 8500 méteren felállított táborból a végső csúcstámadásra, s délelőtt fél 12-kor ők ketten elsőként értek fel a világ tetejére. A legenda szerint a Mount Everest meghódításáról szóló hírt Londonban visszatartották, hogy először II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé. A Mount Everest meghódítása hatalmas szenzáció volt, csak a tizenhat évvel későbbi Holdra szálláshoz hasonlítható. Az eredetileg méhészkedéssel foglalkozó Hillary, akit tettéért lovaggá ütöttek, a későbbiekben diplomataként szolgált, s jószolgálati tevékenységével is nevet szerzett; megkapta a tiszteletbeli nepáli állampolgárságot, eljutott a Déli- és az Északi-sarkra, 2008-ban halt meg. Társa, Tenzing Norgay Brit Birodalmi Érdemrendet kapott, 1986-ban hunyt el tüdőrákban.
A Mount Everesten eddig mintegy négyezren jártak, de több mint kétszázan soha nem tértek vissza. Az út legnagyobb nehézsége a nagy magassággal járó oxigénhiány, emiatt a többség oxigénpalackkal ér fel a csúcsra. Anélkül először a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler érte el a csúcsot 1978-ban. Az első nő, a japán Junko Tabej 1975-ben jutott fel, ugyanez a brit Rebecca Stephensnek oxigénpalack nélkül, 15 évvel később sikerült. A Csomolungma legfiatalabb meghódítója a 13 éves kaliforniai Jordan Romero, legidősebb rekordere a japán Miura Juicsiro volt, ő 2013-ban 80 évesen állt a csúcson.
Az első magyar hegymászó, Erőss Zsolt 2002. május 25-én jutott fel a világ tetejére. A csúcs meghódítása 2007-ben sikerült Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, két évvel később pedig Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum