Gergely
napja.
A görög eredetű Grégoriosz név latin Gregorius
formájának a Gregor rövidüléséből származik. Jelentése: ébren őrködő.
1945 – A Győzelem napja
1950 – Európa Nap.
1950 – Európa Nap.
Annak emlékére, hogy Schuman francia
külügyminiszter 1950. május 9-i nyilatkozatában javaslatot tett az Európai
Szén- és Acélközösség létrehozására.
1763 – Megszületett Batsányi János a magyar felvilágosodás költője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1763 – Megszületett Batsányi János a magyar felvilágosodás költője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1805 – Weimarban, 45 éves korában tüdőgyulladásban
meghalt Friedrich Schiller német költő és drámaíró, Johann Wolfgang Goethe
mellett a német klasszika legjelentősebb képviselője, akinek fő művei a „Don
Carlos”, a „Tell Vilmos” és a „Wallenstein-trilógia”.
1874 – Megszületett Howard Carter, angol felfedező, aki megtalálta Tutankhamon szarkofágját a Királyok Völgyében, Egyiptomban.
1874 – Megszületett Howard Carter, angol felfedező, aki megtalálta Tutankhamon szarkofágját a Királyok Völgyében, Egyiptomban.
1936 – Megszületett Birkenheadben Glenda Jackson angol
Oscar-díjas színésznő. Ismertebb filmjei: Ipi apacs; Egy romantikus angol nő;
Egy kis előkelőség - Oscar-díj (1973); Mária, a skótok királynője; Szerelmes asszonyok
- Oscar-díj (1970); Jean Paul Marat üldöztetése és halála...
1940 – Megszületett James L. Brooks amerikai Oscar-díjas producer, író. Ismertebb filmjei: Fiúk az életemből; Lesz ez még így se!; Jerry Maguire; A Simpson család - író; A Rózsák háborúja; Segítség, felnőttem!; A híradó sztárjai; Becéző szavak - Oscar-díj (1984); Se veled, se nélküled.
1949 – A New York-i Long Islanden megszületett Billy Joel amerikai rockénekes, zongorista, zeneszerző és szövegíró.
1964 – Megszületett Geszti Péter showman, zenész.
1940 – Megszületett James L. Brooks amerikai Oscar-díjas producer, író. Ismertebb filmjei: Fiúk az életemből; Lesz ez még így se!; Jerry Maguire; A Simpson család - író; A Rózsák háborúja; Segítség, felnőttem!; A híradó sztárjai; Becéző szavak - Oscar-díj (1984); Se veled, se nélküled.
1949 – A New York-i Long Islanden megszületett Billy Joel amerikai rockénekes, zongorista, zeneszerző és szövegíró.
1964 – Megszületett Geszti Péter showman, zenész.
Május 9. – Az
Európai Unió napját, az Európa-napot ezen a napon ünneplik az Unió
tagországaiban, ezzel is kiemelve az európai integráció jelentőségét és
méltatva az abban elért eredményeket.
Robert Schuman francia
külügyminiszter felismerte, hogy az európai béke alapja lehet, ha
Németországgal közösen ellenőrzik a hadiiparhoz elengedhetetlen szén és
acéltermelést. Elgondolását egyeztette Konrad Adenauer német kancellárral, aki
támogatta az elgondolást.
1950. május 9-én - a német fegyverletétel után öt évvel – Schuman javaslatában úgy fogalmazott, hogy egy olyan szervezetet képzel el, amely nyitva áll más európai országok részvétele előtt is. Mint mondta: "ez az ipari termelés közös alapjainak azonnali megteremtését jelentheti, amely az első lépés lenne az Európai Föderáció felé, amely megváltoztathatja a régió sorsát."
Az európai integráció első lépéseként Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország 1951. április 18-án Párizsban aláírta az Európai Szén és Acélközösségről szóló Szerződést, 1957. március 25-én Rómában ugyanez a hat ország döntött az általános közös piacot célzó Európai Gazdasági Közösség (EGK), valamint az atomenergiai együttműködésről szóló Európai Atomenergia Közösség (Euratom) létrehozásáról. 1965. április 8-án szerződést írtak alá az Európai Gazdasági Közösség (EGK), a Montánunió és az Euratom egyesítéséről, ez 1967. július 1-jén lépett életbe, a három közösség egységesített intézményrendszerét Európai Közösségeknek (EK) nevezték.
1950. május 9-én - a német fegyverletétel után öt évvel – Schuman javaslatában úgy fogalmazott, hogy egy olyan szervezetet képzel el, amely nyitva áll más európai országok részvétele előtt is. Mint mondta: "ez az ipari termelés közös alapjainak azonnali megteremtését jelentheti, amely az első lépés lenne az Európai Föderáció felé, amely megváltoztathatja a régió sorsát."
Az európai integráció első lépéseként Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország 1951. április 18-án Párizsban aláírta az Európai Szén és Acélközösségről szóló Szerződést, 1957. március 25-én Rómában ugyanez a hat ország döntött az általános közös piacot célzó Európai Gazdasági Közösség (EGK), valamint az atomenergiai együttműködésről szóló Európai Atomenergia Közösség (Euratom) létrehozásáról. 1965. április 8-án szerződést írtak alá az Európai Gazdasági Közösség (EGK), a Montánunió és az Euratom egyesítéséről, ez 1967. július 1-jén lépett életbe, a három közösség egységesített intézményrendszerét Európai Közösségeknek (EK) nevezték.
A Közösségek fenntartásának alapja a mai napig a
közös piac (későbbiekben egységes piac), azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke
és a munkaerő (ma már munkavállalástól függetlenül minden személy) szabad
áramlásának biztosítása. Az Európai Közösségekhez 1973-ban csatlakozott Dánia,
Nagy-Britannia és Írország, 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és
Spanyolország. 1986. február 17-én a tagállamok az Egységes Európai Okmány
elfogadásával már a közös piac formája, az egységes piac bevezetése mellett
döntöttek. Az 1992. február 7-én aláírt és 1993. november 1-jén életbe
lépett Maastrichti Szerződéssel létrejött a jogi személyiséggel nem rendelkező
– lényegében politikai fogalomként létező – Európai Unió.
A Maastrichti Szerződés létrehozta az uniós állampolgárság fogalmát, és a tagállamok úgy döntöttek, hogy legkésőbb 1999-ig közös pénzt vezetnek be, monetáris uniót hoznak létre. 1995-ben a szervezetbe belépett Ausztria, Finnország és Svédország is, az EU tagállamainak száma ezzel 15-re nőtt.
A Maastrichti Szerződésnek megfelelően 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) 1999. január 1-jén bevezette a közös valutát, az eurót, Görögország 2001. január 1-jén, Szlovénia 2007. január 1-jén, Málta és Ciprus 2008. január 1-jén, Szlovákia 2009. január 1-jén, Észtország 2011. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.
2003. április 16-án írták alá 10 új tagállam 2004. május 1-i csatlakozási szerződését, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia.
2005. április 25-én Luxembourgban aláírták Bulgária és Románia csatlakozási szerződését, a két ország 2007. január 1-jei csatlakozásával az EU 27 tagúra bővült. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Maastrichti Szerződés létrehozta az uniós állampolgárság fogalmát, és a tagállamok úgy döntöttek, hogy legkésőbb 1999-ig közös pénzt vezetnek be, monetáris uniót hoznak létre. 1995-ben a szervezetbe belépett Ausztria, Finnország és Svédország is, az EU tagállamainak száma ezzel 15-re nőtt.
A Maastrichti Szerződésnek megfelelően 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) 1999. január 1-jén bevezette a közös valutát, az eurót, Görögország 2001. január 1-jén, Szlovénia 2007. január 1-jén, Málta és Ciprus 2008. január 1-jén, Szlovákia 2009. január 1-jén, Észtország 2011. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.
2003. április 16-án írták alá 10 új tagállam 2004. május 1-i csatlakozási szerződését, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia.
2005. április 25-én Luxembourgban aláírták Bulgária és Románia csatlakozási szerződését, a két ország 2007. január 1-jei csatlakozásával az EU 27 tagúra bővült. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése