Erik napja.
Germán eredetű név, jelentése nagyra becsült. Más
magyarázat szerint jelentése: egyedül.
1978 – Múzeumok Nemzetközi Napja.
1161 – Szent Erik, Svédország patrónusának ünnepe.
1652 – Rhode Island – elsőként az amerikai gyarmatok közül – törvényt hozott a rabszolgaság ellen.
1803 – Nagy-Britannia hadat üzent Franciaországnak, ennek következtében robbant ki a napóleoni háború.
1161 – Szent Erik, Svédország patrónusának ünnepe.
1652 – Rhode Island – elsőként az amerikai gyarmatok közül – törvényt hozott a rabszolgaság ellen.
1803 – Nagy-Britannia hadat üzent Franciaországnak, ennek következtében robbant ki a napóleoni háború.
1804 – Napóleont Franciaország császárává koronázták.
1848 – Kiáltványt intézett a néphez az Első Magyar Felelős Kormány.
1920 – Megszületett II. János Pál pápa, civil nevén Carol Wojtila, a Vatikáni Állam 264. Pápája.
1956 – Rákosi Mátyás elismerte beszámolójában a Magyar Dolgozók Pártjának Sportcsarnokban tartott értekezletén, hogy a személyi kultusz következményeiért és az elkövetett törvénysértésekért ő maga is felelős.
1959 – Megszületett Galla Miklós énekes, zenész, színész. A L’Art pour L’Art angol humort népszerűsítő társulat alapítótagja.
1967 – Meghalt Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgó, aki középcsatárként játszott az ötvenkettes helsinki olimpián, valamint a berni labdarúgó VB-n második helyezett Aranycsapatban.
1848 – Kiáltványt intézett a néphez az Első Magyar Felelős Kormány.
1920 – Megszületett II. János Pál pápa, civil nevén Carol Wojtila, a Vatikáni Állam 264. Pápája.
1956 – Rákosi Mátyás elismerte beszámolójában a Magyar Dolgozók Pártjának Sportcsarnokban tartott értekezletén, hogy a személyi kultusz következményeiért és az elkövetett törvénysértésekért ő maga is felelős.
1959 – Megszületett Galla Miklós énekes, zenész, színész. A L’Art pour L’Art angol humort népszerűsítő társulat alapítótagja.
1967 – Meghalt Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgó, aki középcsatárként játszott az ötvenkettes helsinki olimpián, valamint a berni labdarúgó VB-n második helyezett Aranycsapatban.
2013. május 18. – A csíksomlyói
búcsú
A csíksomlyói búcsút a pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek
eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az
egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. A csíksomlyói búcsú pünkösd
megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye. Különvonatok – a Csíksomlyó
Expressz és a Székely Gyors – is indulnak a csíksomlyói búcsúra.Az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségének eredete 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta unitárius vallásra téríteni. A katolikus székelyek azonban a közeli Nagyerdőn vívott csatában legyőzték a térítő szándékkal érkező fejedelem seregeit.
A helyiek szerint a
csatába induló gyergyói, csíki és kászoni székelyek Csíksomlyón gyülekeztek,
kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, s innen indultak a Hargitára, megvívni
a csatát hitük védelmére. Az ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az
öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát
mind a mai napig így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A győzelem
után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a
segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösd szombatján
egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére.
A hagyomány szerint a közelről és a távolról érkezett zarándokcsoportok – a helyi szóhasználat szerint keresztalják – gyalogosan teszik meg az utat a kegyhelyig. Az azóta is megtartott búcsúra évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából és Ukrajnából, de jelen vannak magyarok a világ minden tájáról.
2012 márciusában Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a csíksomlyói búcsút. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A hagyomány szerint a közelről és a távolról érkezett zarándokcsoportok – a helyi szóhasználat szerint keresztalják – gyalogosan teszik meg az utat a kegyhelyig. Az azóta is megtartott búcsúra évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából és Ukrajnából, de jelen vannak magyarok a világ minden tájáról.
2012 márciusában Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a csíksomlyói búcsút. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése