2013. május 12., vasárnap

Május 12.

Pongrác napja.
A görög Pankretész név latin Pancratius formájából származik, jelentése mindenható erő.
1641 – Londonban lefejezték Thomas Wentworth-öt, Strafford grófját, aki Írország kormányzója volt.
1904 – Budapesten megszületett Peéry Piri színésznő, írónő (Szent Péter esernyője, Körhinta, Füre lépni szabad).
1907 – Megszületett Katharine Hepburn, Oscar díjas amerikai filmszínésznő.
1908 – Nathan B. Stubblefield szabadalmaztatta a drótnélküli rádióadót.
1942 – Galántán megszületett Kardos István Balázs Béla-díjas író.
1950 – Megszületett Dublinban Gabriel Byrne, ír származású színész. Ismertebb filmjei: Haven (2005); A szellemhajó; Stigmata; A közellenség; A varázskard – Camelot legendája; A vasálarcos (1998); A hó hatalma; A csillagok szerelmese; Közönséges bűnözők; Esküdt ellenség; Apám nevében; A nagy hajótörés; Gótika, a szellem éjszakája; Excalibur (1981).
1959 – Megszületett New York-ban Ving Rhames amerikai színész. Ismertebb filmjei: Holtak hajnala; Lilo és Stitch – A csillagkutya – szinkron; Final Fantasy – A harc szelleme; Mission: Impossible 1-2; Briliáns csapda; Holtak útja; Mint a kámfor; Con Air – A fegyencjárat; Sztriptíz; Ponyvaregény – Pulp Fiction; Dave; Intruderek támadása.
1962 – Megszületett New York-ban Emilio Estevez, amerikai színész, rendező, producer, író. Ismertebb filmjei: Csak 18 éven felülieknek (2000) – rendező, színész; Mission Impossible; Haláli fegyver; Kerge kacsák;
1966 – Megszületett Stephen Baldwin amerikai színész. Ismertebb filmjei: A vágy csapdájában; Flintstones 2. – Viva Rock Vegas; Velejéig gonosz; The Sex Monster; Mr. Murder – A tökéletes gyilkos; Kő kövön; Édes hármas; 8 másodperc; Túl a hídon.
1966 – Megszületett Vancouver-ben Deborah Unger kanadai színésznő. Ismertebb filmjei: Tizenhárom; Hurrikán; A napfény íze; Játsz/ma; Zsarolók városa; Hegylakó 3. – A Mágus; A véreskü.
1971 – Megszületett New Yorkban Sofia Coppola Oscar-díjas amerikai rendező, író, színésznő. Ismertebb filmjei: Elveszett jelentés Oscar-díj – Legjobb eredeti forgatókönyv (2004); Öngyilkos szüzek; Vörös villamos; A Keresztapa 3; New York-i történetek. Szerepelt még: Star Wars: Episode I – Baljós árnyak; The Cotton Club.
1977 – A világon először a Pink Floyd kvadrofonikus koncertet adott.
1984 – Dél-afrikai börtönében 22 év után újra láthatta feleségét Nelson Mandela.


MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

 
310 éve, 1703. május 12-én  
II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország „nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.
Az 1699-es karlócai béke eredményeként az Oszmán Birodalom végleg visszaszorult a Duna medencéjéből, ám a török uralmat a Habsburg-fennhatóság váltotta fel. A magyar nemesség sérelmezte a rendi jogok elsorvasztását, miközben a földesúri elnyomás, a háborús terhek és csapások miatt a lakosság is tűrőképességének határára érkezett. Az elégedetlenség több ízben fegyveres mozgolódásokban öltött testet, a nemesi szervezkedés élére pedig II. Rákóczi Ferenc állt. Miután az összeesküvés terve kiderült, Rákóczi 1701-ben Lengyelországba volt kénytelen menekülni, s a magyar határhoz közeli Brezan várában talált menedéket. Itt keresték fel 1703 elején a tiszaháti felkelők követei, élükön Esze Tamással, akik megkérték: álljon az elkeseredett parasztság élére. Ezt elfogadva Rákóczi mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, szabadságot ígért, s brezáni kiáltványában harcba hívta az egész országot az idegen elnyomás ellen. A dokumentum szerint a harc célja, hogy "a törvénytelen és szenvedhetetlen iga alól" felszabadítsák az országot. Brezánban Rákóczi Esze Tamást kinevezte ezereskapitánnyá és megbízta sereggyűjtéssel. E célból „Cum Deo pro patria et libertate” feliratú piros selyem zászlókat adott át neki.
1703 júniusában maga Rákóczi is magyar földre lépett, ahol Esze Tamás felfegyverzett jobbágyok élén fogadta, s ezzel megkezdődött a szabadságharc. 1703 őszére megindult a köznemesség tömeges csatlakozása is, majd 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került. 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé, 1705. szeptember 12-én pedig a szécsényi országgyűlés Magyarország vezérlő fejedelmévé választotta. A szabadságharc menetét kedvezően befolyásolta, hogy az európai nagyhatalmakat – köztük a Habsburgokat is - lekötötte a spanyol örökösödési háború, ugyanakkor Rákócziéknak nem sikerült szövetségeseket szerezni: a harcot anyagilag támogatta ugyan XIV. Lajos francia király, de szövetségre nem volt hajlandó, Nagy Péter Oroszországa ezt megtette, viszont az oroszokat a svédek elleni háború kötötte le. A külpolitikai elszigeteltség mellett a Béccsel kezdeményezett béketárgyalások sem vezettek eredményre. 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc folytatása mellett döntött, azonban az 1708. augusztusi vesztett trencséni csata után a szabadságharc egyre nehezebb helyzetbe került. Rákóczi 1711 elején - az orosz segítség megnyerése céljából - elhagyta az országot, távollétében és hozzájárulása nélkül a kuruc hadak főparancsnoka, báró Károlyi Sándor 1711. április 30-án megkötötte a szabadságharc végét jelentő szatmári békét. Május 1-jén a majtényi síkon a kuruc sereg letette a fegyvert. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése