(Még) nincs minden veszve?
Május 14-én Koppenhágában konferenciát tartottak
Húsz év, amely megváltóztatta Európát: A koppenhágai kritériumok és az Európai
Unió bővítése címmel. Az eseményről csak a szerb sajtó számolt be (a kritériumok
részletezése nélkül), a magyar viszont nem, pedig nemzeti kisebbségi
szempontból igencsak fontos lett volna.
A konferencián résztvevő Suzana Grubješić, a szerb
kormány (európai integrációs ügyekkel megbízott) alelnöke kijelentette, hogy
Szerbiának „az Európai Unióba való tagfelvételéről szóló tárgyalások megnyitása
az ország megreformálásának kezdetét jelenti, amit a Kormány elsődleges
feladatnak jelölt meg az elkövetkező időszakra”.
– Húsz év múlt el a koppenhágai kritériumok
megfogalmazása óta, amelyek valójába a reformok másik elnevezését jelentik.
Amennyiben lemérnénk, hogy ezekből a kritériumokból Szerbia mennyit
teljesített, akkor nem lehetnénk elégedettek – nyilatkozta Grubješić a Tanjug
hírügynökségnek1.
Mik is azok a Koppenhágai (vagy csatlakozási)
kritériumok?
Ahhoz, hogy az Európai Megállapodást aláírt
kelet-közép-európai országok, így Szerbia is az EU tagjai legyenek, az alábbi,
az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén csatlakozási kritériumként
megfogalmazott feltételeknek kell teljesülniük:
l. a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok
érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok
tiszteletben tartása és védelme,
2. működő piacgazdaság; annak a képességnek a
megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül
érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel,
3. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a
politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása,
4. az Unió alkalmas legyen új tagok befogadására2.
Az EU végül kinyilvánította: fenntartja magának a
jogot annak eldöntésére, hogy egy adott tagjelölt ország mikor tesz eleget
ezeknek a kritériumoknak, illetve hogy az EU mikor kész befogadni az új tagokat3.
A koppenhágai kritériumok fontos részét képezi,
tehát, „a (nemzeti és más – B. A.) kisebbségi jogok tiszteletben tartása és
védelme”. Ezt azonban Szerbiának az EU-val folytatott eddigi tárgyalásai során
nemigen emlegették/feszegették. Az anyaország és a Vajdasági Magyar Szövetség
parlamenti képviselői sem.
Miért fontosak nekünk a koppenhágai kritériumok?
Egyszerűen azért, mivel uniós tagfelvételek során
már meggyőződhettünk arról, ha a kisebbség kérdéseinek megoldását nem tűzik ki
feladatul a csatlakozás előtt, a tagfelvétel után az EU már belpolitikai kéréseknek
tekinti azokat, vagyis többé nem foglalkozik velük.
Románia 2012. február 29-én, Szerbia EU-tagjelölti
státusának megadása előtti utolsó pillanatban, azt üzente: csak akkor támogatja
a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha Szerbia rendezi a román és a vlach
kisebbség jogait. Bukarest az oktatási, kulturális és vallási jogok
garantálását követelte, ehhez pedig biztosítékként azt a kétoldalú egyezményt,
amelyet végül tavaly március 1-jén sikerült tető alá hozni. Vagyis Románia kész
volt megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státusát.
A román feltétel már csak azért is jelentett
váratlan intermezzót Szerbia és az EU integrációs tárgyalásai során, mert
Bukarest 2011 novemberében még „feltétel nélkül támogatta Szerbiai tagjelölti
státusát”. Időközben azonban Romániában kormányválság és -váltás történt, így
újra felmelegítették az egyébként hosszú évtizedes problémát.
A magyar kormány – a hivatalos nyilatkozatok
szerint – Szerbia unió csatlakozási tárgyalásai során továbbra is azt a
politikát alkalmazza, mint Szlovákia (2004.) és Románia (2007. évi)
felvételekor, vagyis „nem szándékozik semmilyen előfeltételt támasztani
senkinek”. Aminek aztán az lett a következménye, hogy a romániai magyarok
helyzete változatlan maradt, a szlovákiai magyaroké pedig rosszabbodott.
Suzana Grubješić szerb miniszterelnök-helyettes
legutóbbi budapesti (május 13-i) látogatása alkalmával, a magyar–szerb
kétoldalú kapcsolatokról Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta: a két
ország köztársasági elnöke közösen helyez el koszorút szerb és magyar
emlékhelyeken. Ez jelentős politikai esemény lesz, amely kifejezi, hogy a
kölcsönös megértés és kiengesztelődés politikája fontosabb, mint bármely, „a
múltra vonatkozó vélt vagy valós sérelem”. Arra is kitért, hogy, „a vajdasági
incidensek száma csökken, és remélhetőleg rendeződnek a Vajdaság autonómiájával
kapcsolatban az utóbbi időben felmerült viták is”. Fontosnak tartotta
hangsúlyozni, hogy Szerbiai és az EU között „megkezdődjenek a csatlakozási
tárgyalások”.4 Az itteni magyar közösség nyílt kérdéseinek
megoldásáról viszont – a hírügynökségi jelentések szerint – a tárgyalásokon nem
történt említés.
Két nappal később Marin Rajkov, Bulgária ügyvezető
kormányfője bejelentette: Bulgária csak akkor támogatja Szerbia európai
integrációját, ha a bolgár nemzeti közösség megfelelő mértékben érvényesítheti
jogait Szerbiában – közölte a Beta hírügynökség5.
A Dimitrovgrad és a Bosilegrad környékén élő
szerbiai bolgárok jogérvényesítésének és szabadságának szintje feltétel
Bulgária támogatásához, magyarázta Rajkov, majd mindenkit biztosított, hogy
országa Szerbia európai uniós tagsága mellett kötelezte el magát. (Az aktuális
népszámlálási mutatók szerint Szerbia délkeleti régiójában 18 543 bolgár
él.)
***
Mivel – a vezető magyar tisztségviselők szerint –
„magyar érdek is, hogy Szerbia dátumot kapjon”6, nem számíthatunk
arra, hogy az anyaország a Szerbiában élő magyar kisebbség nyílt kérdéseinek
megoldását szorgalmazza, Szerbia csatlakozási feltételévé tegye. Természetesen
a vajdasági magyarok érdeke is Szerbia uniós csatlakozása. Ez azonban
semmiképpen nem jelenti azt, hogy lemondanak azonosságuk megőrzése és fejlődése
alapfeltételei biztosításának követeléséről.
A csatlakozási tárgyalások során, amelyek évekig
is eltarthatnak, az itteni (hatalmi koalícióhoz nem tartozó) magyar pártok és
civil szervezetek, valamint az Európai Parlament (nem Fideszes) képviselői
számára – amennyiben az anyaország viszonyulása nem változik – marad a
lehetőség, hogy Szerbiától számon kérjék a koppenhágai kritériumok
teljesítését, illetve a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását és
védelmét. Talán (még) nincsen minden veszve…
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. május 23.
__________
1 Grubješić: Pregovori sa EU ubrzaće reforme [Grubješić:
Az EU-val folytatott tárgyalások meggyorsítják a reformokat). Blic Online:
http://www.blic.rs/Vesti/Politika/382498/Grubjesic-Pregovori-sa-EU-ubrzace-reforme,
14. 05. 2013. [13:28]
2 http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_kisszotar&abc_id=15
3
http://europa.eu.int/comm/enlargement/enlargement.htm
4 Bulgária feltételeket szab Szerbiának. Magyar Szó, 2013. május 16., 4. o.
5. Magyar érdek is, hogy Szerbia dátumot kapjon. Magyar Szó, 2013. május 14., 1. és 3. o.
6 Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése