Bár Német László nagybecskereki püspök a
magyar kormánynak megígérte, hogy a támogatások fejében megmaradhatnak a
közép-bánsági szórványfalvak katolikus templomai, most ennek mégis az
ellenkezője történik. Megkezdték a műemlékek kiürítését, az
egyházszervezet felszámolását. A helybeliektől értesültünk, hogy a
püspök megtiltotta a misézést a németcsernyei Szent József Szűz Mária
Jegyese templomban, így a hívők csak heti egy alkalommal tudnak
rózsafüzér imát mondani templomukban. A közösség élni akarását hűen
tükrözi, hogy egy helyi civil szervezettel, a Szülőföldünk Gyökerei
Német Hagyományőrző Egyesülettel (Koreni Zavičaja) közösen a belgrádi
érsekhez fordultak.
2014. augusztus 18-án adtunk hírt
arról az örömteli fordulatról, hogy egy hónapig tartó tiltakozást
követően megmenekülhetnek azok a torontáli katolikus templomok,
amelyeket az egyházmegye bontásra jelölt. Különösen Németcsernye, Módos
és Párdány templomai kerültek veszélybe, de úgy tudjuk, más istenházák
lerombolása is napirenden van. Szeptember 8-án jött az első gyanút keltő
hír: a délvidéki Magyar Szó cikkezett arról, hogy mégiscsak lebontják a
németcsernyei templomot. Ebből a cikkből kiderül, hogy a püspök mégsem
tett le a templomrombolásról, hanem csak „moratóriumot” rendelt el: a
bontási határozatok továbbra is érvényben vannak – és úgy látszik –
ehhez az akarat is adott. “Sajnos egyes templomok, amelyek üresek,
csak a régi időkre emlékeztető mementóként maradnak meg, míg másokat –
azért mert a járókelőkre nézve veszélyesek - kénytelenek leszünk
eltávolítani” – mondta el a püspök az újvidéki Dnevnik szerb nyelvű
napilapnak. A napokban készült interjúban Német László konkrétan
nevesíti a németcsernyei és a párdányi templomokat. Szakemberek szerint
azonban az érintett épületek rossz műszaki állapota egyik esetben sem
indokolja a rombolást.
A hívek számára a templom jelenti a megmaradást
Miközben Német László „elnéptelenedő
gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként
magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és
tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár
kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium
jele. (Egy átlagos Zala megyei faluban ennél is kevesebben járnak
misére.) Ennél izmosabb gyülekezetek is szerepeltek eredetileg a
„feketelistán”: noha a módosiak százötvenen vannak, az egyházmegye mégis
lemondott templomukról – és róluk. Igaz, itt egyelőre valóban úgy
tűnik, hogy elmúlt a bontási szándék, talán a templom műemléki
státuszának köszönhetően. “Elhagyatott állapotban van a módosi
templom is, de fontos kulturális jelentőséggel bír, ráadásul védett
műemlékről van szó, ezért nem követeljük a lerombolását, annak ellenére,
hogy a faluban nagyon kevés a katolikus hívő” – nyilatkozta Német László a Dnevnik napilapnak.
Németcsernye Szent József templomaA hajdani Csernye (Torontál-Czernya) a Csekonics grófok zsombolyai uradalmának egyik helysége volt. Bár eredetileg is egy települést alkotott, közigazgatásilag mégis két részből állt: Ráccsernye szerb-német, Németcsernye német-magyar lakosságú volt. A katolikusok első temploma 1808-ban épült Németcsernyén, ennek helyére azonban – az uraság támogatásával – újat építettek 1868-ban. A koraeklektikus épület bár hivatalosan nem műemlék, szakmai vélemények szerint erre a címre mindenképpen méltó lenne. Azóta a település közigazgatási kettéosztottsága megszűnt, ami zavart okozott a település magyar neve körül (Szerbcsernye, Németcsernye néven egyaránt sokan emlegetik).
Az egyik szeptember végi vasárnap
történt, hogy Német László püspök – a templomrombolások szorgalmazója –
véletlenszerű és meglehetősen barátságtalan látogatást tett a
németcsernyei templomban. Valósággal berontott és félbeszakította a
szentmisét, s miközben a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy
katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával
igazolják – tudtuk meg a helyiektől. Német László becsmérlően beszélt
arról az igyekezetről, amit a hívek templomuk megmentése érdekében
tanúsítanak. A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a
püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi
érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudjuk, hogy betiltották a misézést Németcsernyén.
A Magyar Patrióták Közössége értesülései
szerint a templomrombolások előkészítése már évek óta napirenden van az
egyházmegyében. Ezzel függhet össze az is, hogy a püspök korábban a
németcsernyei templom több értékes berendezési tárgyát, így a
feszületet, a templom védőszentjének szobrát és értékes festményeit is
elvitette. De nem csak Németcsernyéért kell aggódnunk. Olyan
híresztelések is eljutottak hozzánk, hogy akár két számjegyű is lehet
azoknak a régi templomoknak a száma, amelyeket az egyházvezetés le kíván
bontani.
A hívek nem engednék templomukat lebontani
Egyesületünk a “minden magyar felelős
minden magyarért” tétel alapján erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a
bánsági templomok és gyülekezetek sorsával foglalkozzon. Ezért a
közeljövőben építészeti értékfelmérő látogatást fogunk tenni az
egyházmegye területén annak érdekében, hogy felderítsük, mely templomok
kerültek veszélybe. Minden értéket fényképesen és írásosan dokumentálni
szeretnénk. Az útról készítendő, a nyilvánosságnak is szánt jelentést –
amelyben javaslatot teszünk az egyes egyházi épületek megóvására,
műemlékké nyilvánítására és fenntartható használatára – meg fogjuk
küldeni a nagybecskereki egyházmegyének és a magyar kormánynak is.
Számunkra döbbenetes azt látni, ahogy
egy lelkipásztor minden követ megmozgat annak érdekében, hogy nyájától
megszabadulhasson. Értékes műemlékek, évszázados templomok láthatják
kárát a rombolás szellemének. Meggyőződésünk, hogy egyedül a
nyilvánosság erejével tudunk hatni a körülöttünk zajló folyamatokra.
Terjesszük ezt az írást minél szélesebb körben, és vállaljunk
szolidaritást a Bánság maroknyi gyülekezeteivel!
Magyar Patrióták Közössége © 2014. október 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése