Október 8.

Koppány napja.

Koppány vezér, herceg, fejedelem... Az Árpád-nemzetség tagja volt, amikor Géza nagyfejedelem meghalt.

Török, magyar eredetű név, régi magyar személynév, István király ellen lázadó főúrnak a neve. Jelentése méltóságnév, nagy, győzelmes, erős, magas.

1896 – Magyarok Nagyasszonyának ünnepe
1676 – Megszületett Feijoo Y Montenegro spanyol író, a spanyol felvilágosodás jelentős képviselője.
1874 – Gernyeszegen megszületett gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt.
1876 – Megszületett Wellmann Oszkár állatorvos, az állattenyésztéstan professzora.
1895 – Megszületett Juan Perón argentin elnök (1946-55, 1973-74).

1895 – Lobosban megszületett Juan Domingo Perón argentin tábornok és politikus, aki 1946-tól 1955-ig és 1973-tól 1974-ig köztársasági elnök volt.
1903 – Bissén megszületett Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök, aki 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után alakított kormányt.

1912 – Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro megindította az első Balkán-háborút Törökország ellen.
1939 – Szolnokon megszületett Bergendy István zenész és zeneszerző, a Süsü zenéjének megalkotója.
1980 – Bob Marley Pittsburghben összeesett a színpadon, ez volt pályafutása utolsó koncertje.

Október 8. - Magyarok Nagyasszonyának ünnepe
A hagyomány szerint Szent István király halála előtt 1038-ban, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. A krónikák szerint így imádkozott: "Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!" Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. A Mária és hazánk közti kapcsolat a nép lelkében is tovább élt, bizonyság erre a magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándoklataink, a nép áhítata.
1693-ban a török uralom alóli felszabadulás emlékére I. Lipót király hálája jeléül megismételte ezt a felajánlást. Máriát, a magyarság patrónáját évszázadokon át Nagyboldogasszony napján ünnepelték. 

A magyar honfoglalás millenniumán, 1896-ban aztán Vaszary Kolos bíboros, esztergomi prímás-érsek kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét, és XII. Leó pápa külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át, majd a második vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re helyezte át, de 1984-től ismét október 8-án ülik.
1980-ban Szent II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. (A régit, a II. Szilveszter pápa által adományozott kápolnát a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontották.)

A Regnum Marianum barokk világában a Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája. Ezen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája került, a lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán jelképévé alakult. Legismertebb Mária-énekünk is e szavakkal kezdődik: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk!, a magyar katolikusok évszázadokig, a Himnusz megszületéséig ezt énekelték nemzeti imaként. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum