Október 28.

Simon napja.

A héber eredetű Simeon név görög Szimon alakváltozatából származik. Jelentése: meghallgatás

1636 – Massachusetts államban, Cambridge-ben megalapították Amerika első egyetemét, amelyet később John Harvard puritán teológusról neveztek el.
1759 – Megszületett Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik vezéralakja.
1843 – Megszületett Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök (1895.01.15-től 1899.02.26-ig).
1844 – Meghalt Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).
1871 – A Tanganyika-tó melletti Udzsidiban Henry Morton Stanley, brit újságíró és Afrika-kutató megtalálta a négy éve elveszettnek hitt David Livingstone brit hittérítőt, kutatót és utazót.
1886 – Felavatták a szabadság szobrot New Yorkban.

1914 – New Yorkban megszületett Dr. Jonas Edward Salk amerikai mikrobiológus, aki 1954-ben kifejlesztette a gyermekbénulás elleni oltóanyagot.
1937 – Megszületett Graham Bond, zenész és zenekarvezető, a brit blues királya.
1941 – Megszületett Hank Marvin, a 60-as évek leghíresebb instrumentális zenekarának, a Shadows-nak a gitárosa.
1944 – Budapesten megszületett Dombóvári Gábor újságíró.

135 éve, 1879. október 28-án adták át a forgalomnak a Győr-Sopron-Ebenfurti vasútvonalat (GYSEV).
A vasúttársaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kezdeményezte, és az 1872. évi XXVII. törvénycikk szentesítette. A báró azzal indokolta vasút-alapítási kérelmét, hogy az új vállalkozás célja a legrövidebb szállítási útvonal kialakítása a magyarországi gabona egyik legfőbb rakodóhelyének számító Győr és a nyugat-európai felvevőpiac között. Az első üzemengedély 90 évre szólt.
Az építési engedélyek megszerzése után a munkálatok megkezdését az 1873-as pénz- és hitelválság késleltette. Erlanger, hogy a már befektetett tőkéjét mentse, engedélyesi jogait és kötelességeit az 1875. február 1-jén létrehozott Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-re ruházta át. Az első, Győr és Sopron közötti 84,5 kilométeres vonalszakasz 1876. január 2-án nyílt meg. A Sopron és Ebenfurt közötti szakaszt - és ezzel a teljes vonalat - 1879. október 28-án adták át a forgalomnak. A csatlakozó Fertővidéki Helyiérdekű Vasút 1897. december 19-én kezdte meg működését.

Történelmének legnehezebb időszakát a vasút az első világháború után élte át, miután az új államhatárok kettészelték a vonalat, és mintegy 150 kilométernyi sínhálózat magyar, hatvan kilométernyi osztrák területre került. A helyzet megoldását a trianoni, illetve a saint-germaini békeszerződés segítette, amelyben külön paragrafus kötelezte a két ország közlekedési kormányzatát a vasút egységes üzemvitelének fenntartására. Az Osztrák Állam 1923-ban belépett a koncesszióba, és a társaság azóta, így napjainkban is, két állam területén látja el feladatait.
1949-ben törvényerejű rendelet ellenére sem került sor a GYSEV államosítására, hanem részvénytársasági formában, osztrák-magyar vegyes vállalatként működött tovább. A GYSEV főként vasúti személy- és áruszállítással foglalkozik Győr és Ebenfurt állomás között, illetve külön szerződés alapján a társaság üzemelteti a Fertővidéki Helyiérdekű Vasutat Fertőszentmiklós és az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) közötti szakaszát.
1987-ben elkészült a Győr és Sopron közötti szakasz villamosítása. A vasútvonalak bővítése 2001-ben indult, akkor a Sopron-Szombathely közötti szakaszt vették át a MÁV-tól, 2006-ban pedig a Szombathely-Szentgotthárd közötti szakasz került a GYSEV-hez. 2011-ben újabb 214 kilométer vasúti pályaszakasz üzemeltetésére kapott megbízást a tulajdonos magyar államtól a GYSEV: ezek a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác, a Porpác-Szombathely, a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a Körmend-Zalalövő közötti vonalak. 2012-ben a vasúttársaság már 434,7 kilométeres hálózatot üzemeltetett.
2014-ben zárult a társaság eddigi legnagyobb léptékű beruházása, a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése. A tervek szerint 2016-ban zárulhat le a társaság újabb vasútépítése, a szakasz kétvágányúvá fejlesztése. A szállított utasok száma fokozatosan növekszik, 2013-ban ez a szám csaknem öt millió volt. Napjainkban a vasúttársaságban a magyar állam 65,6 százalékkal, az osztrák állam 28,2 százalékkal és a STRABAG SE 6,1 százalékkal tulajdonos. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Október 28. – Szent Simon ünnepe.
Simonról, akit Júdás Tádé apostollal egy napon ünnepel a katolikus egyház, annyi bizonyosan tudható, hogy az 1. században élt, és Jézus egyik tanítványa volt. Életének eseményeiről, működéséről azonban nem állnak rendelkezésre pontos adatok, alakja, tevékenysége csak a legendákból rajzolódik ki. Még az evangéliumok is kétféleképpen említik. Márknál és Máténál a "kananeus" (kánai) előtaggal szerepel, ami születési helyének közelebbi megnevezése nélkül palesztinai származására utal.
Lukácsnál és az Apostolok Cselekedeteiben pedig a "zelóta" megkülönböztető nevet kapta, a görög zelótészből, ami vakbuzgót jelent. Mindez arra utal, hogy Simon, mielőtt Jézus tanítványa lett volna, az elvakultan Róma-ellenes zelótákhoz tartozott, akik a gyilkos és öngyilkos merényletektől sem riadtak vissza.
Legendája szerint Jézus mennybemenetele után Júdás Tádéval együtt Szíriában és Mezopotámiában (egy másik változat szerint Egyiptomban) terjesztették az evangéliumot, majd Perzsiában haltak vértanúhalált, de haláluk időpontja ismeretlen. Az egyik változat szerint kettéfűrészelték őket. A másik hagyomány viszont azt állítja, hogy Simont keresztre feszítették, miután Jeruzsálem püspöke volt, és harminc halottat feltámasztott. Ennek megfelelően fűrész (illetve kereszt) az attribútuma. Fűrészéről nevezetesebb, ezért a favágók tisztelik védőszentjükként.
Október 28. jeles időjárási és gazdasági határnap, sok helyütt télkezdő napnak tartják. Országszerte ismert szólás is fűződik hozzá: "Megérkezett Simon-Júdás, / jaj már néked pőregatyás." Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre így emlékeztet a rigmus: "Eljön a Simon, Júdás, / Dideregve fázik a gulyás." Azt tartották, hogy ha ettől a naptól kezdve Márton napig (november 11.) szép az idő, jó termés várható jövőre.
Ez a nap arról is nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Erről regula is szól: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, / Hegyaljai kapás várj Simon Judára."
Napja a juhászélethez is szorosan kötődött, amiként az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra mindenképpen be kellett hajtani a nyájakat. A juhászok elszámoltatásának napja is ekkor volt. Az erdélyi szászoknál ekkor van a házasodás határnapja, amelyik lány elkésik vele, meg kell várnia a következő esztendőt. Mátéfalván és Szászpénteken a házasságkötések kedvelt napja. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum