Brúnó napja.
Ófelnémet eredetű név, jelentése barna,
barnamedve.
1101 – Meghalt Kartauzi Szt. Brúnó kölni születésű
katolikus áldozópap, a kartauzi rend alapítója.
1289 – Megszületett Vencel magyar király (III. Vencel néven cseh és lengyel király), aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról.
1459 – Megszületett Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója.
1849 – Az
1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári
haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12
tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.1289 – Megszületett Vencel magyar király (III. Vencel néven cseh és lengyel király), aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról.
1459 – Megszületett Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója.
1926 – Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.
1936 – Münchenben, hosszas betegeskedés után meghalt Gömbös Gyula, aki 1932 óta volt Magyarország miniszterelnöke.
1941 – Meghalt Kabos Gyula színész, komikus (Hyppolit, a lakáj).
1951 – Megkezdte rendszeres magyar nyelvű adását a Szabad Európa Rádió, amelyet az amerikai kongresszus hozott létre a II. világháború után, a szocialista országok népeinek informálása érdekében.
1956 – Eltemették Rajk Lászlót és társait.
1981 – Meghalt Anvar Szadat Nobel-békedíjas egyiptomi politikus, államfő.
Az aradi vértanúk napja – nemzeti gyásznap
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg. Elsőként a "főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.
Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, majd az olmützi törvényszék augusztus 30-án felsőbb utasításra felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Perében a bíróság megsértette azt a bécsi utasítást is, hogy a felelősségre vonások csak az 1848. október 3-a utáni, a magyar parlament (Országgyűlés) feloszlatását elrendelő királyi proklamáció utáni forradalmi cselekményekben való részvételre vonatkoztathatók. Egyedül az ő esetében korábbi cselekményei (többek között a külföldi hatalmakkal történő kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, az uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz kibocsátás) képezték a vád legfőbb alapját. A Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én erősítette meg ítéletét.
Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de végül 13 embert végeztek ki, mert Gáspár Andrásnak, Ferenc József egykori lovaglómesterének büntetését börtönre változtatták.
A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány a kivégzés előtti éjjelen egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, súlyos vérveszteséget szenvedett, de életben maradt. (Az akasztásnak akkoriban becstelenítő jellege volt, korábban inkább csak köztörvényeseknél alkalmazták.) Ezek után Batthyányt nem lehetett felakasztani, de az ítéletet végre kellett hajtani, a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta, a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza! Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, ami a szabadság jelképe lett, és a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-i ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye volt. Magyarország első miniszterelnökének hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumban nyugszanak.
Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich (Knezić) Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.) A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobor őrzi.
1849 és 1850 között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagyot azért nem végezték ki, mert a fogságban megtébolyodott, s a várbörtönben meghalt. A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. (MTVA)
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. október 6-12. - KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. október 6. - Bár a román hatóságok korábban hivatalosan kijelentették: nem akadályozzák meg, hogy a nemzeti gyásznapon magánszemélyek utazzanak Aradra, a határról 277 embert fordítottak vissza.
1989. október 6-9. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesten tartotta XIV., rendkívüli kongresszusát 1274 küldött részvételével. Október 7-én 1202 küldött igen szavazatával, 159 ellenszavazattal és 38 tartózkodás mellett kimondták a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását - ez volt az első alkalom, hogy a szovjet tömb egyik kommunista pártja önmaga döntött felszámolásáról. Az immár MSZP-kongresszusként folytatódott tanácskozáson elfogadták az új párt alapszabályzatát és a programnyilatkozatot. Ez utóbbi célul tűzte ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését, a pártot pedig a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként határozta meg. A párt elnökévé Nyers Rezsőt választották, köztársasági elnöknek Pozsgay Imrét jelölték, a 23 tagú elnökség kétharmada korábban nem töltött be vezető párttisztséget.
1989. október 8. - Grósz Károly, az MSZMP korábbi főtitkára közölte: az MSZP-nek nem kíván tagja lenni, s olyan baloldali orientációjú mozgalom létrejöttét sürgette, amely marxista szellemi értékeket hordoz. Ugyanezen a napon a Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára, Antoniewicz Roland közölte: a szervezet a Magyar Szocialista Pártból kiszorított kommunistákat összefogva kommunista párttá alakul. 9-én az MSZMP Marxista Egységplatformja arra hívta fel tagjait, hogy ne lépjenek be "a tőkés visszarendeződést szolgáló, a tagság felhatalmazása nélkül létrehozott" MSZP-be.
1989. október 8. - A japán kormány 10 milliárd jen (60 millió dollár) különleges segélyalapot hozott létre Magyarország és Lengyelország támogatására.
1989. október 9. - Az Európai Közösségek (EK) gazdasági és pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó, 3 évre szóló, egymilliárd ECU összegű kölcsönökre szóló költségvetési garanciát.
1989. október 9. - A Legfelsőbb Bíróság felmentette a Ferrotechnika-ügy néven ismertté vált, 1948-as koncepciós per 14 vádlottját, akiket annak idején távollétükben ítéltek el hűtlenség és kivándorlásra csábítás bűntette miatt.
1989. október 10. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége szükségesnek nevezte, hogy a tervezettet meghaladó áremeléseket a szociális jövedelmek, illetve nyugdíjak egy meghatározott szintjéig teljesen kompenzálják.
1989. október 11. - Németh Miklós miniszterelnök Prágában Ladislav Adamec csehszlovák kormányfővel tárgyalt a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéről. A magyar javaslat szerint a nagymarosi vízlépcsőt nem építenék meg, a bősi erőművet pedig alap üzemmódban hasznosítanák. A tárgyalásokon lényegében rögzítették az álláspontokat, de közeledés nem történt.
1989. október 11. - 160 falu képviselői a Hazafias Népfront budapesti székházában megalakították a Magyar Faluszövetséget.
1989. október 11. - A Minisztertanács által áprilisban létrehozott nemzetiségi kollégium a jövőben Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumként működik tovább. A testület állásfoglalásában arra kérte a kormányt, hogy emelje fel szavát a román kormánynál Tőkés László református lelkész és az általa vezetett egyházi gyülekezet érdekében.
1989. október 12. - Ettől a naptól kezdve többé nem világították ki a Parlament kupoláján lévő vörös csillagot.
1989. október 12. - Sopronban magyar-osztrák kormányfői találkozón Franz Vranitzky osztrák kancellár kijelentette: tekintetbe veszik a majdani magyar döntést Bős-Nagymarosról, de igényt tartanak az érintett osztrák cégek kártalanítására.
1989. október 12. - A kormány júniusban létrehozott tárcaközi bizottsága azt javasolta, hogy a Munkásőrség önkéntes területvédelmi erőként tagozódjon be a hadseregbe.
1989. október 6. - Bár a román hatóságok korábban hivatalosan kijelentették: nem akadályozzák meg, hogy a nemzeti gyásznapon magánszemélyek utazzanak Aradra, a határról 277 embert fordítottak vissza.
1989. október 6-9. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesten tartotta XIV., rendkívüli kongresszusát 1274 küldött részvételével. Október 7-én 1202 küldött igen szavazatával, 159 ellenszavazattal és 38 tartózkodás mellett kimondták a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását - ez volt az első alkalom, hogy a szovjet tömb egyik kommunista pártja önmaga döntött felszámolásáról. Az immár MSZP-kongresszusként folytatódott tanácskozáson elfogadták az új párt alapszabályzatát és a programnyilatkozatot. Ez utóbbi célul tűzte ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését, a pártot pedig a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként határozta meg. A párt elnökévé Nyers Rezsőt választották, köztársasági elnöknek Pozsgay Imrét jelölték, a 23 tagú elnökség kétharmada korábban nem töltött be vezető párttisztséget.
1989. október 8. - Grósz Károly, az MSZMP korábbi főtitkára közölte: az MSZP-nek nem kíván tagja lenni, s olyan baloldali orientációjú mozgalom létrejöttét sürgette, amely marxista szellemi értékeket hordoz. Ugyanezen a napon a Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára, Antoniewicz Roland közölte: a szervezet a Magyar Szocialista Pártból kiszorított kommunistákat összefogva kommunista párttá alakul. 9-én az MSZMP Marxista Egységplatformja arra hívta fel tagjait, hogy ne lépjenek be "a tőkés visszarendeződést szolgáló, a tagság felhatalmazása nélkül létrehozott" MSZP-be.
1989. október 8. - A japán kormány 10 milliárd jen (60 millió dollár) különleges segélyalapot hozott létre Magyarország és Lengyelország támogatására.
1989. október 9. - Az Európai Közösségek (EK) gazdasági és pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó, 3 évre szóló, egymilliárd ECU összegű kölcsönökre szóló költségvetési garanciát.
1989. október 9. - A Legfelsőbb Bíróság felmentette a Ferrotechnika-ügy néven ismertté vált, 1948-as koncepciós per 14 vádlottját, akiket annak idején távollétükben ítéltek el hűtlenség és kivándorlásra csábítás bűntette miatt.
1989. október 10. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége szükségesnek nevezte, hogy a tervezettet meghaladó áremeléseket a szociális jövedelmek, illetve nyugdíjak egy meghatározott szintjéig teljesen kompenzálják.
1989. október 11. - Németh Miklós miniszterelnök Prágában Ladislav Adamec csehszlovák kormányfővel tárgyalt a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéről. A magyar javaslat szerint a nagymarosi vízlépcsőt nem építenék meg, a bősi erőművet pedig alap üzemmódban hasznosítanák. A tárgyalásokon lényegében rögzítették az álláspontokat, de közeledés nem történt.
1989. október 11. - 160 falu képviselői a Hazafias Népfront budapesti székházában megalakították a Magyar Faluszövetséget.
1989. október 11. - A Minisztertanács által áprilisban létrehozott nemzetiségi kollégium a jövőben Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumként működik tovább. A testület állásfoglalásában arra kérte a kormányt, hogy emelje fel szavát a román kormánynál Tőkés László református lelkész és az általa vezetett egyházi gyülekezet érdekében.
1989. október 12. - Ettől a naptól kezdve többé nem világították ki a Parlament kupoláján lévő vörös csillagot.
1989. október 12. - Sopronban magyar-osztrák kormányfői találkozón Franz Vranitzky osztrák kancellár kijelentette: tekintetbe veszik a majdani magyar döntést Bős-Nagymarosról, de igényt tartanak az érintett osztrák cégek kártalanítására.
1989. október 12. - A kormány júniusban létrehozott tárcaközi bizottsága azt javasolta, hogy a Munkásőrség önkéntes területvédelmi erőként tagozódjon be a hadseregbe.
Kelet-európai változások -
válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. október 6. LENGYELORSZÁG: Leszek Balcerowicz miniszterelnök-helyettes az új kormány gazdasági programját ismertetve "sokkterápiát" jelentett be. Súlyos áldozatokat kért a lakosságtól, de azt ígérte, hogy egy év múlva már érzékelhető lesz a javulás.
1989. október 6. NDK: Berlinben ismertették több ellenzéki szervezet, köztük az Új Fórum közös nyilatkozatát, amely követelte, hogy a következő választásokat az ENSZ felügyeletével rendezzék meg.
1989. október 6. ROMÁNIA: Aradon a magyar nemzeti gyásznapon a hatóságok megközelíthetetlenné tették a vértanúk kivégzésének helyén emelt emlékművet, ahol egyedül a bukaresti magyar nagykövet koszorúzhatott, ő is csak néma csendben.
1989. október 7. NDK: Az NDK megalakulásának 40. évfordulóján tartott berlini ünnepségek során találkozott Mihail Gorbacsov szovjet és Erich Honecker keletnémet vezető. A megbeszélésen Honecker elutasította a reformok bevezetését, erre Gorbacsov válasza ez volt: "Az élet megbünteti azokat, akik lemaradnak, nem vállalják a szükséges változásokat." Este több ezer ember tüntetett Berlin központjában szabadságot, demokráciát, reformokat, követelve, a megmozdulást a rendőrség szétverte.
1989. október 7. SZOVJETUNIÓ: Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés (VSZ) egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke személyében először vett részt a szocialista katonai tömb egyik vezetője a NATO Közgyűlésén.
1989. október 7-8. SZOVJETUNIÓ: Rigában második kongresszusát tartotta a már mintegy 200 ezer tagot számláló Lett Népfront, amely a demokratikus lett állam megteremtése egyetlen ésszerű útjának a szovjet államrendszer gyökeres megváltoztatását nevezte, de nem tűzte ki célul a Szovjetunióból való kiválást.
1989. október 8. NDK: Megtartotta alakuló ülését az NDK-beli Szociáldemokrata Párt (SPD).
1989. október 8. JUGOSZLÁVIA: Zágrábban csendes tüntetést tartottak a Habsburg Birodalomban a horvát nemzeti törekvések jelképének tartott Josip Jellacic bán lovas szobra visszaállításának érdekében.
1989. október 8. SZOVJETUNIÓ: A hírhedt államvédelmi szervezet, a KGB tíz százalékkal csökkentette a katonai elhárítás központi apparátusának létszámát, és jelentős szerkezeti átalakítást hajtott végre a szervezetben.
1989. október 9. LENGYELORSZÁG: Bonnban a lengyel és a nyugatnémet kormány képviselői két és fél milliárd márkányi lengyel adósság átütemezéséről írtak alá megállapodást.
1989. október 9. NDK: Ötvenezer ember tüntetett Lipcsében reformokat és változásokat követelve, ezután a város vezetősége is párbeszédre szólította fel az ország vezetőit. Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) legszűkebb vezetése 11-én erre készségesnek is mutatkozott, de hozzátették: nem hajlandóak megengedni, hogy bárki is megkérdőjelezze a munkás-paraszt hatalmat, a szocializmus eredményeit, eszményeit és vívmányait.
1989. október 9. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az ország történetének első sztrájktörvényét, amely a kiemelkedő fontosságú népgazdasági ágazatokban nem engedélyez semmiféle munkabeszüntetést.
1989. október 9. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy befejeződött a szovjet csapatok kelet-európai és mongóliai kivonásának az évi szakasza, az érintett térségben állomásozó szovjet haderők nagyságát 50 320 fővel, 3 118 harckocsival, 768 tüzérségi löveggel és 351 harci repülőgéppel csökkentették.
1989. október 10. CSEHSZLOVÁKIA: Václav Havel drámaíró, a csehszlovák ellenzék egyik vezetője, akinek útlevelét még 1969-ben vonták be, nem veheti át a nyugatnémet könyvkereskedők szövetségének neki ítélt Béke-díját - jelentették be a frankfurti könyvvásár megnyitóján.
1989. október 10. SZOVJETUNIÓ: A televízióban először hangzott el, hogy 1940-ben Sztálin parancsára gyilkolták meg mexikói száműzetésében Lev Trockijt, a kommunista párt egyik korábbi befolyásos vezetőjét.
1989. október 11. LENGYELORSZÁG: A 7 millió tagot tömörítő szakszervezeti mozgalom, az OPZZ elutasította a kormány immár harmadik javaslatát a bérekkel kapcsolatban, mondván az befagyasztást jelentene, és bírálta a kormány privatizációs programját is.
1989. október 11-12. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának ülésén Milos Jakes főtitkár a belpolitikai helyzetet alapjában szilárdnak minősítette, annak ellenére, hogy a "destabilizálásra törekvő ellenzéket" immár több szocialista ország ellenzéki és legális erői támogatják.
1989. október 12. LENGYELORSZÁG: A lengyel főállamügyészség felszólította a Szovjetunió főállamügyészét: folytassa le a vizsgálatot az 1939-ben Katynban lemészárolt lengyel katonatisztek ügyében, továbbá kezdeményezzen rehabilitációs eljárást az 1945-ben Moszkvában elítélt lengyel politikusok ügyében.
1989. október 12. ROMÁNIA: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a Központi Bizottság Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén hangsúlyozta: az országban minden feltétel adott az ipari termelés növelésére.
1989. október 12. SZOVJETUNIÓ: Újjáalakult a Moszkvai Helsinki Csoport, amelynek célja a helsinki megállapodások emberi jogi előírásainak érvényesítése. (Az 1976 májusában megalakult csoport 1982-ben kénytelen volt feloszlatni magát.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. október 6. LENGYELORSZÁG: Leszek Balcerowicz miniszterelnök-helyettes az új kormány gazdasági programját ismertetve "sokkterápiát" jelentett be. Súlyos áldozatokat kért a lakosságtól, de azt ígérte, hogy egy év múlva már érzékelhető lesz a javulás.
1989. október 6. NDK: Berlinben ismertették több ellenzéki szervezet, köztük az Új Fórum közös nyilatkozatát, amely követelte, hogy a következő választásokat az ENSZ felügyeletével rendezzék meg.
1989. október 6. ROMÁNIA: Aradon a magyar nemzeti gyásznapon a hatóságok megközelíthetetlenné tették a vértanúk kivégzésének helyén emelt emlékművet, ahol egyedül a bukaresti magyar nagykövet koszorúzhatott, ő is csak néma csendben.
1989. október 7. NDK: Az NDK megalakulásának 40. évfordulóján tartott berlini ünnepségek során találkozott Mihail Gorbacsov szovjet és Erich Honecker keletnémet vezető. A megbeszélésen Honecker elutasította a reformok bevezetését, erre Gorbacsov válasza ez volt: "Az élet megbünteti azokat, akik lemaradnak, nem vállalják a szükséges változásokat." Este több ezer ember tüntetett Berlin központjában szabadságot, demokráciát, reformokat, követelve, a megmozdulást a rendőrség szétverte.
1989. október 7. SZOVJETUNIÓ: Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés (VSZ) egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke személyében először vett részt a szocialista katonai tömb egyik vezetője a NATO Közgyűlésén.
1989. október 7-8. SZOVJETUNIÓ: Rigában második kongresszusát tartotta a már mintegy 200 ezer tagot számláló Lett Népfront, amely a demokratikus lett állam megteremtése egyetlen ésszerű útjának a szovjet államrendszer gyökeres megváltoztatását nevezte, de nem tűzte ki célul a Szovjetunióból való kiválást.
1989. október 8. NDK: Megtartotta alakuló ülését az NDK-beli Szociáldemokrata Párt (SPD).
1989. október 8. JUGOSZLÁVIA: Zágrábban csendes tüntetést tartottak a Habsburg Birodalomban a horvát nemzeti törekvések jelképének tartott Josip Jellacic bán lovas szobra visszaállításának érdekében.
1989. október 8. SZOVJETUNIÓ: A hírhedt államvédelmi szervezet, a KGB tíz százalékkal csökkentette a katonai elhárítás központi apparátusának létszámát, és jelentős szerkezeti átalakítást hajtott végre a szervezetben.
1989. október 9. LENGYELORSZÁG: Bonnban a lengyel és a nyugatnémet kormány képviselői két és fél milliárd márkányi lengyel adósság átütemezéséről írtak alá megállapodást.
1989. október 9. NDK: Ötvenezer ember tüntetett Lipcsében reformokat és változásokat követelve, ezután a város vezetősége is párbeszédre szólította fel az ország vezetőit. Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) legszűkebb vezetése 11-én erre készségesnek is mutatkozott, de hozzátették: nem hajlandóak megengedni, hogy bárki is megkérdőjelezze a munkás-paraszt hatalmat, a szocializmus eredményeit, eszményeit és vívmányait.
1989. október 9. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az ország történetének első sztrájktörvényét, amely a kiemelkedő fontosságú népgazdasági ágazatokban nem engedélyez semmiféle munkabeszüntetést.
1989. október 9. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy befejeződött a szovjet csapatok kelet-európai és mongóliai kivonásának az évi szakasza, az érintett térségben állomásozó szovjet haderők nagyságát 50 320 fővel, 3 118 harckocsival, 768 tüzérségi löveggel és 351 harci repülőgéppel csökkentették.
1989. október 10. CSEHSZLOVÁKIA: Václav Havel drámaíró, a csehszlovák ellenzék egyik vezetője, akinek útlevelét még 1969-ben vonták be, nem veheti át a nyugatnémet könyvkereskedők szövetségének neki ítélt Béke-díját - jelentették be a frankfurti könyvvásár megnyitóján.
1989. október 10. SZOVJETUNIÓ: A televízióban először hangzott el, hogy 1940-ben Sztálin parancsára gyilkolták meg mexikói száműzetésében Lev Trockijt, a kommunista párt egyik korábbi befolyásos vezetőjét.
1989. október 11. LENGYELORSZÁG: A 7 millió tagot tömörítő szakszervezeti mozgalom, az OPZZ elutasította a kormány immár harmadik javaslatát a bérekkel kapcsolatban, mondván az befagyasztást jelentene, és bírálta a kormány privatizációs programját is.
1989. október 11-12. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának ülésén Milos Jakes főtitkár a belpolitikai helyzetet alapjában szilárdnak minősítette, annak ellenére, hogy a "destabilizálásra törekvő ellenzéket" immár több szocialista ország ellenzéki és legális erői támogatják.
1989. október 12. LENGYELORSZÁG: A lengyel főállamügyészség felszólította a Szovjetunió főállamügyészét: folytassa le a vizsgálatot az 1939-ben Katynban lemészárolt lengyel katonatisztek ügyében, továbbá kezdeményezzen rehabilitációs eljárást az 1945-ben Moszkvában elítélt lengyel politikusok ügyében.
1989. október 12. ROMÁNIA: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a Központi Bizottság Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén hangsúlyozta: az országban minden feltétel adott az ipari termelés növelésére.
1989. október 12. SZOVJETUNIÓ: Újjáalakult a Moszkvai Helsinki Csoport, amelynek célja a helsinki megállapodások emberi jogi előírásainak érvényesítése. (Az 1976 májusában megalakult csoport 1982-ben kénytelen volt feloszlatni magát.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése