2014. október 19., vasárnap

SZAVAZNI VAGY BOJKOTTÁLNI?



Jegyzet a nemzeti tanácsi választások okán

            Egy hét van még hátra a nemzeti tanácsi választásokig. Most már nyilvánvaló: Az október 26-ára kiírt választásokon négy magyar lista méretteti meg magát. Ezek – a listaátadási sorendben – a következők: a Magyar Összefogás (Vajdasági Magyar Szövetség), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) – Csonka Áron, a Másként magyarságunkért – Fodor László és a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor lista.

Kedvezőtlen körülmények
            – Nem jó a közhangulat a közelgő kisebbségi nemzeti tanácsi választások előtt, kiváltképp, amikor a Szerbiában élő bosnyák, albán és vlach közösségről van szó, fogalmazott Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fóruma végrehajtó bizottságának elnöke, aki  úgy véli, „rövid már az idő, hogy ezen javítani lehessen”.[1]
            – Azt hiszem, ez az utolsó pillanat, hogy alaposan felülvizsgálják az ezzel kapcsolatos törvényes keretet, beleértve a választásokat, a pénzelést és a nemzeti tanácsok illetékességét is. Ezt követelte az Alkotmánybíróság is, s azt hiszem, erre lenne igény a kormányban és a társadalomban is”, nyilatkozta Janjić a Tanjugnak, hozzátéve, a többi kisebbségi közösségnek legfeljebb kisebb problémái vannak.[2]
            A magyar nemzeti közösség szempontjából a közhangulat nem csak a Janjić által említett okokból kedvezőtlen, hanem azért is, mivel az itteni magyarok gazdasági, társadalmi és egyéb helyzete ugyanis az utóbbi években (is) folyamatosan rosszabbodott. Erre a magyar civil szervezetek és pártok a – Vajdasági Magyar Szövetség kivételével – a 2012. szeptember 27-i, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásukban figyelmeztettek, amelyet aztán (az interneten) 272 magánszemély is aláírt.[3]
            Ezt követte 10 civil szervezet (2014. január 30-i) közleménye a magyar pártok vezetőihez és a nyilvánossághoz, amelyben hangoztatták azok egységes fellépésének, közös lista állításának és választási program létrehozásának szükségét.[4] Felhívásuk célja a magyar érdekvédelem erősítése volt, „amely hiányában a vajdasági magyarok helyzete már hosszabb ideje folyamatosan romlik”, valamint, hogy rámutassanak: „A Vajdasági Magyar Szövetség – a magyar diplomácia hallgatólagos jóváhagyásával folytatott – nemzeti közösségi politikája kudarcot vallott.”[5]
            A magyar civil szervezetek  értékelése szerint „nem történt előrelépés a nemzeti autonómia kialakításában, az 1944-45-ben állami jóváhagyással, a szerb partizánok által – a magyarok, németek  és a többi kisebbség terhére – elkövetett népirtás tényeinek feltárásában, a kollektív bűnösség eltörlésében, a vagyon-visszaszármaztatást akadályozó törvények és végrehajtási utasítások megalkotásában, a fizikai erőszak megállításában, a jelentős létszámú magyar közösségek által lakott települések etnikai egyensúlyának a magyarság terhére történő megbontásának felszámolásában, a munkaerő piacról való kiszorítás meggátlásában és a részarányos munkahelyek követelésében (rendőrség, önkormányzatok, tartomány...), a magyar anyanyelvű oktatás rohamos leépülésének megállításában, az elvándorlás, a pszichológiai eszközökkel folytatott, rafinált asszimiláció terjedésének megállításában, sem a magyarellenes cselekmények megszüntetésében”.[6]

Felelőtlen viszonyulás
            A magyar pártvezérek ezúttal sem szívelték meg a civilek felhívását, ami az együttműködési képtelenségükre és a közösség iránti felelő(tlen)ségükre utal.
A VMSZ ismét Magyar Összefogás néven indított listát. Ebben ismételten helyet kaptak a párt holdudvarához tartozó civil szervezetek, amelyek végül álltak az önálló lista állításától, és a történelmi egyházak képviselői (támogatva ezzel a magyarok egyházakhoz nem méltó politikai megosztását és a széthúzást).
A VMDK vállalta a választásokon való részvételt, mivel az „állam, ha körülményesen is, jobb irányba mozdult”.[7]
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) a szeptember 6-i (terjedelmes) közleményében[8] indokolta meg, hogy ezúttal sem vesz részt a voksoláson. A párt „a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) kezdettől fogva alkalmatlannak tartja a Szerbiában élő magyarság alapérdekeinek megjelenítésére, kifejezésére és védelmére”.[9] A vezetőiben sajnos még nem tudatosodott: Akkor és olyan autonómiája lesz az itteni magyarságnak, amelyet elfogadtat a szerb hatalommal, és nem arra vár, hogy az ölébe essen. (Vonatkozik ez egyaránt a MPSZ-re is.)
            A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), amely eddig részt vett az MNT munkájában, most nem indított listát, „mert a Magyar Nemzeti Tanács és egyáltalán a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem javult, hanem rosszabb lett”.[10] Utóbb, Rácz Szabó László, az MPSZ elnökének a Facebookon lévő „idővonalára” a választások bojkottjára felszólító plakát került.[11]  


A Magyar Egység Párt (MEP) vezetősége is úgy döntött, nem vesz részt a nemzeti tanácsi választásokon, mivel „a nemzeti tanácsokról szóló törvény eleve nem ruházott lényeges hatásköröket a nemzeti tanácsokra. A nemzeti tanácsok nem rendelkeznek végrehajtási és jogszabályalkotó hatáskörrel.”[12]
A Magyar Remény Mozgalom (MRM), mivel képtelen volt a listaállításhoz szükséges aláírások összegyűjtésére, tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy „meghatározatlan ideig befagyasztja a politikai tevékenységét”.[13]

Választási lehetőségek
A listaállító Fodor László újvidéki üzletember teljesen ismeretlen az itteni magyar közéletben és, mint az Újvidéki RTV Napjaink c. (október 13-i) műsorában láthattuk – nemigen találja fel magát az új szerepben. 
 Vass Tibor tagja a jelenlegi összetételű MNT-nek. A Magyar Liga azonban nem túlságosan ismert a vajdasági magyarok körében.
A két utóbbi listával az a kétség is felmerül, hogy „kik állnak a hátterükben”, illetve milyen erők mozgatják ezeket?
Az elmondottak ismeretében, úgy néz ki, hogy ismét egy, a magyarság szempontjából ismét szinte előre lefutott választások elé nézünk. Ezt jelenti, hogy az anyagi eszközökkel és média-befolyással rendelkező VMSZ bizonyára ismét megszerzi az MNT irányításhoz szükséges többséget. De sajnos azt is, hogy a következő időszakban sem várható helyzetünk javulása. Ennek előfeltétele pedig a
1. teljes nemzeti kisebbségi autonómia megvalósítására való törekvés
            2. gazdasági növekedés és a népességcsökkentés visszafordítása
            3. részarányos foglalkoztatás és képviselet követelése minden szinten
            4. az egyenrangú nyelvhasználat, a művelődési intézmények erősítése és a
    műemlékvédelem
            5. a magyar nyelvű oktatás megvalósítása az óvodától az egyetemig
            6. a pártoktól független, elkötelezett anyanyelvű tájékoztatás, valamint
            7. az 1944/45-ös események feltárása, az ártatlan áldozatoktól való bocsánatkérés, a
    kollektív bűnösség megszüntetése és az elkobzott vagyon visszaszármaztatása lenne.
            Függetlenül attól, hogy milyen összetételben kerül megválasztásra az MNT, a testület iránti viszonyulást ezektől a követelésektől kell függővé tenni.  
A vajdasági magyar választóknak most több lehetőség kínálkozik: 1. ismét a VMSZ listára szavaznak, annak ellenére, hogy a párt képtelen az érdekeiket képviselni; 2. a VMDK-ra voksolnak, amely bírálóan tekint az MNT eddigi munkájára és komoly elvárásokat fogalmazott meg a magyar jogérvényesítés tekintetében; vagy 3. elfogadja a választások bojkottálására szóló felhívást, illetve 4. „érvénytelen szavazatot adnak le”.
Október 26-án eldől: A magyar szavazók elmennek-e szavazni, vagy bojkottálják a voksolást, kinek adnak bizalmat, és milyen nemzeti-tanácsi (érdek)képviseletre számíthatnak?
  
Újvidék, 2014. október 19.
BOZÓKI Antal


[1] Janjić: Nem jó a közhangulat a nemzeti tanácsi választások előtt.  http://www.vajma.info/cikk/szerbia/21217/Janjic-Nem-jo-a-kozhangulat-a-nemzeti-tanacsi-valasztasok-elott.html, 2014. október 17. [16:43]
[2] Uo.
[4] http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2177/Civil-szervezetek-felhivasa-ot-magyar-parthoz-Egyseges-fellepes--kozos-lista-es-program-szukseges.html, 2014. január 30. [20:10] Јаnjić bizonyára nem ismerheti a vajdasági magyar közösség helyzetét és problémáit.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Pesevszki Evelin: Jövő vasárnap nemzeti tanácsi választások. Magyar Szó, 2014.október 18., 18. o.

[8] Nem veszünk részt a politikai porhintésben: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17631/VMDP-Nem-veszunk-reszt-a-politikai-porhintesben.html, 2014. szeptember 6. [21:05]

[9] Uo.
[10] H. G.: Az MPSZ nem indul a nemzeti tanácsi választásokon. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17675/Az-MPSZ-nem-indul-a-nemzeti-tanacsi-valasztasokon.html, 2014. szeptember 17. [16:16]
[12] A Magyar Egység Párt nem vesz részt a nemzeti tanácsi választásokon. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17713/A-Magyar-Egyseg-Part-nem-vesz-reszt-a-nemzeti-tanacsi-valasz, 2014. szeptember 27. [16:03]
[13] Az MRM felfüggeszti a politikai tevékenységét. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17700/Az-MRM-felfuggeszti-politikai-tevekenyseget.html, 2014. szeptember 25. [12:37]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése