Október 19.

Nándor napja.

Régi magyar személynév, a Ferdinánd magyarítása. Jelentése: dunai bogár.

1745 – Dublinban 79 éves korában, elborult elmével meghalt Jonathan Swift ír-angol író és publicista (Gulliver utazásai).
1937 – Cambridge-ben 66 éves korában meghalt Ernest Rutherford kémiai Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsőként hajtott végre mesterséges atommagátalakítást.
1942 – Budapesten megszületett Medgyessy Péter, akit 2002. 05. 27-én az Országgyűlés a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé választott.
1944 – Az október 6. óta tartó debreceni tankcsata a Szovjet Hadsereg győzelmével végződött, Debrecen felszabadult a német csapatok megszállása alól.
1947 – Budapesten megszületett Bánsági Ildikó színművésznő (Hány az óra, Vekker úr?).
1950 – Tibetet megszállták a Kínai Népköztársaság csapatai, a dalai láma Indiába menekült.
1950 – A Kínai Népköztársaság csapatai bevonultak Tibetbe, a Himalájában fekvő független államba.
1953 – Gyálon megszületett Janicsák István előadóművész.
1954 – A Szuezi-csatornáról angol-egyiptomi egyezmény jött létre, amelyben Anglia kötelezte magát, hogy 20 hónapon belül kiüríti a csatornaövezetet, Egyiptom pedig elismerte a Szuezi-csatorna nemzetközi státusát.

1995 – 65. születésnapja előtt egy hónappal meghalt Don Cherry, a „világzene” úttörőinek egyike, aki pályafutása során a legmeghökkentőbb fúvós hangszereken játszott.

130 éve, 1884. október 19-én nyílt meg Budapesten a Magyar Vöröskereszt Erzsébet kórháza, a mai Sportkórház.

A Magyar Vöröskereszt 1881. évi megalakulását követően kórház építését határozta el. Az építkezés 1882 októberében kezdődött meg, a ma is látható, pavilonrendszerű épületegyüttes Hauszmann Alajos építész tervei alapján valósult meg. A munkálatok két év múlva fejeződtek be, I. Ferenc József 1884. október 19-én avatta fel ünnepélyes keretek között a Vöröskereszt Erzsébet Kórházát. A gyógyintézet feladata az alapszakokban (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat) történő betegellátás mellett az ápolónőképzés volt. A pénzügyi adományok és különféle alapítványok támogatása révén egyre bővülő intézmény az első világháború éveiben hadikórházként működött, ekkor már 800 ággyal.
A háború következtében a Vöröskereszt anyagilag oly mértékben kimerült, hogy mindössze 28 ágyat tudott működtetni két pavilonban, így 1925-ben harminc évre bérbe adta az intézményt a Magyar Posta Betegségi Biztosító Intézetnek. A renoválást, a park felújítását, valamint új épület felhúzását követően az újjávarázsolt kórház és szanatórium 1926 júniusában nyílt meg.

A második világháborúban Budapest ostroma alatt több épületet is bombatalálat ért, az ápolónőképző épületét le is kellett bontani. Miután a hadikórházat leszerelték, az intézmény a Vöröskereszt polgári kórháza lett. A háborút követő években a kórház épületeit helyreállították, és az ápolónőképzés is újraindult.
1949. január 1-i hatállyal a kórházat államosították, a neve a továbbiakban Budapesti Állami Kórház, majd Győri úti Állami Kórház, később Alkotás utcai Állami Kórház lett. 1950-ben sportorvosi kutatólaboratóriumot, 1951-ben pedig sportklinikát létesítettek az épületben. Ezek összevonásával jött létre a Sportklinika és Sportorvosi Kutató Laboratórium, amelynek ünnepélyes megnyitása 1951. február 23-án volt. 1952-ben megalakult a mai Országos Sportegészségügyi Intézet, ismertebb nevén a Sportkórház. A pavilonok és a korábbi épületek felújítása mellett új részlegeket is létrehoztak, önálló helyet biztosítottak a rehabilitációs ellátás, a fizikoterápia, a mentálhigiénia és a sportpszichológia számára, továbbá speciális laboratóriumokat és rendelőket is kialakítottak, a többi között sportorvosi (alkalmassági és szűrő-) vizsgálatok céljára. Bevezették a terheléses vizsgálatokat, kibővítették a belgyógyászati ellátást, megalakult a sportsebészeti és ortopédiai osztály, 1988-ban pedig a doppingellenőrző vizsgálati laboratórium.
Az ország egyetlen sportspecifikus egészségügyi intézményének 1990-ben Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) lett a hivatalos neve. A Sportkórház sportegészségügyi tevékenységét 25 szakmát felölelő járóbeteg-szakellátás, sportsebészeti fekvőbeteg osztály, valamint mozgásszervi rehabilitációs osztály egészíti ki. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum