Salamon napja.
Héber eredetű bibliai név. Jelentése: békés, szelíd.
1632 – Delftben megszületett Antonie van Leeuwenhoek holland természettudós, a
mikrobiológia megteremtője, akinek felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák,
baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai.
1648 – III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Münsterben és Osnabrückben megkötötték a vesztfáliai békét Franciaországgal és Svédországgal, amely véget vetett a harmincéves háborúnak.
1788 – Megszületett Sarah Josepha Hale amerikai újságírónő, költő, aki a „Mary had a Little Lamb” szerzője, valamint az első amerikai női magazin szerkesztője volt.
1830 – Megszületett Belva Lockwood amerikai társadalomújító, a nők jogainak eredményes szószólója, az első ügyvédnő volt, aki praktizálhatott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán 1879-ben.
1862 – Ottó görög király uralmát katonai puccs döntötte meg, így kénytelen volt lemondani a koronáról és saját bajor hazájába emigrálni.
1917 – Az osztrák és német csapatok Isonzónál – a tizenkettedik isonzói csatában – áttörték az olasz frontot. A legjelentősebb csata Caporettónál zajlott.
1648 – III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Münsterben és Osnabrückben megkötötték a vesztfáliai békét Franciaországgal és Svédországgal, amely véget vetett a harmincéves háborúnak.
1788 – Megszületett Sarah Josepha Hale amerikai újságírónő, költő, aki a „Mary had a Little Lamb” szerzője, valamint az első amerikai női magazin szerkesztője volt.
1830 – Megszületett Belva Lockwood amerikai társadalomújító, a nők jogainak eredményes szószólója, az első ügyvédnő volt, aki praktizálhatott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán 1879-ben.
1862 – Ottó görög király uralmát katonai puccs döntötte meg, így kénytelen volt lemondani a koronáról és saját bajor hazájába emigrálni.
1917 – Az osztrák és német csapatok Isonzónál – a tizenkettedik isonzói csatában – áttörték az olasz frontot. A legjelentősebb csata Caporettónál zajlott.
1929 – „Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, amellyel kirobbant az
1929-1933-as gazdasági világválság.
1936 – Megszületett Bill Wyman, a Rolling Stones basszusgitárosa.
1936 – Megszületett Bill Wyman, a Rolling Stones basszusgitárosa.
1956 – A Központi Vezetőség ülésén ismét Nagy Imrét nevezték ki
miniszterelnöknek, aki október 28-án koalíciós kormányt alakított.
1997 – Meghalt Berki László cigányprímás, az Állami Népi Együttes vezető prímása, a Száztagú Cigányzenekar vezetője.
1997 – Meghalt Berki László cigányprímás, az Állami Népi Együttes vezető prímása, a Száztagú Cigányzenekar vezetője.
Október 24. – Az ENSZ napja,
1945. évi megalakulására emlékezve.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, a Szovjetunió) és a többi aláíró állam többsége ratifikálta. A világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezetének alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián (Lengyelország 51. alapító tagként később írta alá a dokumentumot). Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek, amelybe 2011-ben vették fel a 193. tagállamot, a függetlenné vált Dél-Szudánt.
Az ENSZ létrehozását a második világháborúban a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. A világszervezet alakuló konferenciáját 1945. április 25. és június 26. között tartották San Franciscóban, ott fogadták el a világszervezet alapokmányát, amely többoldalú nemzetközi szerződés. Tartalmazza a nemzetközi jog legfontosabb általános alapelveit, ezek közé tartozik az államok szuverén egyenlősége, az erőszak alkalmazásának tilalma, a nemzetközi viták békés rendezése stb. Az ENSZ működését hat fő szerv fogja össze: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a főtitkár által vezetett Titkárság. Az ENSZ legismertebb személyisége a főtitkár, a posztot 2007 óta a dél-koreai Ban Ki Mun tölti be.
Az ENSZ szervezetén belül a különböző szakterületekkel külön testületek foglalkoznak. Ilyen például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF). A szervezet pénzügyi hátterét a tagállamoktól származó kötelező és önkéntes hozzájárulások alkotják. A szervezet hat hivatalos nyelve az angol, az arab, a francia, az orosz, a kínai és a spanyol.
Az ENSZ legfontosabb döntéshozó szerve a Biztonsági Tanács (BT), amelynek kezdettől fogva tizenöt tagja van. Köztük öt, vétójoggal is rendelkező állandó tag, az alapító nagyhatalmak: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína. A másik tíz, nem állandó tagot rotációs alapon két évre választják a tagállamok közül. Magyarország kétszer, 1968-69-ben és 1992-93-ban volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja. A 2000-es évek elejétől már számos ország idejétmúltnak tekinti ezt a szervezeti felépítést, és a BT kibővítését szorgalmazza.
Az ENSZ-tagság valójában az állami lét elismerésének legfőbb formája: amikor az ENSZ tagállamai egy adott ország felvétele mellett döntenek, akkor egyenjogú partnerüknek ismerik el. Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a szervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Új tagállamok felvételéről a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés dönt kétharmados többséggel.
2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely az ENSZ 21. században kívánatos szerepét vázolta fel nyolc fejezetben, és akciókat indítványozott a gazdag és a szegény országok közötti szakadék csökkentésére.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, a Szovjetunió) és a többi aláíró állam többsége ratifikálta. A világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezetének alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián (Lengyelország 51. alapító tagként később írta alá a dokumentumot). Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek, amelybe 2011-ben vették fel a 193. tagállamot, a függetlenné vált Dél-Szudánt.
Az ENSZ létrehozását a második világháborúban a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. A világszervezet alakuló konferenciáját 1945. április 25. és június 26. között tartották San Franciscóban, ott fogadták el a világszervezet alapokmányát, amely többoldalú nemzetközi szerződés. Tartalmazza a nemzetközi jog legfontosabb általános alapelveit, ezek közé tartozik az államok szuverén egyenlősége, az erőszak alkalmazásának tilalma, a nemzetközi viták békés rendezése stb. Az ENSZ működését hat fő szerv fogja össze: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a főtitkár által vezetett Titkárság. Az ENSZ legismertebb személyisége a főtitkár, a posztot 2007 óta a dél-koreai Ban Ki Mun tölti be.
Az ENSZ szervezetén belül a különböző szakterületekkel külön testületek foglalkoznak. Ilyen például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF). A szervezet pénzügyi hátterét a tagállamoktól származó kötelező és önkéntes hozzájárulások alkotják. A szervezet hat hivatalos nyelve az angol, az arab, a francia, az orosz, a kínai és a spanyol.
Az ENSZ legfontosabb döntéshozó szerve a Biztonsági Tanács (BT), amelynek kezdettől fogva tizenöt tagja van. Köztük öt, vétójoggal is rendelkező állandó tag, az alapító nagyhatalmak: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína. A másik tíz, nem állandó tagot rotációs alapon két évre választják a tagállamok közül. Magyarország kétszer, 1968-69-ben és 1992-93-ban volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja. A 2000-es évek elejétől már számos ország idejétmúltnak tekinti ezt a szervezeti felépítést, és a BT kibővítését szorgalmazza.
Az ENSZ-tagság valójában az állami lét elismerésének legfőbb formája: amikor az ENSZ tagállamai egy adott ország felvétele mellett döntenek, akkor egyenjogú partnerüknek ismerik el. Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a szervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Új tagállamok felvételéről a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés dönt kétharmados többséggel.
2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely az ENSZ 21. században kívánatos szerepét vázolta fel nyolc fejezetben, és akciókat indítványozott a gazdag és a szegény országok közötti szakadék csökkentésére.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése