2014. október 16., csütörtök

Október 16.



Gál napja.
Kelta, ír eredetű név, a Gallusz név régi formája, a Gálos rövidülése. Jelentése: kakas.
1793 – Párizsban 37 éves korában kivégezték Marie Antoinette-t, Mária Terézia császárné leányát, aki XVI. Lajos feleségeként Franciaország királynéje volt.
1842 – Megszületett Sarah Winnemucca indián felderítő, aktivista, aki Amerika szerte előadásokat tartott, és petíciót nyújtott be a Paiurtes törzs földjéért.
1854 – Megszületett Oscar Wilde, angol költő, író (A boldog herceg, Dorian Gray arcképe).
1886 – A lengyelországi Plonskban megszületett David Ben Gurion (eredeti nevén: David Gruen) izraeli politikus, aki Izrael Állam első miniszterelnöke és honvédelmi minisztere volt.
1925 – A locarnói konferencia eredményeként az európai határok megszilárdultak Francia- és Németország, illetve Belgium és Németország között. A konferencián elhatározták Németország felvételét a Népszövetségbe.
1927 – Megszületett Révész György, filmrendező (2x2 néha 5).
1928 – Megszületett Mary Daly teológus, aki számos könyvet és cikket írt a pátriárkákról és a nőgyűlöletről a vallásban: „Gyn/Ecology” (1978).
1951 – Első felvételeket rögzítették egy atlantai stúdióban Little Richardtól.
1958 – Megszületett Tim Robbins amerikai színész (Nekem 8, Rövidre vágva, I. Q. – A szerelem relatív, A remény rabjai).
2003 – Meghalt Papp László olimpiai és világbajnok ökölvívó.

Október 16. – A kenyér világnapja.  
A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy minden év október 16-án ünnepeljék meg, elsősorban Európában.
A világnap célja, hogy bemutassák a legfontosabb élelmezési cikk jelentőségét és a kenyeret sütő pékek munkáját. Ezen a napon nemcsak a pékeket ünnepeljük, hanem a búzát termesztő, gazdálkodó parasztot is.
Magyarországon a hagyományos kenyérünnep Szent István napjához, augusztus 20-ához kötődik. Az októberi kenyérünnepen 2004 óta a Magyar Pékszövetség kiválaszt az ország területén több gyermekintézményt, szociális és idősotthont, ahol mindenkit megajándékoznak friss kenyérrel, péksüteménnyel. A hazai pékszövetség 2007-ben lett tagja a Pékek és Cukrászok Világszövetségének, illetve az Európai Pékszövetségnek. A magyar sütőipar múltját bemutató Kenyérmúzeum Komáromban, a Monostori Erődben található.
A Kárpát-medencében évszázadokon át a teljesre őrölt, némileg átszitált lisztből sütötték a legtöbb és legjobb kenyeret. A szegényebbek - a kenyér súlycsökkenését elkerülendő - nem nagyon szitáltatták a lisztet, a pórnépnek a fekete kenyér volt a mindennapi betevője.
Ma már a boltokban kapható több tucatféle kenyér közül még azok is találnak megfelelőt, akik féltik alakjukat és egészségüket, és a fehér kenyér mellett félbarna, rozsos, árpás, kukoricás és burgonyás kenyerek is megtalálhatók a kínálatban. Az életmód megváltozásával párhuzamosan a hagyományos kenyerek mellett megjelentek az ízesítettek is, a többi között olivás, diós, áfonyás, ánizsos, hagymás, sajtos, paradicsomos vagy borsos. Nemcsak a kenyerek íze, hanem alakja is változatos képet mutat, lehet cipóforma, bagett vagy zsúrkenyér, és az üzletek polcain a frissen sütött mellett igény és anyagi lehetőségünk szerint válogathatunk az előrecsomagolt, tartós vagy szeletelt kenyerek között.
A KSH adatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb kenyeret eszünk: míg 2002-ben 62,7 kilogramm volt az egy főre jutó kenyérfogyasztás, 2012-ben ez az arány 39,4 kilogramm volt. A hagyományos pékségek száma egyre csökken, de több élelmiszerlánc is helyben süt kenyeret és többféle péksüteményt, s gomba mód szaporodik a mélyhűtött sütőipari termékeket (pogácsa, croissant, stb.) árusító vállalkozások száma.
Az elmúlt néhány évben - a keresletcsökkenéssel összhangban - csökkent a kenyér fogyasztói ára: idén júniusban egy kilogramm fehér kenyér tizennégy, a házi jellegű húsz forinttal volt olcsóbb, mint két évvel korábban; a legszámottevőbb változás a félbarna kenyér áránál figyelhető meg, melynek kilója a két évvel ezelőtti 255 forinthoz képest 26 forinttal csökkent.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése