Csúrogra tervezik a szerb és a magyar államfő tiszteletadását a második világháború idején kivégzett ártatlan áldozatok előtt
Soha sem volt még ilyen közel a megbékéléshez
Szerbia meg Magyarország – hangzott el a Délvidék Kutatóközpont pénteken a
Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megszervezett konferenciáján, amelyen a
magyar–szerb megbékélés egykori és mai feltételeit boncolgatták az előadók.
Dr. Glatz Ferenc, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes
Bizottság magyar elnöke a történelmi megbékélés feltételeiről és kényszereiről
beszélt. Mint mondta, a megbékélésnek vannak feltételei. S ezek között nagyon
fontos helyet foglal el a 2011-ben alakított Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes
Bizottság, amelynek az a célja, hogy egyeztessék a közös térség közös
kutatásait. A professzor szerint azonban nemcsak a két nép történelmében
fontos, hogy letisztázódjon, mi is történt a második világháború éveiben, hanem
a nemzetközi tudományos életbe is be kell csatornázni ezeket az adatokat. Sehol
soha nem fordult elő az, ami ebben a térségben: világrekordnak számít az,
amennyi embert kivégeztek bírósági ítélet nélkül, a második világháború után,
és a háborús időszak utáni népirtás is egyedülálló mértékű volt.
Dr. A. Sajti Enikő történész A magyar vagyon
kisajátítása Jugoszláviában 1945 után címmel tartott előadást. A második
világháborút követően Magyarországot 70 millió dolláros jóvátételre kötelezték.
Ezt egy ideig az ország fizette, majd 1948-ban felfüggesztette a törlesztést. A
tárgyalások csak 1956-ban fejeződtek be, amikor is két egyezmény született a
felek közt, és ebben egyebek között azt rendezték, hogy a Jugoszlávia területén
államosított magyar vagyont elszámolják a jóvátétel fejében. A két ország
kölcsönösen elismerte, hogy nem tartoznak egymásnak.
Dr. Srđan Cvetković szerb történész, a tömegsírok
feltárásával foglalkozó bizottság titkára az 1944 és 1945-ben ártatlanul
kivégzettek adatainak kutatásáról beszélt. Már most több mint 80 000 személy
neve szerepel a vegyes bizottság honlapjának adatbázisában, de csak az kerül a
kivégzettek listájára, akiről a kutatók megállapítják, hogy dokumentumokkal
alátámasztható a feltevés. Cvetković elmondta, Szerbiában teljes biztonsággal
40 000 kivégzésről tudnak, ebből 26 896 Vajdaságban történt. Eddig összesen 210
tömegsírt azonosítottak be. A történész elmondta, hogy a kivégzéseket követően
1945 végén, illetve 1946 elején állami utasításra a titkosszolgálatnak (OZNA)
állami könyveket kellett összeállítani a kivégzettek névsorából. A cél az volt,
hogy akiknek hozzátartozója életben maradt, nyoma maradjon, kik a
megbízhatatlanok. 1948-ban ugyancsak felsőbb utasításra, a tömegsírok fölé
állami intézményeket, stadionokat, piactereket kellet építeni, hogy eltűnjenek
a nyomok.
A konferencián dr. Zakar Péter, a szegedi Délvidék
Kutatóközpont vezetője, Pelyach István történész, Kávai Szabolcs, а Délvidék
Kutatóközpont magyarkanizsai tagja, Fejős Sándor újvidéki történész, valamint
Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont tagja és Molnár Tibor zentai kutató
tartott még előadást Szegeden. A konferencián részt vettek magyarországi,
szerbiai és vajdasági történészek, helytörténészek, a vegyes bizottság tagjai
és érdeklődők egyaránt.
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete
elmondta, Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfők közös főhajtását
a második világháború ártatlan áldozatainak emléke előtt április elejére
tervezik. Csúrogon már folynak a terepmunkálatok egy emlékhely kialakításához.
A tervek szerint a magyar áldozatok emléke előtt a sintérgödörnél adóznak az
államfők, a szerb áldozatok emléke előtt pedig az egykori raktárban kialakított
múzeumban. A nagykövet elmondta, Magyarország ugyan már fejet hajtott az
ártatlanul kivégzett szerb és más nemzetiségű áldozatok előtt, de ez a
bocsánatkérés nem ért el nem csak a köztudatig, de a politikusokig sem. Soha
sem fogjuk tudni az áldozatok pontos számát, de közös érdekünk, hogy mindkét
fél gesztust tegyen. Ez megkerülhetetlen – mondta Nikowitz Oszkár.
K-k
Magyar Szó, 2013. január 18., 1. és 6. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése