Január 22.

Vince napja.

A Vincentius latin név rövidüléséből származó Vince győztest, győzedelmest jelent.

1823 – A magyar kultúra napja.
1561 – Megszületett Sir Francis Bacon angol tudós, filozófus, író, államférfi.
1852 – Szegeden megszületett Csonka János mérnök, az autókban használatos porlasztó feltalálója.
1943 – Megszületett Cseh Tamás énekes, színész, zeneszerzõ és előadóművész
1943 – Budapesten 69 éves korában meghalt Peidl Gyula, aki a Tanácsköztársaság kormányának lemondása után alakított új, szociáldemokrata kormányt. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított.

1956 – Meghalt Sir Alexander Korda, azaz Korda Sándor filmrendező, filmvállalkozó. 141 filmnek volt a producere, illetve rendezője.
1963 – Charles de Gaulle francia köztársasági elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet szövetségi kancellár aláírta a francia-nyugatnémet barátsági szerződést Párizsban.
1972 – Megszületett Parragh Katalin cselgáncsozónő, a magyar cselgáncssport történetének első női világbajnoki érmese.
1993 – Meghalt Abe Kóbó japán író, drámaíró, aki 1950 és 1967 között több irodalmi és drámadíjat kapott. Legismertebb műve: A homok asszonya.
1994 – Meghalt Telly (Aristoteles) Savalas görög származású színész (Kojak, Piszkos tizenkettő, Kelly hősei).

Január 22. – A magyar kultúra napja.
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, és 1993-tól már a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki. (A pedagógusnap június első vasárnapja.)
A vers megírása után öt évvel, 1828-ban került a nyilvánosság elé, ekkor jelent meg az Auróra című folyóiratban. A magyarság történetének "zivataros századait", az országépítés és az országos pusztulás képeit rendkívüli erővel megfogalmazó költemény az 1830-as években lett népszerű, és - mint Vörösmarty Szózata - a nemzeti identitás egyik szimbólumává vált. 

A hazafias költészet remekét Erkel Ferenc megzenésítésében 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először, az Óbudai Hajógyárban a "Széchenyi" gőzös vízrebocsátásakor. A Himnusz a teljes magyar nemzet jelképe.
Az ország immár 24 éve ünnepli meg a magyar kultúra napját a Himnusz születésének évfordulóján. Az ország határain belül és azokon túl is számos kulturális rendezvényt tartanak az ünnep alkalmával. Kiállításokkal, könyvbemutatókkal, színházi és irodalmi programokkal, valamint szakmai elismerésekkel ünneplik a magyar kultúra napját. 

Szatmárcsekén megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc sírját és átadják a Kölcsey Ferenc-emlékplakettet. Az 1995-ben alapított elismerést az évfordulót is kezdeményező Kölcsey Társaság hozta létre azzal a céllal, hogy minden évben díjazzon egy, a magyar kultúrában jelentős teljesítményeket elérő, a hazai és egyetemes kultúra gazdagításán fáradozó művészt. Az elismerést 2012-ben Sebestyén Márta énekművész kapta. Ez alkalommal adják át többek közt a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat, valamint Közösségi Díjat, a Márai Sándor-díjat, a Kultúra pártfogója díjat és a Kultúra támogatásáért címet. Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban a magyar kultúra napján és Cseh Tamás születésének 70. évfordulója alkalmából egynapos kiállítás látható a Kossuth-díjas énekes előadóművészről. MTVA – Sajtó- és fotóarchívu

50 éve, 1963. január 22-én a párizsi Elysée-palotában Charles de Gaulle francia elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár francia-német barátsági szerződést írt alá. Franciaország és Németország így állította helyre a két világháborúban kialakult szélsőségesen ellenséges viszonyt. Motiválta a megbékélést, hogy a két ország egyaránt tartott a szovjet fenyegetéstől.
A kibéküléshez vezető úton több jelentős lépés történt már előzőleg: de Gaulle és Adenauer 1962. július 8-án együtt lépett be a reimsi katedrálisba, ahol valamikor a francia királyokat koronázták, a bonni parlament épülete előtt pedig de Gaulle németül szólt "a nagy német néphez". Az 1962 szeptemberben elmondott ludwigsburgi de Gaulle-beszéd a megbékélési folyamat kiteljesedését megelőző egyik utolsó állomás volt. A francia elnök németül elmondott híres beszédében kifejtette, hogy Németország és Franciaország jövőjét a német-francia barátság, a két nép közti bizalom és az egymási iránti tisztelet határozza meg, mindez pedig egyben az egyesült Európa alapja is.
Az Elysée-palotában 50 éve aláírt szerződés lerakta a kötelező konzultációs mechanizmus szervezeti alapjait, és véget vetett a két nagy nyugat-európai nép évszázados szembenállásának. A dokumentum gyakori rendszeres egyeztető találkozókat írt elő az állam- és kormányfők (évente kétszer), valamint a szakminiszterek (háromhavonta) között. A felek kötelezték magukat arra, hogy a kül-, a katona-, az ifjúság- és a kultúrpolitika minden lényeges kérdésében konzultálnak egymással. (A mindennapokban a német-francia együttműködés azt jelenti, hogy a berlini és párizsi minisztériumokban a másik állam hivatalnokai is dolgoznak.)
1963. július 4-5-én a Bonnban megtartott első konzultációs találkozón aláírták az ifjúságpolitika összehangolásáról szóló megállapodást, amely a két ország ifjúságának egymáshoz való közelítését, mint a tartós francia-német barátság zálogát irányozta elő.
A francia-német megbékélés okmánya nemcsak a két nép közötti ellenségeskedést számolta fel, hanem jelentősen hozzájárult az egységesülő Európa alapjainak lerakásához, a Nyugat-európai Unió, majd a szélesebb körű integrációs szervezet, az Európai Unió létrejöttéhez is.
Jelképes állomásai később is voltak a két ország és nép megbékélésének, így például: 1984. szeptember 22-én az első világháborús verduni csatatéren találkozott Mitterrand elnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár, kézfogással fejezve ki a francia német "megbékélést a sírok fölött". Gerhard Schröder a német kancellárok közül először 1999. november 30-án Párizsban beszédet mondott a francia nemzetgyűlésben, 2000. június 25-én Jacques Chirac francia államfő első ízben tett hivatalos látogatást az újraegyesített Németországban, s a Bundestagban beszédet mondott az Európai Unió jövőjéről. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum