Január 27.

Angelika napja.

Latin eredetű név. Jelentése: „angyali”

1945 – Holokauszt emléknap Európában.

1163 – Ellenkirályként Magyarország trónjára került IV. István, akinek uralma félévig sem tartott.
1540 – Meghalt Merici Szent Angéla, a Szent Orsolya rend alapítója.
1756 – Megszületett Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, zongorista, orgonista, karmester (Varázsfuvola, Don Giovanni).
1832 – Megszületett Lewis Carroll angol meseíró, költő és matematikus, az Alice Csodaországban írója.
1834 – Megszületett Dmitrij Mengyelejev kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.
1844 – A Nemzeti Színházban megtartották Erkel Ferenc: Hunyadi László c. operájának ősbemutatóját.
1860 – Meghalt Bolyai János matematikus.

1919 – Meghalt Ady Endre költő, újságíró.

1958 – Magyarország minisztertanácsának elnökévé Münnich Ferencet nevezték ki, aki 1961. 09. 12-ig töltötte be tisztségét.

40 éve, 1973. január 27-én Párizsban aláírták a vietnámi háború fegyverszüneti egyezményét.
Indokínát a második világháborúban Japán, majd a szövetségesek győzelme után Franciaország foglalta el. Bár a franciák 1946-ban elismerték a kommunista vezér, Ho Si Minh által 1945. szeptember 2-án kikiáltott Vietnámi Demokratikus Köztársaságot a Francia Unió autonóm államának, a függetlenségről hallani sem akartak. A felszabadító háború a franciák vereségével végződött (1954. május 7-én esett el a dzsungelerőd, Dien Bien Phu).
1954. július 21-én a genfi Indokína-konferencián megkötött megállapodás alapján az országot a 17. szélességi fok mentén Észak- és Dél-Vietnámra osztották fel. Észak-Vietnám a Szovjetunió és Kína (egymással vetélkedő) támogatását élvezte, az Egyesült Államok az antikommunista dél-vietnámi rendszert támogatta. A tonkini incidens (három észak-vietnámi őrnaszád állítólag megtámadott egy amerikai rombolót a Tonkini-öbölben) után 1964-ben az Egyesült Államok katonailag is beavatkozott Vietnámban, de hatalmas anyagi és emberveszteség árán sem tudta a háborút megnyerni.
1973. január 27-én Párizsban aláírták a fegyverszüneti egyezményt a VDK, az Egyesült Államok, a Vietnámi Köztársaság és a Dél-Vietnámi Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya között. Az egyezmény értelmében január 28-tól kezdve Dél-Vietnám egész területén életbe lépett a tűzszünet. A 23 cikkelyből álló egyezmény az amerikai katonák 60 napon belüli kivonását helyezte kilátásba. Válaszul Hanoi szabadon engedte az amerikai foglyokat. Nemzetközi ellenőrző bizottságot állítottak fel, és közös tanács készítette elő Dél-Vietnámban a szabad választásokat.
Az észak-vietnámi hadsereg és a dél-vietnámi Vietkong 1975 áprilisában egész Vietnámot elfoglalta. A vietnami háború Saigon feltétel nélküli kapitulációjával, 1975. április 30-án ért véget. A közös választások után az ország 1976. július 2-án formailag is újra egyesült, s kikiáltották a Vietnámi Szocialista Köztársaságot. A harcok amerikai mérlege 58 ezer halott, közel egymillió vietnámi katona esett el, és becslések szerint 2-4 millió civil halálos áldozat volt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Január 27. - A lepra elleni harc világnapja. 
2013-ban 60. alkalommal emlékeznek meg január utolsó vasárnapján a lepra világnapjáról Raoul Follereau francia újságíró, "a gyógyító szeretet misszionáriusa" kezdeményezésére.
A lepra az egyik legősibb ismert fertőző betegség. Elnevezése a görög lepros (kiütés) szóból ered (Magyarországon a bélpoklosság elnevezést is használták), kórokozóját 1873-ban fedezte fel Armauer Hansen. A Mycobacterium leprae a tuberkulóziséval rokon, s a környéki idegeket támadja meg (az agyat és a gerincvelőt nem érinti). A fertőzöttek 95 százaléka nem betegszik meg, mivel természetes immunitással rendelkezik a betegséggel szemben, csak azok veszélyeztetettek, akik huzamosabb ideig egy háztartásban élnek egy beteg személlyel.

Kórokozó baktériuma többek között orron és szájon át cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje több év is lehet, s gyógyíthatatlan károsodásokat okozhat a bőrön, a végtagokon, az idegekben és a szemeken. A lepra ma már könnyen gyógyítható, úgynevezett "szegénybetegség", viszont ha évekig kezeletlenül marad, bekövetkezhet az idegek elhalása az ujjak elvesztéséig s a teljes vakságig. Legyőzését nehezíti, hogy nincs megfelelően hatékony specifikus védőoltás, a BCG-vakcina csak részlegesen véd.
A világ egyes pontjain a lepra elsősorban azért terjed, mert a megfelelő gyógyszerek éppen ide nem jutnak el. Az elmaradott és fejlődő országokban még a XXI. században is évente több mint 200 ezer ember kapja el a kórt. A betegek zöme főként Afrika, Ázsia és Dél-Amerika egyes térségeiben él.
A lepra még napjainkban is stigmatizáló megbetegedés, amelynek előrehaladott tünetei – a testi torzulások, csonkulások - akkor is visszatetszést, kiközösítést okoznak, ha a beteg már gyógyult, illetve nem fertőz. A leprás betegek képviselői által megfogalmazott Global Appeal 2007 kiáltvány a betegségben szenvedőket és családtagjaikat manapság is változatlanul sújtó megbélyegzés és diszkrimináció elleni fellépésre kívánja felszólítani a világ közvéleményét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum