Zoltán napja
Régi magyar személynév. Az ótörök sultan, soltan szóból származik, eredetileg sz-el ejtették. Jelentése: uralkodó, fejedelem.
Régi magyar személynév. Az ótörök sultan, soltan szóból származik, eredetileg sz-el ejtették. Jelentése: uralkodó, fejedelem.
1934 – Megszületett Nepp József rajzfilmrendező.
1970 – Meghalt Fekete István, József Attila-díjas író.
1995 – Meghalt Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina
kidolgozója.
1606 – A Bocskai István vezette
szabadságharcot lezárta a bécsi béke megkötése, amelyben a Habsburgok
biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget
vetettek a felségsértési pereknek.
1874 – Budapesten június 23-án indult
meg a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig.
407 éve, 1606. június 23-án Bécsben Bocskai István fejedelem és a magyar
rendek békét kötöttek I. Rudolf Habsburg császár biztosaival.
A törökök 1526-ban aratott mohácsi győzelmével lényegében megszűnt az európai
politikában önálló szerepet játszó független magyar állam, az ország
három részre szakadt: Magyar Királyságra, az Erdélyi Fejedelemségre és
a Török Hódoltságra. A helyzetet 1541-ben Buda török kézre kerülése pecsételte
meg.1591-ben megkezdődött a Habsburgok és a törökök között a tizenöt éves háború, 1604-ben pedig kitört a Bocskai István, Bihar vármegye főispánja vezette felkelés a császáriak ellen.
Bocskai Istvánt, akit 1605-ben erdélyi, majd Magyarország fejedelmévé választottak, Bethlen Gábor erdélyi nemes (1613-tól erdélyi fejedelem) rávette, hogy álljon a Habsburg-ellenes felkelés élére, amihez a törökök is támogatást ígértek neki. Bocskai saját sérelmei miatt és az ország sorsának alakulása láttán 1604 októberében - a hajdúk és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén - megindította a Habsburgok elleni szabadságharcot. Hamarosan csatlakozott hozzá az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Bocskai csaknem az egész Királyi Magyarországot elfoglalta, egész Erdélyre kiterjesztette hatalmát. A bécsi udvart az erdélyi fejedelem és kiváló hadvezér sikerei arra késztették, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen, melynek eredményeként Bocskai és a magyar rendek, valamint I. Rudolf Habsburg császár biztosai Bécsben békét kötöttek.
A Bocskai és hívei számára igen kedvező békeszerződés törölte a magyar törvények közül a protestánsok vallásgyakorlását korlátozó 1604. évi 22. törvénycikket, rögzítette, hogy a honi tisztségekre - két dunántúli végvári kapitányság kivételével - csak magyarok nevezhetők ki, mégpedig vallásukra való tekintet nélkül, a jezsuitáknak nem lehetnek birtokaik az országban. A Szent Koronát Magyarországon kell őrizni, és Mátyás főherceg kormányzóságának fenntartásával be kell tölteni a nádori tisztet. A megállapodás kitétele volt az is, hogy a Habsburgoknak békét kell kötniük a törökkel, a törvénysértő királyi törvényeket meg kell változtatni, és a szabad királyi városok megtarthatják kiváltságaikat. Bocskai István birtokadományait is felülvizsgálták, nemességadományozásai érvényben maradtak, és az uralma alá került királyi magyarországi részek visszaadásáért cserébe - utódaira szóló érvénnyel - három keleti megye (Ugocsa, Bereg és Szatmár) birtokosa lett, emellett megtarthatta erdélyi fejedelemségét. Családja kihalásával azonban a megyék visszaszállnak a királyra.
1606. augusztus 6-án I. Rudolf Prágában megerősítette a bécsi békét, vagyis szentesítette a rendi alkotmányt, biztosította a protestáns vallásszabadságot és Erdély függetlenségét. A bécsi béke lett a későbbiekben a magyarországi rendi alkotmányosságért és a protestáns vallásszabadságért folytatott küzdelem közjogi alapja.
1606. november 11-én megszületett a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki béke is, amelynek létrehozásában Bocskai István közvetítő szerepet játszott a Habsburgok és a Porta között. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése