Június 10.

Gréta napja.

A Margaréta–Margit névnek a több nyelvben önállósult becézője. A Margit görög eredetű, jelentése gyöngy.

1913 – Tisza István gróf másodszor is kormányt alakított, amelynek 1917. 05. 15-ig volt a miniszterelnöke.
1915 – Megszületett Saul Bellow amerikai irodalmi Nobel-díjas író (Napjaid gyümölcse).
1921 – Korfun megszületett Fülöp brit herceg (eredeti nevén: Philip, Duke of Edinburgh), II. Erzsébet királynő férje.
1922 – Frances Gumm néven megszületett Judy Garland, amerikai énekes-színésznő. Ismertebb filmjei: Óz, a csodák csodája; Tavasz a Broadwayn; Találkozunk St. Louis-ban; Húsvéti parádé; Ítélet Nürnbergben I-II.; Örökké énekelnék.
1923 – A csehszlovákiai Faluszlatinában (ma: Ukrajna) megszületett Robert Maxwell (eredeti nevén: Ian Ludvik Hoch) brit sajtómágnás, lapkiadó – többek között a „Magyar Hírlap” és az „Esti Hírlap” kiadója – és filmproducer.
1928 – Arakon megszületett Botka Valéria karnagy, a Magyar Rádió gyermekkórusának megalapítója, aki tanítványa volt Kodály Zoltánnak is.
1942 – Megszületett Budapesten Ernyei Béla színész. Ismertebb filmjei: Szeleburdi vakáció; Szeleburdi család; Az aranyifjú; Volt egyszer egy család; Bolondos vakáció.
1943 – Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a véglegesített technológiájú, ma is használt golyóstollat.
1947 – Megszületett Randy Edelman amerikai zeneszerző. Ismertebb filmzenéi: Az utolsó mohikán; A Sárkány – Bruce Lee élete.

1953 – Budapesten megszületett Csákányi Eszter Jászai Mari-díjas színművésznő.

70 éve, 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták a magyar származású Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen pedig máig biro pennek, röviden bironnak hívnak.

A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír - ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.
A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között foglalkozását tekintve újságíró volt, szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, s az 1920-as években olyan nagynevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. De széleskörű érdeklődésének, kíváncsiságának – jól festett és autóversenyzőként is kipróbálta magát – továbbá műszaki ismereteinek köszönhetően számos találmánya volt. Új rendszerű sebességváltóját annyira jónak ítélete az amerikai General Motors, hogy meg is vette (de nem gyártotta, csak azért fizetett, hogy azt ne használhassa a konkurencia). A világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára. Az ötletet - ki tudja, mennyire legenda - a véletlen adta: íróasztalán felborult egy tintásüveg, az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva az asztalra.
A tollak kezdetben még nem voltak tökéletesek, a golyók ugyanis gyakran elakadtak. A feltaláló hitt a működés elvben, úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. (A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.)
Szabadalmát Bíró 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál. A németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő a alatt beszáradt.

A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt. A legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette, s végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert ez gyorsan száradt és nem koszolta össze a papírt.
Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta golyóstollát és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára gyártották a Bíró-féle golyóstollat, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp néven hozták kereskedelmi forgalomba, a franciák pedig BIC néven árusították, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.
A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette, amely kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert a magyar Moholy-Nagy László tervezte. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárd felett van az eladott példányok száma. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.
Bíró László József választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29-e az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik. Még közvetlenül 1985. október 25-én Buenos Airesben bekövetkezett halála előtt is tudományos munkát folytatott. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum