Június 21.

Alajos napja.

Magyar megfelelője a germán-latin eredetű Alwis, Alois neveknek. A név jelentése: egész, bölcs.

1982 – A zene világnapja.
1732 – Megszületett Martha Washington az USA első first ladyje.

1852 – 70 éves korában meghalt Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító a Bad Liebenstein melletti Marienthal-kastélyban.

1905 – Megszületett Jean Paul Sartre, Nobel-díjas francia író.
1913 – Tiny Broadwick ejtőernyős ugrást hajtott végre repülőgépről. Ő volt az első női ejtőernyős.

1920 – Megszületett Yves Robert francia rendező, színész forgatókönyv író. Ismertebb filmjei: Horgász a pácban; Magas szőke férfi felemás cipőben; A magas szőke férfi visszatér; Gombháború; Sokat akar a szarka; Nő vörös ruhában; Magas barna férfi felemás cipőben; Apám dicsősége; Montparnasse-Pondichéry.
1925 – Megszületett Maureen Stapleton amerikai színész. Ismertebb filmjei: Selyemgubó 1-2.; Vegyünk új mamit!; Call girl ötszázért; Hotel Plaza; Pillantás a hídról.
1953 – Budapesten megszületett Gergely Gábor többszörös bajnok asztaliteniszező.
1973 – Megszületett Los Angeles-ben Juliette Lewis amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Starsky és Hutch (2004); Alkonyattól pirkadatig; Született gyilkosok; Cape Fear – A Rettegés foka; Sulihuligánok; Pasifogó kísérletek; Hullahegyek, fenegyerek; The 4th Floor; Egy kosaras naplója; Strange Days – A halál napja; Too Young to Die?
2003 – Díszdoktorrá avatták a Debreceni Egyetemen Oláh Györgyöt, a magyar származású, Nobel-díjas kémikust.

225 éve, 1787. június 21-én lépett életbe az új amerikai alkotmány, a világon ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény.

Az amerikai függetlenségi háború idején 13 amerikai gyarmat (New Hampshire, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Georgia) képviselői 1776. július 4-én, a második Kontinentális Kongresszuson a Függetlenségi nyilatkozatban kimondták elszakadásukat Nagy-Britanniától, és deklarálták az Amerikai Egyesült Államok létrejöttét.
Az új államszövetség első alkotmányát, a Konföderációs
Cikkelyeket a második Kontinentális Kongresszus képviselői 1777.
november 15-én fogadták el. A dokumentum által létrehozott egyetlen szövetségi szerv a kongresszus volt, melynek hatásköreit gyengére szabták, és nem rendelkeztek központi végrehajtó hatalom és bíróság felállításáról. A konföderáció működtetése nehézségekbe ütközött, mert a cikkelyek nem szabályozták az egyes államok közötti kereskedést, az adók kivetését, hadsereg létrehozását, és alkalmatlanok voltak az egyes államok közötti nézeteltérések rendezésére. Végül a Konföderációs Cikkelyek módosítására, vagyis az új alkotmány megalkotására 1787. május 25-én Philadelphiában összeült az Alkotmányozó Konvenció, melyen a 13 állam közül csak Rhode Island nem képviseltette magát. A konvenció elnökének a függetlenségi háború győztes tábornokát, George Washingtont választották meg.
Már a tanácskozás elején eltért egymástól a kis lélekszámú és a nagyobb államok álláspontja. A kisebbek pusztán a Konföderációs Cikkelyek reformját akarták, mert attól tartottak, hogy egy erősebb államszövetségben a nagyok szabják majd meg a feltételeket. A küldötteknek kompromisszumra kellett jutniuk abban, hogy olyan hatékony szövetségi szerveket hozzanak létre, amelyek nem hagyják figyelmen kívül a kisebb tagállamok véleményét lakosságuk számaránya miatt.
A hét cikkelyből álló alkotmányt végül 1787. szeptember 17-én fogadták el, és 1789 novemberére már 12 állam ratifikálta is. Utolsóként, 1790. május 29-én a vonakodó Rhode Island is megtette ezt a többi tizenkét állam gazdasági fenyegetésének hatására. Az alaptörvény a világ akkori leghaladóbb intézményrendszerét hozta létre. Széles körű jogokat biztosított az Unió tagállamainak, így akadályozva meg a túlzott központosító törekvéseket, a személyi hatalommal való visszaélést. Ennek alapján jött létre és szilárdult meg – George Washington elnöksége idején – az új kormányzati rendszer az erős végrehajtó hatalommal, a kétkamarás kongresszussal és a nemzeti szintű bírói hatalommal.
Az alkotmány két fő részből áll: a preambulumból, amely az alkotmányozás alapelveit tartalmazza, és a törzsszövegből – utóbbi a mai napig sérthetetlen és megváltoztathatatlan, kiegészítéseket csak szigorú feltételekkel lehet hozzáfűzni.
Az alkotmány célja egy tökéletesebb unió létrehozása, egyben a "szabadság áldásainak" szavatolása nemcsak az "alapító atyák", hanem nemzedékek hosszú sora számára is. Az alaptörvény tíz módosítása, a Bill of Rights már 1791-ben elkészült, napjainkig összesen 27 kiegészítése született. A Bill of Rights az állampolgárok jogait tartalmazza, köztük a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot, a fegyvertartást, a vagyon biztonságát, az ártatlanság vélelmét és a független bíróság előtti megjelenéshez való jogot.
Az amerikai alkotmány a modern demokrácia egyik első történelmi dokumentuma, amely jelentősen befolyásolta más országok alkotmányainak megszületését, és addig példa nélkül álló demokratikus köztársasági modellt hozott létre. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum