Június 19.

Gyárfás napja.

A név görög-latin eredetű, jelentése: idős férfi. A Gerváz régi magyar alakja.

1163 – III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett.

1623 – Megszületett Blaise Pascal francia filozófus, matematikus és fizikus, akinek „Gondolatok” („Pensées”) című munkája halála után, 1669-ben jelent meg.

1862 – Amerika teljes területén megszüntették a rabszolgaságot.
1902 – Megszületett Kassán Bán Frigyes magyar rendező. Ismertebb filmjei: Talpalatnyi föld; Rákóczi hadnagya; Szent Péter esernyője; Háry János; Mátyás rendet csinál; 5-ös számú őrház; Valahol Oroszországban; Éjjeli zene; Tűzkeresztség; Csigalépcső.
1925 – Megszületett Szigetváron Raksányi Gellért magyar színész. Ismertebb filmjei: Sose halunk meg!; Bánk bán; Szomszédok - teleregény - Kutya úr; Gogol: Holt lelkek; Lúdas Matyi - szinkron; Sophokles: Oedipus király; A vihar; Fáklyaláng; Rákóczi hadnagya.
1927 – Megszületett Budapesten Bánffy György Jászai Mari-díjas, Kossuth díjas színművész, a József Attila Színház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Benedek Elek meséi – mesélő; Linda; Mephisto; Az Ötödik pecsét; 141 perc a befejezetlen mondatból; Dalolva szép az élet; Tüske a köröm alatt; Szemben a Lánchíd oroszlánja; Mesék az Ezeregyéjszakáról; Zrínyi.
1936 – Megszületett Nagyszebenben Bács Ferenc, színész Ismertebb filmjei: Állítsátok meg Terézanyut! (2004); Szabadság tér ’56 ; Szomorú vasárnap; Legyél te is Bonca!; A Három testör Afrikában; Halál sekély vízben - szinkron; Küldetés Evianba; Októberi vasárnap; Az Eröd; Béketárgyalás, avagy az évszázad csütörtökig tart.
1940 – Chicagóban megjelent a „Brenda Starr”, az első képregénysorozat amit nő írt és nő volt a főhőse.
1949 – Megszületett Springfield-ben Kathleen Turner amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: A rózsák háborúja; Holdfény és Valentino; Két és fél kém; Szemenszedett szenzáció; A Nílus gyöngye; A smaragd románca; Előre a múltba; Agyban nagy; A test melege.
1978 – „Megszületett” Garfield a Macska.

60 éve, 1953. június 19-én a szovjeteknek való kémkedés vádjával kivégezték az amerikai Julius és Ethel Rosenberget.

A kivégzéssel zárult per két vádlottja, Julius Rosenberg és Ethel Greenglass a harmincas években ismerkedtek meg a New York-i Kommunista Liga tagjaiként, 1939-ben házasságot kötöttek.
Míg az ifjú feleség színészi ambíciókat dédelgetve titkárnőként dolgozott, addig férje az amerikai hadsereg alakulatánál volt ellenőr. A gyanú szerint Julius Rosenberg 1942 körül találkozott a szovjet NKVD egyik leghíresebb kémjével, Szemjon Szemjonovval, aki meggyőzte, hogy szállítson információkat az amerikai katonai fejlesztésekről.
A vád szerint a későbbiekben Rosenberg rendszeresen szállította a titkos iratokat például a NACA-tól, azaz a Nemzeti Repülésügyi Tanácskozó Testülettől.
Kémtevékenysége a per anyaga szerint 1944-ben megváltozott, amikor megtudta, hogy sógora, David Greenglass a Manhattan-tervben – egy atombomba kifejlesztésén – dolgozik.
Feltevések szerint feleségén keresztül beszervezte Greenglasst is, rajta keresztül pedig többen bekapcsolódtak az információszivárogtatásba.
A CIA embereinek öt hónapjába telt, mire felfedezték a szovjet atombomba elkészültét, és kevés idő alatt eljutottak Greenglassig és a Rosenberg házaspárig.
Juliust 1950 júniusában őrizetbe vették, felesége, Ethel pedig két hónap múlva követte őt a börtönbe, a per 1951 márciusában kezdődött.
A házaspár ügye eleve reményvesztetten indult, ugyanis Greenglass vádalku - 15 évnyi fogház - fejében részletes beismerő vallomást tett a házaspár kémkedéséről.
Szintén rájuk vallott számos Los Alamos-i szivárogtató, és egy elfogott orosz kém is megerősítette a vádat.
Bár a per bizonyítékai és az eljárás menete a jogszerűség kereteit feszegette, mégis tízmillió ember életének veszélyeztetésével - a szovjetek bevetik megépült atombombájukat - és az 1950 óta zajló koreai háború kirobbantásában való bűnrészességgel is megvádolták a házaspárt, akik végig ártatlannak vallották magukat.
A bíróság végül 1951. április 5-én halálra ítélte Ethel és Julius Rosenberget.
A döntés világszerte tiltakozást váltott ki: a Szovjetunió antiszemita és kommunistaellenes tettként bélyegezte meg az ítéletet, míg civilek százai folyamodtak a házaspár kegyelméért Eisenhower elnökhöz.
Rosenbergék védelmében szólalt fel többek között Albert Einstein, XII. Pius pápa és Jean-Paul Sartre is, ám az elnök hajthatatlannak bizonyult, és a Rosenberg házaspárt a Sing Sing börtönben 1953. június 19-én villamosszékben kivégezték.
Hidegháborús kémkedésért egyedül őket végezték ki, bár a mai napig tisztázatlan a vád és a védelem jogszerűsége.
1960-ban szabadult ki Ethel öccse, David Greenglass, aki 2001-ben megjelenő A testvér című könyvében elismerte, hogy ő volt az egyik kém, aki a szovjetek részére információkat adott az amerikai atomkutatásokról és a robbanószerkezet kifejlesztéséről.
A hetvenes évek elején a házaspár két fia megpróbálta tisztára mosni a Rosenberg nevet, jogi küzdelmet folytattak a per titkosított anyagainak nyilvánosságra hozataláért.
2008-ban olyan tanúvallomások jegyzőkönyvét hozták nyilvánosságra, amelyek alapján feltételezhető, hogy Ethel sógornője, Ruth Greenglass hamis tanúvallomást tett, így küldve villamosszékbe Ethelt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum