Antal napja.
A római Antonius nemzetségnév rövidüléséből
származik az Antal férfinév. Jelentése valószínűleg: herceg, fejedelem,
elöljáró.
1195 – Szent Antal, a gyermekek védőszentjének napja.
1400 – Férjjósló, szerelemvarázsló nap: a lány éjszaka a tükörben megláthatja jövendőbelijét.
1865 – Megszületett William Butler Yeats, Nobel-díjas ír költő (A coole-i vadhattyúk).
1400 – Férjjósló, szerelemvarázsló nap: a lány éjszaka a tükörben megláthatja jövendőbelijét.
1865 – Megszületett William Butler Yeats, Nobel-díjas ír költő (A coole-i vadhattyúk).
1940 – Megszületett Gojko Mitić, jugoszláv színész, a jugoszláv indiánfilmek Winnetou-ja. Filmjei:
Severino; Apacsok; Tecumseh; Osceola; A sólyom nyomában; Vadölő; Fehér
farkasok.
1943 – Megszületett Leeds-ben Malcolm McDowell angol színész. Ismertebb filmjei: Én, a kém; Reszkess, Amerika!; Kék villám; Stanley Kubrick: Egy élet a film tükrében; Alvin és a mókusok kalandja a farkasemberrel; Y2K; Néma sikolyok; Mr. Magoo; Pancsolj Pancser!; Az ember, aki nem tud meghalni; Star Trek 7. – Nemzedékek; Moon 44; Börtöntőzsde.
1951 – Megszületett Stellan Skarsgĺrd svéd származású színész. Ismertebb filmjei: Good Will Hunting; Time Code; Ronin; Amistad; Hullámtörés; Dogville - A menedék; Szellemek városa; Ébren álmodó; Trójai Heléna – sorozat.
1964 – Megszületett Londonban Kathy Burke angol színésznő. Ismertebb filmjei: Elizabeth; Éhkoppon; Volt egyszer egy Közép-Anglia; Kevin és Perry a csúcsra tör; A szerelem forgandó; Pogánytánc.
1972 – Honoluluban meghalt Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus.
1986 – Meghalt Benny Goodman amerikai zenész, klarinétos, a „swing királya”.
1986 – Megszületett Mary-Kate Olsen és Ashley Olsen amerikai színész ikerpár. Ismertebb filmjeik: Charlie angyalai: Teljes gázzal; Az ikrek Malibuból; Ne szólj szánk; 2x2 néha sok(k); Két tojás száz bajt csinál; Kettőn áll a vásár; Vadnyugati galiba.
1943 – Megszületett Leeds-ben Malcolm McDowell angol színész. Ismertebb filmjei: Én, a kém; Reszkess, Amerika!; Kék villám; Stanley Kubrick: Egy élet a film tükrében; Alvin és a mókusok kalandja a farkasemberrel; Y2K; Néma sikolyok; Mr. Magoo; Pancsolj Pancser!; Az ember, aki nem tud meghalni; Star Trek 7. – Nemzedékek; Moon 44; Börtöntőzsde.
1951 – Megszületett Stellan Skarsgĺrd svéd származású színész. Ismertebb filmjei: Good Will Hunting; Time Code; Ronin; Amistad; Hullámtörés; Dogville - A menedék; Szellemek városa; Ébren álmodó; Trójai Heléna – sorozat.
1964 – Megszületett Londonban Kathy Burke angol színésznő. Ismertebb filmjei: Elizabeth; Éhkoppon; Volt egyszer egy Közép-Anglia; Kevin és Perry a csúcsra tör; A szerelem forgandó; Pogánytánc.
1972 – Honoluluban meghalt Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus.
1986 – Meghalt Benny Goodman amerikai zenész, klarinétos, a „swing királya”.
1986 – Megszületett Mary-Kate Olsen és Ashley Olsen amerikai színész ikerpár. Ismertebb filmjeik: Charlie angyalai: Teljes gázzal; Az ikrek Malibuból; Ne szólj szánk; 2x2 néha sok(k); Két tojás száz bajt csinál; Kettőn áll a vásár; Vadnyugati galiba.
60 éve, 1953.
június 13-14-én a magyar pártvezetők Moszkvában tárgyaltak. A szovjet vezetés
megállapította a magyar vezetők felelősségét, a magyar vezetés meghirdette a
"korrekciót".
A magyar kommunista rendszer 1952 nyarától gazdasági válságban volt részben a rossz termés, részben az 1951-ben megemelt ötéves terv túlfeszített célkitűzései eredményeképpen. Komoly egyensúlyzavarok mutatkoztak a gazdaság minden ágában. A legsúlyosabb helyzet vidéken alakult ki, 1952 nyarán érkeztek az első jelzések a falusi lakosság tömeges ellenállásáról a begyűjtésekkel szemben, s mindezek miatt sor került bizonyos „közérzetjavító" intézkedésekre. Engedélyezték a gabona szabadpiaci forgalmát és csökkentettek egyes begyűjtési előirányzatokat. A gazdasági helyzet nem javult, az 1953-as év elején a magyar faluban hiányzott az élelmiszer és a vetőmag. A kormányelnökség apparátusában készültek ugyan részjelentések a gazdasági helyzet általános felméréséről, de azok nem kerültek sem a kormány, sem a pártvezetés elé. A szovjet ellenőrző és tanácsadói hálózaton át viszont „kiszivárogtak" Moszkvába, ahogy a pártközpont 1952-ben készült jelentései is. Jevgenyij Kiszeljov szovjet nagykövet a Kremlnek azt jelentette, hogy „túlságosan nagy szigor érvényesül a dolgozókkal szemben", az ellenséggel kapcsolatban pedig „liberalizmus".
Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára, a Minisztertanács elnöke, 1953. február végén az MDP Központi Vezetőségén bejelentette, hogy letartóztatták Péter Gábort, az Államvédelmi Hatóság parancsnokát, több ÁVH-tisztet, vezető pártfunkcionáriusokat (többek között Szirmai Istvánt aki akkor a Magyar Rádió vezetője volt). Az ugyancsak moszkvai mintára anticionista tisztogatás jellegű leszámolás vészesen közeledett a pártvezetés belső köreihez is, a feszültség egyre nőtt, s ezt tetézte Sztálin halálhíre 1953. március 5-én.
A szovjet vezetés változásokat kívánt Magyarországon is, s júniusban Moszkvába rendelték a magyar párt- és állami vezetőket. Az MDP delegációját Rákosi Mátyás vezette, tagja volt a kormány részéről Nagy Imre miniszterelnök-helyettes, begyűjtési miniszter is. A meghívottak kiválasztásában az játszott főszerepet, hogy kit láttak előléptetésre alkalmas kádernek.
Június 13-án, a magyarokat az SZKP KB Elnöksége legbefolyásosabb tagjai fogadták: többek között Malenkov miniszterelnök, Berija belügyminiszter, Molotov külügy- és Bulganyin honvédelmi miniszter, továbbáHruscsov a pártelnökség tagja. . Berija élesen elítélte azt, hogy Rákosi személyesen irányította az államvédelmet, beleszólt egyes nyomozásokba, sőt személyesen adott utasítást fizikai erőszak alkalmazására. Kijelentette, hogy Rákosinak le kell mondania a kormányfői tisztségről, s azt át kell adnia Nagy Imrének. Hruscsov mondta ki, hogy a hibákért egyértelműen Rákosi a felelős. A szovjet vezetés utasította a magyarokat a hibák kijavítására és személyi változások végrehajtására. A szovjet vezetők ragaszkodtak ahhoz is, hogy a dokumentumban pontosan jelöljék meg Rákosi pártvezető és kormányfő, Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes, Farkas Mihály honvédelmi miniszter és Révai József a párt központi vezetésének tagja személyes felelősségét. Molotov indítványára kimondták, hogy az erőszakkal szervezett termelőszövetkezetek feloszlása is lehetséges.
A személyi változásokat az MDP vezetőségének június 27-28-i ülésén jelentették be. Rákosi önkritikát gyakorolt, a Központi Vezetés szervezeti átalakításokról döntött, megszüntette a pártfőtitkári címet, a miniszterelnöki és a pártvezetői pozíciót szétválasztotta.
Nagy Imrét a pártvezetés miniszterelnöknek javasolta, Farkas és Révai kimaradt a Politikai Bizottságból, Rákosi maradt a párt első titkára, és Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesként és belügyminiszterként jelentős hatalmat kapott.
A még 1953. május 17-én megválasztott országgyűlés július 3-án ült össze. Rákosi Mátyás kormánya nevében benyújtotta lemondását. Az új kormány megválasztására másnap, július 4-én reggel került sor, s ezt követően tartotta meg programbeszédét Nagy Imre az új miniszterelnök. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A magyar kommunista rendszer 1952 nyarától gazdasági válságban volt részben a rossz termés, részben az 1951-ben megemelt ötéves terv túlfeszített célkitűzései eredményeképpen. Komoly egyensúlyzavarok mutatkoztak a gazdaság minden ágában. A legsúlyosabb helyzet vidéken alakult ki, 1952 nyarán érkeztek az első jelzések a falusi lakosság tömeges ellenállásáról a begyűjtésekkel szemben, s mindezek miatt sor került bizonyos „közérzetjavító" intézkedésekre. Engedélyezték a gabona szabadpiaci forgalmát és csökkentettek egyes begyűjtési előirányzatokat. A gazdasági helyzet nem javult, az 1953-as év elején a magyar faluban hiányzott az élelmiszer és a vetőmag. A kormányelnökség apparátusában készültek ugyan részjelentések a gazdasági helyzet általános felméréséről, de azok nem kerültek sem a kormány, sem a pártvezetés elé. A szovjet ellenőrző és tanácsadói hálózaton át viszont „kiszivárogtak" Moszkvába, ahogy a pártközpont 1952-ben készült jelentései is. Jevgenyij Kiszeljov szovjet nagykövet a Kremlnek azt jelentette, hogy „túlságosan nagy szigor érvényesül a dolgozókkal szemben", az ellenséggel kapcsolatban pedig „liberalizmus".
Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára, a Minisztertanács elnöke, 1953. február végén az MDP Központi Vezetőségén bejelentette, hogy letartóztatták Péter Gábort, az Államvédelmi Hatóság parancsnokát, több ÁVH-tisztet, vezető pártfunkcionáriusokat (többek között Szirmai Istvánt aki akkor a Magyar Rádió vezetője volt). Az ugyancsak moszkvai mintára anticionista tisztogatás jellegű leszámolás vészesen közeledett a pártvezetés belső köreihez is, a feszültség egyre nőtt, s ezt tetézte Sztálin halálhíre 1953. március 5-én.
A szovjet vezetés változásokat kívánt Magyarországon is, s júniusban Moszkvába rendelték a magyar párt- és állami vezetőket. Az MDP delegációját Rákosi Mátyás vezette, tagja volt a kormány részéről Nagy Imre miniszterelnök-helyettes, begyűjtési miniszter is. A meghívottak kiválasztásában az játszott főszerepet, hogy kit láttak előléptetésre alkalmas kádernek.
Június 13-án, a magyarokat az SZKP KB Elnöksége legbefolyásosabb tagjai fogadták: többek között Malenkov miniszterelnök, Berija belügyminiszter, Molotov külügy- és Bulganyin honvédelmi miniszter, továbbáHruscsov a pártelnökség tagja. . Berija élesen elítélte azt, hogy Rákosi személyesen irányította az államvédelmet, beleszólt egyes nyomozásokba, sőt személyesen adott utasítást fizikai erőszak alkalmazására. Kijelentette, hogy Rákosinak le kell mondania a kormányfői tisztségről, s azt át kell adnia Nagy Imrének. Hruscsov mondta ki, hogy a hibákért egyértelműen Rákosi a felelős. A szovjet vezetés utasította a magyarokat a hibák kijavítására és személyi változások végrehajtására. A szovjet vezetők ragaszkodtak ahhoz is, hogy a dokumentumban pontosan jelöljék meg Rákosi pártvezető és kormányfő, Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes, Farkas Mihály honvédelmi miniszter és Révai József a párt központi vezetésének tagja személyes felelősségét. Molotov indítványára kimondták, hogy az erőszakkal szervezett termelőszövetkezetek feloszlása is lehetséges.
A személyi változásokat az MDP vezetőségének június 27-28-i ülésén jelentették be. Rákosi önkritikát gyakorolt, a Központi Vezetés szervezeti átalakításokról döntött, megszüntette a pártfőtitkári címet, a miniszterelnöki és a pártvezetői pozíciót szétválasztotta.
Nagy Imrét a pártvezetés miniszterelnöknek javasolta, Farkas és Révai kimaradt a Politikai Bizottságból, Rákosi maradt a párt első titkára, és Gerő Ernő miniszterelnök-helyettesként és belügyminiszterként jelentős hatalmat kapott.
A még 1953. május 17-én megválasztott országgyűlés július 3-án ült össze. Rákosi Mátyás kormánya nevében benyújtotta lemondását. Az új kormány megválasztására másnap, július 4-én reggel került sor, s ezt követően tartotta meg programbeszédét Nagy Imre az új miniszterelnök. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
30 éve, 1983.
június 13-án az amerikai Pioneer-10 űrszonda elhagyta a Naprendszert.
Pályáját úgy alakították ki, hogy a bolygótól elbúcsúzva a Naprendszer határa felé vette útját. Végtelen utazásának következő állomását 1983. június 13. jelentette, amikor a Neptunuszon túlhaladva maga mögött hagyta a Naprendszer bolygóit (a Plutó különleges keringési pályája miatt akkor a Neptunusznál közelebb volt a Naphoz). Már milliárd kilométerekre járt, amikor 1997-ben a NASA hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a Föld akkori legtávolabbi hírvivőjének misszióját, mivel az újabb küldetések miatt nem maradt elég kapacitás a nyomkövetésre és a kommunikációra.
A Pioneer-10 mégsem tűnt el a végtelen kozmoszban, többször is jelt adott magáról. 2003-ban azonban - úgy tűnik -, végleg megszakadt a kapcsolat a 12,21 milliárd kilométerre járó 270 kilós szerkezettel. Az óránként 44 ezer kilométeres sebességgel száguldó Úttörő akkor már csak nagyon gyenge jeleket tudott küldeni a Földre és olyan távolságban járt, hogy egy üzenetváltás meghaladta a 22 és fél órát.
Az űrszonda berendezéseit két pár, radioizotóp által működtetett generátor tartja üzemben, amelyek a radioaktív plutónium által kibocsátott hőenergiát alakítják át elektromos árammá. Fedélzetén gravírozott lemezt helyeztek el, amely az emberiségről közöl alapinformációkat. A Carl Sagan csillagász tervezte lemez a Pioneer-10 vázlatos rajza mellett egy nő és egy férfi méretarányos alakját mutatja, de tudatja azt is, hogy honnan indult az űrszonda.
Így ha a Pioneer-10 a távoli jövőben idegen civilizációba ütközik, az emberiség hírt adhat magáról.
Az űrszonda nincs egyedül mint mesterséges szerkezet a végtelenségben, kistestvérei - a Pioneer-11, a Voyager-1 és a Voyager-2 - szintén a kozmoszban keringenek.
A szondának ugyanakkor még így is több mint harmincezer évbe telik, amíg eléri a legközelebbi útjába eső csillagot, a kb 10 fényévnyire lévő Ross 248 jelűt, s kétmillió évbe, mire eléri a Bika csillagkép legfényesebb csillagát, az Aldebaraant.
2006-ban újabb kísérletet tettek a kapcsolatfelvételre, a Pioneer-10-ről azonban nem érkezett válasz. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése