Június 4.

Bulcsú napja.

Ismeretlen eredetű régi magyar személynév. A török eredetű magyar búcsú és bocsát szavakkal való összefüggése erősen vitatott.

1896 – Először tesztelte sikeresen Henry Ford új járművét Detroit utcáin.

1920 – A szövetségesek és Magyarország képviselői – a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció – aláírták a trianoni békét, amely jelentős határeltolódásokat eredményezett. Magyarország elvesztette területének kétharmad részét.
1932 – Megszületett Beverly Hills-en John Drew Barrymore amerikai színész. Ismertebb filmjei: A trójai háború (1962); The Clones; This Savage Land; The Keeler Affair; High School Confidential!; The Shadow on the Window.
1936 – Megszületett Chicago-ban Bruce Dern amerikai színész. Ismertebb filmjei: Hazatérés; A rém; Rideg valóság; Vad lovak; Chipkatonák; Az utolsó emberig; Ami sok, az sokk; A nagy Gatsby; A lovakat lelövik, ugye?; Vad folyó.

1942 – Elkezdődött a Midway-szigeteki csata, amely a fordulat kezdete a Csendes-óceánon a II. világháborúban: ekkor az amerikaiak súlyos csapást mértek a japán flottára.

1942 – Megszületett Béres Ilona színésznő.

1946 – Argentínában hivatalba lépett Juan Domingo Perón tábornok.
1946 – Budapesten 82 éves korában meghalt Simonyi-Semadam Sándor, akit 1920-ban Horthy Miklós kormányzó nevezett ki miniszterelnökké.
1975 – Megszületett Los Angeles-ben Angelina Jolie amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Lara Croft: Tomb Raider 1-2.; Tolvajtempó; Élet, vagy valami ahhoz hasonló; A csontember; A pokol konyhája; Amazonok a Vadnyugaton; George Wallace; Hackerek; Cápamese - szinkronhang.

1976 – Meghalt Latinovits Zoltán színész, érdemes művész, a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. (Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971).

80 éve, 1933. június 4-től 6-ig rendezték meg a párizsi Pleyel Teremben az európai fasisztaellenes kongresszust.

A kezdeményezés két francia író, Henri Barbusse és Romain Rolland nevéhez köthető. Rolland az I. világháború kitörésekor hangoztatta pacifista nézeteit, helytelenítette a fiatal nemzedék lemészárlását, és nézeteinek 1915-ben megjelent Au-dessus de la mélée (A dulakodás fölött) című röpiratában is hangot adott. Az ugyanebben az évben Nobel-díjjal kitüntetett Romain Rolland ettől kezdve az európai értelmiség egyik humanista szellemi vezérének számított.
1932. május 27-én a L’Humanité hasábjain jelentették meg első antifasiszta felhívásukat, amely egyben háborúellenes kezdeményezés is volt. A felhívás értelmiségi körökben is is visszhangot keltett, olyan neves személyiségek, művészek és tudósok támogatták, mint Gorkij, Bertrand Russell, Upton Sinclair, Einstein, Heinrich Mann, a magyarok közül Kassák Lajos, József Attila, Illyés Gyula, Bálint György, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Márai Sándor és Zelk Zoltán.
A párizsi tanácskozáson olasz, német és lengyel baloldali szakszervezetek kezdeményezésére több mint 3000 munkás is részt vett, és egy Európa dolgozóihoz szóló felhívást is elfogadtak.
A kongresszus alapeszméje az antifasiszta erők egységes harci frontjának létrehozása volt, tekintet nélkül arra, hogy a résztvevők milyen párthoz, szakszervezethez tartoznak, milyen a vallási meggyőződésük. A lényeg az volt, hogy készek legyenek harcolni a fasizmus és az új imperialista mészárlás ellen. A kongresszus terjedelmes programot dolgozott ki.
Palmiro Togliatti olasz baloldali újságíró-szerkesztő a következőképpen emlékezett vissza a kongresszusra: „...a Pleyel Teremben tartott kongresszus után mozgalom indult, amely nem kapcsolódva meghatározott párthoz – legalábbis Franciaországban –, olyan talajt hozott létre, amelyen a szociáldemokrata pártok, a reformista szakszervezetek munkásai és alsó funkcionáriusai közeledni kezdtek a kommunista munkásokhoz és a kommunista párt vezető kádereihez.”
A kongresszuson létrehozott Antifasiszta Központi Bizottság számos antifasiszta kampányt kezdeményezett. Agitáció bontakozott ki a német hajók bojkottjáért a kikötőkben, tiltakozó gyűléseket kezdeményezett a német követségek és konzulátusok előtt, a fasiszta filmek bojkottálására hívott fel, megszervezte az antifasiszta irodalom Németországba küldését.
1933 augusztusában egyesült az Antifasiszta KB és az 1932. évi amszterdami kongresszuson a békeharc irányítására létrehozott Világbizottság.
Belőlük alakult meg a háború és a fasizmus elleni Világbizottság, a Romain Rolland elnöksége alatt futó mozgalom, amely Amszterdam-Pleyel-mozgalom néven vált ismertté, és fontos szerepet játszott a német fasizmus bel- és külpolitikájának leleplezésében, az európai dolgozók mozgósításában a fasiszta veszély elleni harcra. A francia és a nemzetközi népfrontmozgalmak kialakulásában is nagy szerepe volt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

60 éve, 1953. június 4-én az Egyesült Államokban bejelentették, hogy radioaktív anyagok hasításával először sikerült új hasadóanyagot előállítaniuk.

A kiindulási anyag a tórium volt. A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme; vegyjele Th, rendszáma 90. Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus fedezte fel a XIX. század elején, nevét a viking viharistenről, Thorról kapta. Elemi állapotban platinafényű, puha fém. Az elektromosságot jól vezeti. A Föld tóriumtartalékait 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legnagyobb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók. Az atomreaktorokban egy tonna tóriumból előállítható energia 200 tonna urán-235-ből vagy 3,5 millió tonna szénből előállítható energiamennyiségnek felel meg. Egy tóriumos erőmű felépítése nagyjából 3 milliárd dollárba kerülne, ám környezetbarát módon és olcsón üzemeltethető. Az első kísérleti tóriumerőművek már az 1960-as években működtek az Egyesül Államokban, 1983-ban pedig Németországban indítottak be egy kereskedelmi célú tóriumreaktort. A tóriumreaktor elhasznált nukleáris fűtőanyagának fajlagos radioaktivitása ugyan magasabb, mint az U[235]-[238]-é, de mivel felezési ideje nagyságrendekkel kisebb, nem kell annyi ideig tárolni, végső soron a tóriumreaktor sokkal gazdaságosabb, mint urániumot felhasználó társai.
A végtermék az urán 233-as izotópja. A módszer: tóriumot neutronokkal bombáznak, és az így végbemenő atommag-reakciók végterméke az U[233].
Érdekessége, hogy a magreakció elindításához is szükség van valamilyen erősebben radioaktív anyagra, mint a tórium, hiszen a tórium energiatárolása ugyan kétszázszor nagyobb, mint az uráné, de a maghasadás a kicsiny radioaktivitás miatt önmagától nem indul be. Tehát külső neutronforrásra van szükség.
A tórium 232-t egy neutronforrás közelébe helyezik, amely folyamatosan neutronokkal bombázza a tóriumot. Amikor egy tórium[232]-atom elnyel egy neutront, tórium 233 keletkezik, amelynek a felezési ideje (az az idő, amely során sugárzása önmagától a felére csökken) mindössze 22 perc. A tórium[233] béta-bomlása (spontán magreakció, melynek során egy magban kötött neutron protonná alakul, és egy elektron elhagyja a magot) miatt protaktínium[233] jön létre, immáron nagyobb, csaknem 27 napos felezési idővel, és bomlik tovább béta-bomlással uránium[233]-at eredményezve. Az urán eme módosulata a természetben nem fordul elő, kizárólag mesterségesen lehet előállítani, tulajdonságai és felezési ideje különbözik a „szokásosan" reaktorokban használt 235 és 238 tömegszámú uránizotópoktól. Kiváló fegyveralapanyag, tulajdonságai a plútóniumhoz hasonlóak. Az Egyesült Államok 1955-ben kísérleti atomrobbantást végzett U[233] hasadóanyagú bombával is, de az elkerülhetetlenül jelen lévő U[232] izotóp miatt nehéz és veszélyes vele dolgozni, viszont roppant könnyű mérőeszközökkel kimutatni. Jelenleg hadászati szerepe számottevően kisebb, mint például a plútóniumnak vagy az uránium egyéb izotópjainak (235,238). MTVA – Sajtó- és fotóarchívum