Augusztus 29.

Beatrix napja.

Latin eredetű név. Jelentése: boldogító, boldogságot hozó.

1434 – Megszületett Janus Pannonius (eredeti nevén: Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője.
1526 – A mohácsi csatában II. Szulejmán török szultán legyőzte a II. Lajos király vezette magyar hadsereget. A harcban életét vesztette II. Lajos (1516-1526), akivel a Jagellók magyar-cseh ága kihalt.
1541 – II. Szulejmán török szultán csellel elfoglalta Budát, amely 145 évig a török uralom központjává vált.
1938 – Meghalt Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.
1842 – A nankingi szerződéssel véget ért a Nagy-Britannia és Kína között az 1839 óta zajló ópiumháború.
1885 – Gottlieb Daimler német feltaláló szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját.
1908 – Megszületett Robert Merle francia regény- és drámaíró, esszéista, irodalomtörténész (Védett férfiak).
1915 – Megszületett Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznő.
1923 – Megszületett Lord (Richard Samuel) Attenborough Oscar-díjas angol filmrendező, színész, producer.

1944 – Horthy a Sztójay-kormány helyébe Lakatos Géza vezetésével új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.

70 éve, 1943. augusztus 29-én a megszálló nácik ellen felkelés tört ki Dániában, amire a német katonai hatóságok átvették a végrehajtó hatalmat, és lefegyverezték a hadsereget.
Noha a német csapatok már 1940 áprilisában megszállták az országot, a voltaképpeni német uralom kezdetét 1943. augusztus 29-re tehetjük. A németek sztálingrádi veresége, 1943. február után a dánok azonnal érzékelték, hogy fordulat következett be a háború menetében. Az ellenállás érezhetővé vált. Odensében általános sztrájkra került sor. Aalborgban a megszállók első ízben végeztek ki szabotőrt. Tömegméretekben sokszorosították az illegális kiadványokat. Az ellenállók, a britektől szerzett ismereteket felhasználva ipari létesítményeket robbantottak fel. 1943 nyarán a német hadvezetés komolyan tartott az ország nagy részét kitevő Jylland félsziget brit inváziójától. Ezért augusztus 29-én kihirdették a katonai szükségállapotot. A királyt házi őrizetbe helyezték. Ezen a napon szűnt meg létezni a dán kormány, amely addig együttműködött a megszállókkal, óvatosan lavírozva Berlin elvárásai és az ország saját érdekei között.
A dánok szemszögéből nézve ezzel kezdődött meg a háború második, a korábbinál jóval brutálisabb szakasza. A németek egyre kegyetlenebb eszközökkel próbálták megtörni a fokozatosan erősödő dán ellenállási mozgalmat, fokozták az ország gazdasági kizsákmányolást, és megkezdték a dániai zsidóság deportálásának előkészítését. Ez utóbbi terv részleges meghiúsítása, azaz a mintegy 7000 főre tehető dán zsidóság nagy részének Svédországba menekítése kétségtelenül az ellenállási mozgalom legnagyobb sikere, amellyel külföldön is komoly elismerést szerzett az országnak. Az akció sikeréhez nagymértékben hozzájárult, hogy Werner Best, az ország voltaképpeni helytartója maga szivárogtatta ki a tervezett deportálás részleteit és időpontját, lehetőséget adva ezzel az ellenállási mozgalomnak, hogy megszervezze a zsidók kimenekítését.
A mentőakció, melyben a dán társadalom legszélesebb rétegei vettek részt, mintegy két hét alatt lezajlott. Végül a németeknek csupán 485 zsidót sikerült kézre keríteniük. Az ellenállási mozgalom legnagyobb jelentősége talán abban rejlik, hogy akcióikkal meggyőzték az antifasiszta hatalmakat, hogy Dániát ne a nácik csatlósaként, hanem szövetséges országként kezeljék.
A háború után készült statisztikákból kiderül, hogy az összes megszállt, illetve hadviselő ország közül Dánia vészelte át a legkisebb anyagi és emberveszteséggel a háborút. Összességében a háború dán áldozatainak száma körülbelül 5000-re tehető. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum