Augusztus 7.

Ibolya napja.

Magyar névalkotás a hasonló virágnévből. Ez a latin vio-la szóból származik, melynek régi magyar alakváltozata az ivola volt, az ibolya szó ebből fejlődött ki.

1825 – Megszületett Kondor Gusztáv csillagász, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
1876 – Megszületett Hollandiában Mata Hari (Margaretha Zelle), a híres első világháborús táncosnő, kurtizán és kém.
1898 – Budapesten megszületett Szalmás Piroska zenetanárnő, zeneszerző, kórusvezető.
1912 – Budapesten megszületett Beamter Jenő (Becenevén: Bubi) dzsessz-muzsikus, vibrafon és xilofon-művész.
1914 – Németország megtámadta Franciaországot.
1919 – Ellenforradalmi puccs útján, román katonai erőkkel megdöntötték a Peidl-kormányt. Friedrich István alakított új kormányt, amelynek miniszterelnöki tisztségét 1919.11.05-ig töltötte be.

1934 – Megszületett Simó Sándor filmrendező.
1960 – A Kubai Katolikus Egyház elítélte a kommunista felkelést Kubában. Fidel Castro válaszul betiltotta az össze vallásos TV és rádióadást.
1964 – Az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta a Tonkin-öböl határozatot, ami széleskörű felhatalmazást adott Johnson elnöknek, a észak-vietnámi amerikai erők elleni támadások kezelésére.
1976 – Amerikai tudósok bejelentették, hogy a Viking 1 űrszonda életre utaló jeleket talált a Marson.

125 éve, 1888. augusztus 7-én szabadalmaztatta Theophilus Van Kannel a forgóajtót Amerikában.

A philadelphiai születésű feltaláló szabadalmi leírásában részletesen kifejtette elgondolását a függőleges tengely körül három szárnnyal forgó ajtóról, amelynek számtalan előnyét ekképp foglalta össze: „Tökéletesen zajtalan, hatásosan akadályozza meg a szél, a hó, az eső vagy éppen a piszok bejutását az épületbe. Mi több, nem csaphatja ki a szél. Nincs lehetőség arra, hogy az emberek összeütközzenek, mégis egyszerre tudnak ki- és behaladni. Szükség esetén az elválasztás megszüntethető, így hosszabb és nagyobb méretű tárgyakat is be lehet juttatni az épületbe.”
A 641 563 számon bejegyzett szabadalom nem tartalmazta a forgóajtó kifejezést, a köznyelvben azonban ez az elnevezés terjedt el. Elsőként New York lakói találkozhattak a csodabejárattal: 1899-ben a Broadwayn, a 43. és 44. utca között álló Rector's étterem kápráztatta el vendégeit egy faszerkezetes forgóajtóval. A feltaláló az évek során tökéletesítette tervét, találmányának előnyei között tartotta számon azt is, hogy megvéd a fertőző betegségektől.
Van Kennel 1919-ben bekövetkezett halála után is virágzott a vállalkozás, hiszen a felhőkarcolók korszakának beköszöntével jött el igazán a forgóajtók ideje. Az építészek rájöttek arra, hogy a forgóajtó megvéd a levegő hirtelen beáramlásától, ami esetenként ablakokat tört ki. A technika tökéletesítését tragédiák is kikényszerítették. 1942-ben a bostoni Coconut Grove nevű közkedvelt éjszakai szórakozóhelyen tűz ütött ki, a forgóajtó lehetetlenné tette a több száz ember kijutását, 503 ember lelte halálát. Ezt követően törvény rendelkezett arról, hogy kizárólag átalakítható forgóajtókat lehet beépíteni.
Napjainkban a kézi erővel működtetett ajtókon kívül automatikus változattal is találkozhatunk. Ez utóbbi az érzékelők ellenére veszélyesebb, halálos áldozatot is követelt. 2004-ben egy hatéves japán kisfiú vesztét okozta egy rosszul működő ajtó.
Azokban az országokban, ahol a jobb oldali közlekedés honosodott meg, jellemzően az óramutató járásával ellentétes irányban forognak az ajtók, azokban az országokban pedig, ahol a bal oldali közlekedés, az óramutató járásával egy irányban. Korunk legméretesebb forgóajtaja a Novotel Citygate Hong Kong szálloda épületében található: 4,8 méteres magassága mellett négy darab, 3,2 méter hosszú szárny pörgeti be a vendégeket.
Érdekesség, hogy Van Kennel nevéhez fűződik a gyerekek által olyannyira kedvel dodzsem ősének megalkotása is. Kis autóit Witching Waves névre keresztelte. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum