Augusztus 30.

Rózsa napja.

Magyar eredetű név, a Rosa latin női névből származik. Jelentése a virág maga.

1574 – Megszületett Szenczi (Szenci) Molnár Albert református pap, egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító. Ő készítette el az első magyar – latin szótárt.
1773 – Megszületett Pollack Mihály építőművész, a magyar klasszicista építészet jelentős alakja, a Nemzeti Múzeum és a Vigadó építője.
1740 – Megszületett David Bushnell, a tengeralattjáró feltalálója.
1797 – Londonban megszületett Mary Wollstonecraft Shelley (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol írónő, Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége, aki Frankenstein megalkotója, a „Frankenstein – avagy modern Prometheus” című regény szerzője volt.
1871 – Az Új-Zélandi Nelsonban megszületett Ernest Rutherford kémiai Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsőként hajtott végre mesterséges atommagátalakítást.
1910 – Megszületett Vágó Péter (Pierre Vago) magyar származású világhírű francia építész.
1924 – Megszületett Kisfaludy Lajos állami-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
1935 – Megszületett „Papa” John Philips gitáros és énekes a Mamas and the Papas együttesből.

1940 – A második bécsi döntést értelmében Észak-Erdély 43 000 négyzetkilométeres területe 2,1 millió lakossal (melynek 51,4 %-a volt magyar) ismét Magyarország fennhatósága alá került.
1943 – Megszületett Adamis Anna költő és előadóművész, zene- és dalszövegíró.

140 éve, 1873. augusztus 30-án fedezték fel a Sarkvidékhez tartozó, mintegy 20 ezer négyzetkilométer területű Ferenc József-földet.

Az osztrák-magyar Payer-Weyprecht-expedíció 1872. június 13-án indult el a németországi Bréma kikötőjéből. Az expedíciót jórészt Johann Wilczek gróf, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf költségén szervezték, de az Osztrák-Magyar Monarchia kormányának támogatását is sikerült megszerezniük.
Az expedíció eredetileg az északkeleti átjárót akarta felkutatni. A hajókat az osztrák-magyar hadsereg két tisztje, Karl Weyprecht, az Admiral Tegetthoff vitorlás hajó kapitánya, illetve Julius Payer, a szánkós expedíció parancsnoka vezette. A hajó azonban nem jutott túlságosan messze a Nassau-foktól, mert az összetorlódott jégtáblák elzárták az útját, és a jégtáblák közé fagyott. Az a terv tehát, hogy a Bering-szoros irányába haladjanak meghiúsult. A jégbe zárt hajó a Novaja Zemljától észak felé sodródott, egészen a 80. szélességi fok közelébe. Közben a személyzet nem tétlenkedett, meteorológiai méréseket végeztek, vizsgálták a jégviszonyokat. Felderítés és vadászat céljából kutyaszánnal nagyobb utakat tettek meg. Eljött a nyár, de a hajót nem sikerült kiszabadítani a mintegy 10-12 m vastag jégtáblából.
1873 augusztusának végén északnyugat felől szárazföld szegélyét pillantották meg, de csak október végén jutottak el a part közelébe. Itt töltötték a második sarki telet. Élelmüket főleg elejtett medvékből nyerték. 1874 márciusában egy kisebb csoport partra szállt, és Payer vezetésével felfedező útra indultak észak felé. Egy hónapig ember által még nem látott jégvilági tájakon jártak, és térképeztek is a 82. szélességi fokig. A nyugatra lévő nagy szigetet Wilczek-földnek, a keletit pedig Zichy-földnek keresztelték el, egy kiugró, sziklás félsziget pedig a Budapest-fok nevet kapta. Az egész szigetvilágot Ferenc József császárról keresztelték el.
A következő télen skorbut és egérinvázió gyötörte az expedíciót.
Karl Payer csak 1874. március 10-én volt képes útnak indítani az első szánkós csoportot, amelyet ezután még további kettő követett. Az expedíció tagjainak végül az Admiral Tegetthoffot hátrahagyva, három, kezdetben sítalppal ellátott csónakkal sikerült kijutniuk a nyílt tengerre, majd orosz és norvég halászok segítségével eljutniuk a norvégiai Vardö kikötőjébe.
Az expedíció megörökítéséül palackba zárt rövid jelentést hagytak hátra, amelyet egy sziklarepedésbe helyeztek el. A dokumentumot 1921-ben norvég tengerészek találták meg, és juttatták el Bécsbe. A 191 csaknem állandóan jéggel borított szigetből álló, 16 191 négyzetkilométernyi terület nem lett Ausztria-Magyarország része. A Ferenc József-földet 1926-ban annektálta a Szovjetunió, ma Oroszországhoz tartozik. Itt működik a világ legészakibb meteorológiai állomása, és 2009 óta az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park része. Az expedíció történetét és felfedezéseit Julius Payer írta le könyvében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum