Kétségtelen, hogy a
szerb politikai elit, miközben az Ahtisaari-terv nyomán igyekszik kibővíteni a
játékterét Koszovóban, az országon belül visszanyesi a nemzeti tanácsok jogköreit,
felhatalmazásait, a kollektív jogok érvényesítésének még e felemás, kezdetleges
formáit is. Erre utal a szerb kormány kisebbségügyi felelősének a tegnapi
kijelentése, miszerint Szerbia sok tekintetben „magasabb szinten biztosítja az
emberi és kisebbségi jogokat, mint némely EU-tagállam”. S a korábbi bejelentés,
hogy októberre elkészül a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási
javaslata.
Ha figyelembe vesszük,
hogy Románia továbbra is napirenden tartja a kelet-szerbiai vlachok kérdését, az
őszi belgrádi vitákban, ha csak egy mód van rá, egységes hatpárti, kezdeményezéssel
kellene fellépni. Amennyiben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetői nem lépnek fel autonómiaköveteléssel, s elfogadják
a szerb hatalomnak a nemzeti tanácsok ügyében felkínált módosítási javaslatát, a
politikai zsákutcában legfeljebb a veszett fejsze nyele után kapkodhatnak. Annál
is inkább, mert a nemzeti tanácsok kérdésében még hátra van a fekete leves.
Szeptemberben a Szerbiai Alkotmánybíróság (USS) is véleményt mond a nemzeti
tanácsok elleni súlyos észrevételekről. Itt sincs mire várni, hiszen a taláros
testület koránt sem a kollektív kisebbségi jogok védelméről, bővítéséről
ismert.
Lehet kibúvókat
keresni, de ha azok a magyar politikusok, akik szólhatnak Belgrádban, a
lényeget megkerülik, ezzel voltaképpen a vajdasági magyar közösség, de a nemzet
egészének érdekei ellenében tevékenykednek.
A közös autonómiamodell
legfőbb előnye az lehet, hogy a Belgráddal való egyeztetések során magyar
követelésként kerülhet az asztalra. Korhecz Tamás előbb a vajdasági magyar
politikai eliten belül, kezdeményezhet egyeztetést. A 2008-ban az akkori
szerbiai választásokra létrehozott hárompárti Magyar Koalíció
autonómiakoncepciója továbbra is jó kiinduló pontnak látszik.
Ha valakinek, hát az
MNT elnökének személyes érdeke is, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény
módosítását taglaló szerbiai bizottságban, legyen valami politikai muníció a
kezében. Hogy ne kelljen csak a mundér becsületét védelmezve érvelnie, miközben
a „tisztes” visszavonulás legalkalmasabb pillanatát fürkészi.
Nem erre van szükség.
Korhecz Tamás az Ahtisaari-terv szerbiai alkalmazásának egyik legtekintélyesebb,
sikeres kezdeményezője lehet.
Tekintettel szakmai
érdeklődésére a kezdeményező pozíciója megfelelne mind Korhecz Tamásnak, mind az
MNT-nek és a vajdasági magyarságnak, de összhangban állna a nemzet egészének
érdekeivel is. Persze, nagy politikai játszma ez, amibe bele is lehet bukni.
De, miután húszévente egyszer jelentkező lehetőségről van szó, Korhecz Tamás pedig
tagja az illetékes bizottságnak, a harc nélküli tisztességes visszavonulásra
nincs esélye.
Amikor annak idején
Milošević asztalára letettük a történelmi VMDK személyi elvű kisebbségi
önkormányzatra vonatkozó javaslatát, az elutasíttatott. De foglalkoztak vele.
Ma más időket élünk. Egy közös magyar kezdeményezésnek van esélye a sikerre.
Talán nagyobb, mint eddig bármikor.
Ágoston András
Részlet a szerző Összefogás a kétharmad ellen c. írásából
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 197.
szám, 2013. augusztus 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése