A határozat, amelyet az EP 528 képviselője támogatott, 43 ellenzett, 51 pedig tartózkodott, úgy értékelte “történelmi lépés ez Szerbia eurointegrációs útján”, s bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezett az új tagállamok felvétele iránt.
A határozat politikai jellegű, nem kötelező érvényű üzenet az EU külügyminiszteri tanácsa és az Európai Bizottság irányába, ám világos képet ad arról, hogy az unió vezető politikai erői milyen álláspontot képviselnek Szerbia uniós integrációjával kapcsolatban.
A dokumentumban, amelyet Jelko Kacin, a EP szerbiai jelentéstevője készített elő, üdvözlik Szerbia elkötelezettségét az eurointegrációs folyamatok iránt, s arra buzdítják az országot, hogy folytassa a rendszerbeli és a társadalmi-gazdasági reformokat, amelyek lehetővé teszik az uniós normák hatékony alkalmazását.
A szavazást megelőző vitában az uniós elnöklő tisztjét ellátó Görögország képviselője azt hangsúlyozta, Szerbiában haladéktalanul és alaposan végre kell hajtania az igazságszolgáltatás reformját, le kell számolni a korrupcióval és biztosítani kell a sajtószabadságot.
Štefan Füle uniós bővítési biztos felszólalásában arra mutatott rá, hogy száz évvel ezelőtt a Balkánon egy világégés kezdődött, most pedig a nemzetek hidakat építenek egymás között, olyanokat, mint a kapcsolataik normalizálására törekvő Belgrád és Pristina, ami Szerbiát és Koszovót is feljogosítja arra, hogy folytassa az EU-ba vezető útját.
A vitában minden felszólaló üdvözölte a szerb hatóságoknak a Pristinával való kapcsolat normalizálására tett erőfeszítéseit, Kacin pedig azt hangsúlyozta, Szerbia politikai, társadalmi és gazdasági lehetőségeit alulbecsülik, de az ország a nyugat-balkáni uniós bővítés vezető országa lehet. Ehhez azonban – egyebek között – fel kell deríteni minden, Slobodan Milošević idejéhez köthető bűncselekményt.
Kacin a határozattal kapcsolatos módosítási indítványában azt kérte az uniós tagállamoktól, ismerjék el “biztonságos országként” Szerbiát és ezzel csökkentsék a vízummentességgel visszaélő hamis menedékkérők számát.
Néhány parlamenti képviselő támogatta azt az elképzelést, hogy az az öt tagállam, amely még nem ismerte el Koszovót, tegye ezt meg, mire a szlovák, román, spanyol és görög képviselők egy csoportja megismételte, országaik nem fogják elismerni Koszovó függetlenségét egyebek között azért sem, mert ez Európa-szerte erősítené a szeparatizmust.
Bastian Belder holland képviselő felszólalásában azt mondta, az EU éveken keresztül semmit sem tett annak érdekében, hogy Szerbia valahogy kikerüljön a súlyos gazdasági helyzetből és az európai- és világválság okozta szegénységből, amire Füle azt válaszolta, az Európai Bizottság által előirányzott új intézkedéscsomag éppen Nyugat-Balkán gazdasági fellendítésére összpontosít. (Beta, B92)
Az EB-nek figyelemmel kell kísérnie a vajdasági magyarságot érintő problémák sorsát
Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint elvitathatatlan a Belgrád és Pristina közötti, uniós közvetítéssel zajló tárgyalások történelmi jelentősége, ennek ellenére Szerbiában "sok probléma van még napirenden".
A fideszes politikus szerint például idővel elkerülhetetlen lesz a szerb alkotmány módosítása, mert az továbbra is az ország szerves részének nyilvánítja Koszovót. Emellett Schöpflin szerint a belgrádi kormánynak mielőbb változtatnia kell "központosító gondolkodásmódján", vagyis kevésbé kellene beavatkoznia a Vajdaság autonómiájába, az ugyanis szerinte szembemegy a szubszidiaritás és a hatékony kormányzás elveivel.
Szerbiának emellett a politikus szerint a gazdaság szerkezetén is változtatnia kell, úgy látja ugyanis, hogy az éveken át tartó rossz kormányzás súlyosan eltorzította a piac működését.
A kérdésben Gál Kinga fideszes képviselő azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a vajdasági magyarságot érintő problémák sorsát, amelyeket a jelentés is nevesít, mint például a nemzeti tanácsok kompetenciáinak megőrzése, a vagyon-visszaszolgáltatási törvény diszkriminációmentes alkalmazása, a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása az önkormányzatokban, valamint Vajdaság autonómiájának és költségvetésének tiszteletben tartása.
Szerbia fokozott megfigyelés alá kerül
A határozat vitájában Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy folytatódnia kell a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a két ország uniós közeledésének üteme attól függ, hogy milyen gyorsan hajtják végre a megkötött megállapodásokat.
"Arra van szükség, hogy a már tető alá hozott egyezségek ne maradjanak papíron, hanem valóban változást hozzanak a határ két oldalán lakók életében" - húzta alá az egykori külügyminiszter.
"A tárgyalások megkezdésével Szerbia fokozott megfigyelés alá kerül, az első naptól fogva bizonyítania kell, hogy erőfeszítéseket tesz a demokratikus értékek és az alapvető jogok tiszteletben tartása, a független igazságszolgáltatás biztosítása terén, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban" - tette hozzá a politikus. (MTI)
Gaudi-Nagy Tamás: Határozott nyomást kell gyakorolni Szerbiára
A Vajdaság Mának telefonon nyilatkozó Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik magyarországi parlamenti képviselője elárulta, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő felszólalásában világossá tette, hogy a kisebbségi témák vonatkozásában tévúton halad Szerbia uniós csatlakozási folyamata, mert a koszovói–szerbiai viszonylathoz képest nem elég kiemelten foglalkoznak a délvidéki magyarság kérdésével, holott ez a legnagyobb lélekszámú szerbiai kisebbségi nemzeti közösség.
„Ez a legkomolyabb kritika, amit el lehet mondani” – szögezte le Gaudi-Nagy a ma elfogadott határozatról szólva, s hozzátette, a szóban forgó dokumentum nem is említi a vajdasági magyarokat, ezért a képviselő asszony ráirányította a figyelmet arra a tizenöt pontos javaslatra, amelyet tavaly szeptemberben írt alá öt párt és számos civil szervezet, s ebben foglalták össze, hogy valójában mit kíván a délvidéki magyarság.
Mint ismeretes, ezek egyike a magyarellenes atrocitások megállítása és az ilyen jellegű jogsértéseknek a hatékony kivizsgálása. Gaudi-Nagy megjegyezte, a hét temerini fiú ügyében erős lobbimunkát végeztek tavaly ősszel, amelynek keretében tüntetést és közmeghallgatást szerveztek az Európa Tanácsban, majd később ugyanezt megismételték az Európai Parlamentben is. Leszögezte, az utóbbit követő tizedik napon szabadon engedték a temerini fiúkat.
„Ez egy jó üzenet Szerbia részéről, s annak is jele, hogy határozott nyomást kell kifejteni Szerbiára, különös tekintettel arra is, hogy a VMSZ nem mutat érdeklődést a valódi problémák valódi megoldása iránt” – szögezte le a Jobbik parlamenti képviselője.
Megjegyezte, annak érdekében, hogy tiszta képet kapjon erről a helyzetről Štefan Füle európai bővítési biztos, találkozót kértek és kaptak tőle, amelyen informálták a biztost a tizenöt pontos követeléscsomagról.
„A bővítési biztossal közöltük azt is, hogy tulajdonképpen az unió és a régió előtt kétféle út van. Az első az úgynevezett dél-tiroli út, ahol békés eszközökkel, tárgyalások útján kialakítottak egy példaértékű európai modellt a területi autonómiára, a másik pedig a koszovói út, ahol csak szőnyeg alá söpörték a konfliktust” – árulta el a magyarországi országgyűlési képviselő. Mint mondta, a Fülével folytatott tárgyaláson az ET 1832-es számú határozatára is felhívták a figyelmet, amelynek a lényege az, hogy akár a területi autonómiát is kötelezővé teheti a tagok számára. Hozzátette, arról is szó esett a találkozón, hogy az ET parlamenti közgyűlése tavaly felkérte Kalmár Ferenc magyar országgyűlési képviselőt, hogy adjon jelentést a hagyományos nemzeti közösségek helyzetéről és jogairól Európában, s ennek a dokumentumnak az egyik fókusz-országa éppen Szerbia.
Gaudi-Nagy leszögezte, a nemzetileg radikális képviselők nem szavazták meg a mostani határozatot annak puhasága és szőnyeg alá söprő mivolta miatt, s ismételten arra kérik Magyarország kormányát, hogy Szerbia minden további csatlakozási lépése előtt álljon ki a követelések teljesítése mellett.
R. A.
2014. január 16. [16:21]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése