Január 29.

Adél napja.

A német Adele név francia formájából származik. Eredetileg az Adel- kezdetű nevek rövidülése. Jelentése: nemes.

1453 – V. László esküt tett az ország szabadságjogainak megtartására.
1579 – Létrejött az utrechti Unió.
1795 – Az Amerikai Egyesült Államokban kihirdették a honosítási törvényt, melynek értelmében öt év ott-tartózkodás az alapfeltétele az állampolgárság engedélyezésének.
1837 – Párbajban meghalt Alekszander Puskin orosz író, költő, drámaíró.
1860 – Megszületett Anton Pavlovics Csehov orosz drámaíró (Sirály, Cseresznyéskert).

1876 – Budapesten 72 éves korában meghalt Deák Ferenc magyar politikus, akit kortársai „a haza bölcsé”-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt.
1925 – Budapesten megszületett Kemény Henrik bábszínész, a „Népművészet Mestere”, érdemes művész (Vitéz László).
1931 – Megszületett Mádl Ferenc köztársasági elnök.
1941 – Megszületett Robin Morgan amerikai szerkesztő, feminista, írónő, aki 1989 és 1993 között az „Ms. Magazine” főszerkesztője volt, 1970-ben jelent meg „Sisterhood Is Powerful” című írása.
1945 – Megszületett Tom Selleck amerikai színész, a Magnum főszereplője.

95 éve, 1919. január 29-én Balassagyarmat lakosai kiűzték a várost több hete megszállva tartó csehszlovák csapatokat.

Az első világháború után, 1918 novemberében csaknem azzal egy időben, hogy az antant Belgrádban garantálta a fegyverszüneti vonalak sérthetetlenségét, román és cseh csapatok törtek be hazánk területére.
A Károlyi-kormány nem akarván, hogy a fegyveres ellenállás rontsa hazánk pozícióit a háborút lezáró béketárgyalásokon, kerülte a konfliktust az előrenyomuló seregekkel. Ennek egyik következménye volt, hogy 1919. január 15-én Augustin Lauka vezetésével a Cseh Légió egy negyvenöt fős egysége átlépte az Ipolyt, és bevonult Balassagyarmatra.
Az elsődleges cél nem a város elfoglalása, hanem a továbbnyomulás és a környék gazdag szénmedencéjének kisajátítása volt. A bevonuló csapatok legelőször a vasútállomást, a postát és a laktanyát foglalták el, ahol lefegyverezték a nemzetőröket. Az itt állomásozó magyar csapatok ekkor kivonultak a városból. Annak ellenére, hogy Balassagyarmat lakossága túlnyomó többségében magyar volt, a bevonuló katonaság kimondta a terület "önkéntes" csatlakozását a megszülető Csehszlovákiához, és egyik első intézkedésként lecserélték a közintézmények magyar feliratait is.
Január 25-én az új hatalom képviseletében megjelent a városban Bazovszky Lajos, egykori losonci ügyvéd, aki zsupánként (ispán) lényegében átvette Balassagyarmat és az Ipolyon túli területek irányítását. Az ő feladata volt a közigazgatás megszervezése is, ám a közhivatalnokok ellenálltak annak a törekvésének, hogy a Csehszlovák Köztársaságra tegyenek esküt. Ugyanekkor a városban elterjedt a hír, hogy a megszállók tömegével bocsátják el a vasutasokat, közalkalmazottakat, tisztviselőket, tanárokat, így az ellenállás gondolata egyre érlelődött. Közben a cseh katonai vezető, Lauka kiáltványt tett közzé, és elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, de felhívása eredménytelen maradt.

Január 27-én a vármegyeház nagytermében a köztisztviselők szervezésében tömeggyűlést tartottak, amelyen szinte minden társadalmi réteg képviseltette magát. A gyűlésen Rákóczi István kormánybiztos, Pongrácz György vármegyei főjegyző és a köztisztviselők képviselői megállapodtak abban, hogy szembeszegülnek a megszállókkal. Január 28-án a kormánybiztos felvette a kapcsolatot a Magyarnándor mellett állomásozó magyar erőkkel, és elérte, hogy 29-én hajnalban Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosok vezetésével támadást indítsanak a balassagyarmati laktanya ellen.
Az itteni védők ellenálltak, a magyar katonák komoly veszteségeket szenvedtek; egy időre vissza is vonultak. Ez idő alatt a város lakosai tartották a magyar állásokat, néhány helyen utcai harcok is folytak, de a visszatérő katonák végül, a civilekkel együtt még aznap elűzték a megszállókat, és a város felszabadult. A harcoknak tíz magyar polgári áldozata volt.
Ezután Balassagyarmat megkapta a Civitas Fortissima (a legbátrabb város) címet, amelyet azonban nem használhattak hivatalosan. 1998-ban a város képviselő-testülete január 29-ét városi ünneppé nyilvánította, és döntött arról, hogy a Civitas Fortissima feliratot címerében és a Városháza homlokzatán is elhelyezzék.
2005. május 31-én az Országgyűlés hivatalosan is Balassagyarmatnak adományozta a Civitas Fortissima címet. 2009-ben Matúz Gábor filmet is készített a helyiek körében "csehkiverés"-nek nevezett eseményről. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum