Január 31.

Marcella napja.

A latin Marcellus férfinév női párja. Jelentése Határerdő-határvidék védője. További névnapok: János, Lujza, Péter, Ludovika, Geminián.

1797 – Bécsben megszületett Franz Peter Schubert osztrák zeneszerző.
1797 – Megszületett Franz Schubert osztrák zeneszerző, a modern dal megteremtője.
1902 – Aradon megszületett Jávor Pál színész (Hyppolit a lakáj, Havi 200 fix, Fizessen, nagysád!, Halálos tavasz, Egy csók és más semmi, A beszélő köntös).

1918 – Oroszországban bevezették a naptárreformot. E naptól a Gergely-naptárt használták, ezért január 31. után február 14. következett.
1938 – Megszületett a holland királynő, Beatrix (Vilma Armgard van Orange-Nassau, van Lippe-Bisterfeld).
1948 – Mohácson megszületett Kováts Kolos operaénekes, basszus, Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, akinek szólólemeze „Verdi-basszusáriák” címen jelent meg.
1923 – Megszületett Norman Mailer amerikai író, akinek első és legsikeresebb regénye a Meztelenek és holtak, mely a világirodalom egyik legjobb háborús regénye is.
1949 – Chicagóban az NBC sugározta az első napi szappanoperát, a „These Are My Children”-t.
1950 – Harry Spencer Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy elrendelte a hidrogénbomba kifejlesztését.
1958 – Az Amerikai Egyesült Államok Föld körüli pályára bocsátotta első mesterséges holdját, az „Explorer-1”-et, ezzel belépett az űrkorszakba.

50 éve, 1964. január 31-én jelentkezett először a Magyar Televízió képernyőjén a Delta, az MTV tudományos ismeretterjesztő műsora.

A Szuhay-Havas Ervin szerkesztésében adásba kerülő műsort így harangozta be a korabeli újság: "Az új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos-technikai érdekességeiről számol be, filmrészletek és híradóképek segítségével."
A tévés emlékezet szerint a műsor azért kapta a Delta címet, mert ez volt a Magyar Televízió negyedik tudományos műsora, így a görög ábécét alapul véve nevezték el a negyedik betűről. A Delta azonban többet, mást is sugall, hiszen a matematikában és a fizikában a változást jelöli, a kor legmodernebb, deltaszárnyú repülőgépe ezért szerepelt a műsor főcímében.
A műsor jellegzetes nyitó képsora Konrád József rendező idejében alakult ki. A látványos és emlékezetes jeleneteket akkori tudományos kisfilmekből válogatták össze, például a Vezúv kitöréséről, a Himalájáról készített légi felvételekből, a csillagos égről, az antarktiszi expedíción hóban gázoló Edmund Hillaryról és Vivian Ernest Fuchsról. A Delta szignálja Tom Dissevelt és Kid Baltan Song of the Second Moon című elektronikus zenéje volt, amelynek azóta is számos feldolgozása készült.
A Delta első műsorvezetője Lénárt Judit volt, az ő halála után, 1965. december 5-én tűnt fel először a műsorban Kudlik Júlia, aki 1996-ig volt a műsor háziasszonya, majd 2001-ben is rövid ideig. A Kudlik Júlia vezette legelső műsor témái között szerepelt többek között a lézersugár ipari alkalmazása, a Steier Puch gyár terepjáró autója, a Mercedes cég és a Citroen gyár két-két új modellje, az új szovjet tűzoltási eljárás, a haboltás, valamint a műanyaggal történő arcplasztika is.
A tudományos-technikai magazin főszerkesztője 1967 és 1994 között Várhelyi Tamás volt, az ő nevéhez fűződik a műsor jellegzetes arculatának, stílusának, tematikájának kialakítása. 1994-ben Montskó Éva lett a felelős szerkesztő. A Delta rendezői a már említett Konrád József mellett Kirsch Gusztáv, majd Hoffmann György voltak. 1976-ban, amikor az eredetileg fekete-fehérben indult műsor az elsők között váltott színes technikára, ifjabb Kollányi Ágoston lett a rendező.
A hetvenes években, a műsor "hőskorában" a magyar lakosság széles köre a népszerű tudományos lapok mellett a Deltából kaphatott képet a fejlett Nyugat technikai színvonaláról és a külföldi tudományos eredményekről. Hosszú éveken keresztül a Magyar Televízió egyik legnézettebb műsora volt, a főcím, a zene, a műsorvezető személye egyik jelképe volt a tudományos ismeretterjesztésnek.
1994-ben a Delta eltűnt a képernyőről, majd először Tudományos Híradó, aztán Delta 2000 néven folytatódott, 2001 és 2012 között, megszűnéséig ismét Delta néven futott. A televízió archívuma 2009-ig több mint 1500 adás 40 ezernél is több percét őrizte meg. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

50 éve, 1964. január 31-én megjelent a Magyarország című politikai és társadalmi hetilap első száma.

A Hírlapkiadó gondozásában megjelent, indulásakor 2 forintba kerülő újságnak az előzetesen tervezett 60 ezernél rövidesen 10 ezerrel több lett az engedélyezett átlagpéldányszáma. A hetilap kezdetben a külpolitika és a világgazdaság kérdéseivel foglalkozott, de az 1980-as évek végére a magyar belpolitikai élet témái kerültek előtérbe. Korszerű tördelésben, képanyaggal tájékoztatott a világban zajló fontos politikai és gazdasági történésekről.
A lap alapító főszerkesztője Pálfy József volt, aki korábban, 1956 és 1961 között a Magyar Távirati Iroda (MTI) párizsi tudósítója, majd a Hétfői Hírek főszerkesztője volt. Pálfy több mint két évtizedig, 1989-ig állt a lap élén, és főszerkesztősége alatt az újság a pártállami időszak egyik legszínvonalasabb és legnépszerűbb sajtóorgánuma lett, amely a frissességet tartotta elsődleges feladatának. 1989-től Kanyó András, 1990-1992-ben Gyapay Dénes, 1992-1993-ban Alexa Károly, 1993-95-ben Speidl Zoltán, 1995-96-ban pedig Nagy N. Péter volt a főszerkesztő.
1991-től három éven keresztül a lap Heti Magyarország, 1994-től pedig ismét Magyarország címmel jelent meg. 1995 augusztusában az addigi laptulajdonos, a Hírlapkiadó Rt. eladta az újságot az Eastern Bridge Kft.-nek, amely nem sokkal ezután továbbadta a hetilapot az Exclusive Kft.-nek. A tulajdonosváltás után nem sokkal, 1996-ban azonban a lap megszűnt.
1997 márciusában újraindult Nemzet és Demokrácia alcímmel. Az első számban az akkori főszerkesztő, Földesi Margit így írt a lap célkitűzéseiről: "A Magyarország időnként elkötelezte magát egyik-másik politikai irányzat mellett. Alapvető törekvésünk az, hogy ez az elkötelezettség a magyarság, Magyarország, a nemzet és a demokrácia iránt nyilvánuljon meg. Így minden témában, amivel foglalkozik, igyekezni fog ütköztetni a véleményeket, s az Olvasóra bízza a döntést." A lap azonban ezúttal nem bizonyult hosszú életűnek, és 1998 elején végleg megszűnt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum