Január 28.

Károly napja.

A Károly két név egybeesése. Az egyik a régi magyar Karuly személynév. Jelentése: karvaly, turul.

1077 – IV. Henrik német király, hogy az egyházi átok alól feloldozást kapjon, kénytelen volt megalázkodni a pápa előtt, ezért darócruhában vezekelt három napon át Canossa várában, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott.
1547 – 55 éves korában meghalt VIII. Henrik angol és ír király, akit Jane Seymourral kötött házasságából született fia, a 9 éves VI. Eduárd követett a trónon.
1596 – Sir Francis Drake angol admirális, tengeri hős és felfedező Panama partjai előtt meghalt vérhasban.
1613 – Galileo felfedezte és leírta a Neptunuszt a Jupiter mellett, bár még akkor azt hitte, hogy egy csillagot talált.

1788 – Londonban megszületett George Gordon Noel Lord Byron angol romantikus-klasszicista költő.
1805 – Meghalt Csokonai Vitéz Mihály költő, író műfordító, színész (Dorottya).
1830 – Megjelent Széchenyi István gróf Hitel című munkája, melyben elsőként írta le a polgári átalakulás legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatait.
1841 – Megszületett Sir Henry Morton Stanley amerikai újságíró.
1844 – Megszületett Benczúr Gyula festőművész, a magyar történeti festészet egyik nagy alakja (Vajk megkeresztelése).
1873 – Megszületett Colette francia írónő, aki „GiGi” című regényének színpadi változatához Audrey Hepburnt kérte fel a címszerepre 1951-ben.

Január 28-a Aquinói Szent Tamás itáliai teológus, filozófus, a legnagyobb hatású középkori keresztény gondolkodó, a skolasztika legkiemelkedőbb alakjának ünnepe.

Születésének pontos időpontja nem ismert, valószínűleg 1224-ben vagy 1225-ben látta meg a napvilágot az aquinói grófi család sarjaként Roccaseccában. Ötéves korától a Monte Cassinó-i bencés kolostorban nevelkedett, majd a nápolyi egyetemen tanult, itt ismerkedett meg a görögből és arabból fordított természettudományos és filozófiai művekkel.
1244-ben belépett a dominikánusok kolduló rendjébe, lépését azonban családja hevesen ellenezte, erőnek erejével hazahurcolták. Egy év házi őrizet után mégis eljutott a párizsi egyetemre, ahol a szintén dominikánus hittudós, Albertus Magnus (Nagy Szent Albert) tanítványa lett. Tamás, akárcsak tanára, Arisztotelész filozófiáját és a tudományosságot igyekezett összekapcsolni a keresztény gondolkodással.
1248-ban Albertus Magnust elöljárói megbízták, hogy Kölnben szervezzen rendi főiskolát, Tamás is vele tartott. 1252-ben visszatért Párizsba, teológiai magiszteri fokozatot szerzett, 1256-tól pedig tanított, és kommentárokat írt többek között Boetius A Szentháromságról című munkájához. 1259 és 1269 között Itáliában élt, és több városban, Rómában és Nápolyban is tanított. IV. Orbán pápa megbízásából részt vett a bizánci császárral folytatott tanácskozásokon is. A mindig szerény és alázatos Tamás olyan kiváló előadó volt, hogy a pápai udvar hitszónokává szentelték.

1269-től 1272-ig ismét a párizsi egyetemen folytatta tudományos munkásságát. Részt vett a neves arab filozófus és Arisztotelész-fordító Averroes nézetei körül folyó, a hit igazsága és a racionális tudás viszonyáról folytatott vitában is, elfogadta az értelemnek a hit vezetése alatti önérvényűségét. 1272 húsvétján visszatért Itáliába, hogy Nápolyban teológiai főiskolát szervezzen. X. Gergely pápa 1274-ben meghívta a második lyoni zsinatra, amelynek két legfőbb témája a Szentföldre indítandó keresztes hadjárat, valamint a nagy egyházszakadás felszámolása volt. Már betegen kelt útra, 1274. március 7-én a fossanovai ciszterci kolostorban meghalt.
Írásainak felépítését az akkori pedagógiai módszerek határozták meg: téziseit kérdésekkel indította, majd pro és kontra minden érvet sorra vett, megvitatott. Terjedelmes életművében vannak Arisztotelész-kommentárok, guestiók (konkrét teológiai kérdésekre adott válaszok), Szentírás-magyarázatok. Két legnagyobb szabású műve az 1259-64-ben íródott hitvédelmi munka, a Summa contra gentiles (Pogányok elleni summázata), valamint az 1266-73-ban keletkezett Summa theologica, amely az előadást (lectio) és a vitát (disputatio) ötvöző summa műfaj legfontosabb darabja. Foglalkozott az akkor még tudománynak számító alkímiával és asztrológiával is.
A skolasztika legnagyobb gondolkodója Arisztotelész filozófiája mellett sokat merített az iszlám misztikából, Hippói Szent Ágoston tanaiból, ám mindezeket megújította és egységbe foglalta, ebből alakult ki az úgynevezett tomizmus, amely mind a mai napig meghatározza a mindenkori katolikus oktatási tananyagot.
Az Angyali Doktor (Doctor Angelicus) néven is ismert Tamást 1323-ban avatták szentté, 1567-ben egyháztanítóvá nyilvánították. Ereklyéi 1369-ben a toulouse-i domonkos templomba kerültek. 1879-ben XIII. Leó pápa a katolikus iskolák patrónusává nyilvánította. Nevét viseli a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság, szobra áll Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának Stephaneum épülete előtt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum