Március 10.

Ildikó napja.

Germán eredetű magyar név, jelentése harcos. 37  – 78 éves korában meghalt Tiberius Claudius Nero Római császár (14-37).
1535 – Tomás de Berlanga püspök felfedezte a Galápagos szigeteket.
1661 – Jules Mazarin halála után XIV. Lajos, a „Napkirály” személyesen átvette Franciaország kormányzását.
1843 – Elhunyt Huszár Mátyás a Duna, a Tisza, a Maros és a Körösök első térképezője.
1852 – Amerikában kiadták az első papírpénzeket, 5, 10, 20, 50, 100, 500 és 1000 dolláros címletekben.
1876 – Alexander Graham Bellnek sikerült az első beszélgetést lefolytatnia telefonján, amikor is ezt mondta: Mr. Watson, kérem jöjjön ide!
1892 – Megszületett Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerző, a Hatok csoportjának tagja.
1916 – Meghalt Gróf Teleki Sámuel, világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató.
1920 – A Huszár-kormány lemondása után Simonyi-Semadam Sándort kérte fel Horthy Miklós új kabinet létrehozására. 1930 – Megszületett Iharos Sándor atléta, aki 1955-ben a világ legjobb sportolója volt.   

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. március 10-16.
Magyarországi változások:
1989. március 10. - A Budapest-Bécs világkiállítás kapcsán nyilatkozatot juttatott el több Fidesz-csoport a Magyar Távirati Irodához. Egyebek közt hangsúlyozták: a világkiállítás kedvező lehetőség az elmaradt infrastruktúra fejlesztésére, közeledésre a piacgazdálkodást folytató országokhoz, de az előkészítés adott szintjén az ország nem kötelezheti el magát a megrendezés mellett.
1989. március 10. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) bejelentette, hogy felvételét kérte a Szocialista Internacionáléba.
1989. március 10. - Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában Magyarország bejelentette igényét a testület rendes, szavazati joggal járó tagságára.
1989. március 10. - Horváth István belügyminiszter úgy nyilatkozott: a határon túli magyarok érdekében korábban, mintegy "láthatatlanul" folytatott politika nem volt alkalmas arra, hogy kellő védelmet nyújtson a Romániában élő magyaroknak.
1989. március 10. - Nyilvánosságra hozták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) cselekvési programját, amelyben a párt elhatárolta magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól és a tagság részvételét kizáró politizálástól, ugyanakkor állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett.
1989. március 11-12. - A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén nagy többséggel hagyták jóvá, hogy alakuljon egy pártszerveződést előkészítő bizottság. A küldöttek elfogadták az alapszabályt és a programot, majd 15 tagú elnökséget és országos választmányt választottak.
1989. március 13. - Az MSZMP Budapesti Bizottsága állásfoglalásában elnagyoltnak minősítette a párt cselekvési programját, és nem támogatta, hogy a párt kivonuljon a munkahelyekről.
1989. március 14. – Magyarország csatlakozott az ENSZ Menekültügyi Konvenciójához és az azt kiegészítő, a menekültek státusát szabályozó jegyzőkönyvhöz.
1989. március 14. - Az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg március 15-ről.
1989. március 15. - Először volt munkaszüneti nap a nemzeti ünnep. A Nemzeti Múzeumnál tartott hivatalos ünnepség szónoka, Nyers Rezső államminiszter arról beszélt: Magyarország megszenvedte, hogy politikáját 1948 és 1956 között Moszkvából irányították, továbbá azt is, hogy a Brezsnyev-korszakban a szovjet vezetés elzárta az önálló magyar reformpolitika előtt az utat. Budapesten 31 független szervezet külön tüntetést szervezett, amelyen 80-100 ezer ember vonult a Petőfi-szobortól a Szabadság térre, ahol felolvasták a független szervezetek valódi népképviseletet, többpártrendszert, semleges és független Magyarországot követelő 12 pontját, és jelképesen lefoglalták a Magyar Televíziót.
1989. március 16. - A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének pártszervezete levélben kérte az MSZMP Központi Bizottságától a testület 1973-as, a Lukács-iskolát elítélő "Néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről" című állásfoglalásának érvénytelenítését.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:

1989. március 10. CSEHSZLOVÁKIA: Alexander Dubcek, az 1968-as "prágai tavasz" vezetője az Amerika Hangja és a BBC rádióknak adott interjúban először említette Kádár János dicstelen szerepét az emberarcú szocializmus megteremtésére irányuló kísérlet eltiprásában.
1989. március 11. ROMÁNIA: A BBC Rádió nyilvánosságra hozta a Román Kommunista Párt hat volt vezetőjének Nicolae Ceausescu pártvezetőhöz intézett nyílt levelét, amelyben szemére hányták a szocializmus lejáratását, a gazdaság tönkretételét, az ország teljes elszigetelődését, követelve az alkotmányos garanciák helyreállítását és a falurombolási program beszüntetését. A vélhetőleg még januárban megfogalmazott dokumentum közzététele után több embert letartóztattak, másokat házi őrizetbe helyeztek.
1989. március 12. SZOVJETUNIÓ: Mintegy kétszázezren tüntettek Rigában a Lett Népfront mellett, támogatták az anyanyelvi törvényt, és függetlenséget követeltek.
1989. március 13. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában közzétették a gazdasági önkormányzatról szóló minisztertanácsi irányelveket, amelyek kilátásba helyezik a következő ötéves tervben a helyi gazdasági önkormányzat kiterjesztését.

1989. március 16. JUGOSZLÁVIA: Ante Markovic vezetésével új, 18 tagú szakértői kormány alakult, amely radikális gazdasági reformokat hirdetett meg. Most első ízben nem érvényesült az az elv, hogy minden köztársaságnak és tartománynak egyenlő számú képviselője legyen a kormányban.
1989. március 16. LENGYELORSZÁG: Jerzy Urban kormányszóvivő bejelentette, hogy a lengyel kormány sürgős gazdasági segélyt kért a Nyugattól. Ugyanezen a napon részlegesen életbe lépett az új devizatörvény, amely felszámolta a nemzeti bank és a takarékpénztár monopóliumát a külföldi valuták adásvételében.
1989. március 17. NDK: Az NDK külügyminisztériuma tiltakozását fejezte ki a nyugatnémet parlamentben előző nap elhangzott, a keletnémet vezetést a német-német határon a menekülőkre leadott lövések, az állampolgárok utazási szabadságának korlátozása miatt bíráló beszédek miatt. A közlemény leszögezte: "az NDK jogrendjének biztosításába senkinek nincs beleszólási joga".
1989. március 16. ROMÁNIA: Az Európai Parlament határozatban ítélte el az emberi jogok romániai megsértését, kitérve a lakosság rendkívüli szegénységére, az alapvető javak és szolgáltatások hiányára vagy megdöbbentő szűkösségére, amit "a kommunista kormány katasztrofális gazdaságpolitikája" kényszerít az országra. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum